Turizmusmarketing-esettanulmányok III.
Az adatelemzés jelentősége a turisztikai befektetési döntéshozatalok során
-
Ha a meglévő kereslet meghaladja a meglévő kínálatot: a jövőbeni szálloda alkalmas arra, hogy azonos szálláshelykategórián belül felvegye a többletkeresletet.
-
Ha a meglévő kínálat színvonala alacsonyabb, mint a jövőbeni szállodáé: a szálloda tervezhető magasabb szálláshelykategóriában, annak érdekében, hogy a kereslet azon része, mely igényt tart a magasabb színvonalú szolgáltatásokra, át tudjon vándorolni az új kínálat felé.
-
Meglévő kínálat hiányában: a tervezett szálloda, megfelelő területi kialakítás és szolgáltatások mellett, önmagában képes keresletgerjesztő hatással bírni, vagyis addig nem létező keresletet vonz be a lokációba.
-
A lokáció szakmai alapú vizsgálata: a piac és a nemzetközi gyakorlat ismerete lehetővé teszi, hogy olyan lehetőséget is meglássunk, amit a más üzletágból érkező beruházóban egyáltalán nem merül fel.A KRAFT & Associates több olyan szálloda is nyitotta már meg kapuit, ahol a tulajdonos csak hosszas beszélgetések és előzetes adatelemzések, valamint jópéldák meglátogatása után mert belevágni a szállodafejlesztésbe. Ugyanakkor olyan példa is bőven akadt, ahol a fejlesztést nem a tanácsadói szakvélemény paraméterei mentén valósították meg, és a szálloda nyitás után nem sokkal bezárt, vagy ki sem nyitott.
-
Potenciális piaci szegmensek alapján kialakított szolgáltatáslista: a szállodák elsődleges bevételi forrását hagyományosan a szobakiadás biztosítja. Ugyanakkor a szálloda típusától és a megcélzott piaci szegmenstől függően az egyéb szolgáltatások képesek – mint például a vendéglátás, wellness, terembérlés – akár a teljes szállodai szobabevétel megduplázására is. Mindezek összeállításához és jövedelmező kialakításához elengedhetetlen a célszegmensek alapos ismerete, valamint a szolgáltatások kellő kiválasztása.
-
Szakmai alapon kialakított területfelosztás: a szállodaberuházás ráfordításai között a legnagyobb összeget az épület beruházási ráfordítása jelenti. Az ambiciózus építészeti tervek esetenként figyelmen kívül hagyják a költséghatékonyságot. Ennek ellensúlyozására, a szállodafejlesztési tanácsadás része a tervezett szálloda kategóriája és megcélzott piaci szegmense szerinti területkialakításnak az optimális meghatározása.
-
Nemzetközi márkák ismerete: a világ szállodapiacát vezető cégek évről évre újabb piaci szegmensekre kialakított új márkákat vezetnek be. Ha csak a piacvezető Marriott szállodaláncot tanulmányozzuk, világszerte 31 különböző márkával látja el 138 országban a 8500 szállodáját, melyekben összesen 1,5 millió szobát üzemeltet.Hasonló a helyzet a Hilton szállodalánc esetében is, ahol 22 márka, 123 ország, 7295 szállodának összesen 1 millió szobája között oszlik meg (2025).
-
Szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszer: a nemzetközi márkák útvesztőjében kiigazodni nem egyszerű, azon belül eljutni a megfelelő fejlesztési igazgatóhoz szintén kihívás. Számos más opcióval versenyezve kell meggyőzni a nemzetközi szállodaláncot nemcsak a lokációban rejlő üzleti lehetőségekről, hanem a tervezett szálloda jövedelmezőségéről, illetve a megfelelő tulajdonos üzleti partnerségéről is. Ezeknek hiányában nehezen valósul meg minőségi, nemzetközi márkával ellátott szálloda.
-
Bérlési modell: míg a bérlő esetében a Tulajdonos bevétele egy előre közösen megállapított fix összeg, vagyis hosszú távon a Tulajdonosnak előre kiszámítható bevételt jelent, ugyanakkor az üzemeltetéssel járó kockázat teljes mértékben a bérlőnél marad. Hiszen a Tulajdonos kizárólag a bevételre kap kötelezettségvállalást, az üzemi eredményre nincs rálátása. Ebben a formában a jövőbeni szálloda várható jövedelmezősége megfelel más kereskedelmi ingatlan – mint például irodaház, üzlethelyiség vagy raktár – hozamának, a befektetett tőke után jellemzően 6–8% körül mozog.
-
Üzemeltetői modell: ezzel szemben, egy professzionális üzemeltető esetében egy magasabb befektetői haszon reményében az üzemeltetés kockázata megoszlik a Tulajdonos és az Üzemeltető között. Fix bérleti összeg helyett a bevétel előre meghatározott százaléka, valamint a bruttó üzemi eredmény (angolul Gross Operating Profit) egy előre meghatározott része a juttatás. A jövőbeni szálloda várható megtérülése ilyen esetekben 10–12% körül mozog.
Tartalomjegyzék
- Turizmusmarketing-esettanulmányok III.
- Impresszum
- Szerkesztői előszó
- A szerkesztő
- A szerzők
- A piacszegmentáció és a fogyasztói szegmensek újraértelmezésének jelentősége a turizmusban
- Országok pozicionálása és márkázása
- Digitalizáció a turizmusban
- Visszhangok a képernyőn túl
- Esettanulmány: a személyre szabott digitális turizmus gyakorlati megvalósítása a ‘Lágy Hullámok’ Butikhotelben
- Út a Mátrába Lénával – social media és digitális marketingmegoldások a turizmusban
- Milyen készségeket várjunk el a jövő munkavállalóitól?
- Deus ex machina hospitalitatis: értekezés a mesterséges intelligencia alkalmazásáról a New Orleans-i szobafoglaltság biztosítására. Avagy hogyan vált a szellem a gépben a szállodás legbizalmasabb (és legkevésbé panaszkodó) társává
- Városok turizmusának átszervezése, formálása
- Közösségek összefogása a turizmusban
- Innovációs hálózatok a turizmusban – fókuszban a Balatoni Kör
- Az utca hangja – az Élet kapuja 1.
- Az utca hangja – az Élet Kapuja 2. Az Élet Kapuja, egy Nature Science Center születése Dunaerdőn 2. – turisztikai fejlesztés a lakosság kihagyásával
- Az utca hangja – az Élet Kapuja 2. A helyi közösségek szerepe a kultúrafogyasztásban: a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa példája
- Turisztikai szolgáltatók stratégiájának újragondolása és stratégiai döntései a turizmusban
- Az adatelemzés jelentősége a turisztikai befektetési döntéshozatalok során
- Képzelt riport egy sikeres turisztikai szolgáltatóval
- Bay & Vine élmények – borturizmus Új-Skóciában
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 215 0
Mind oktatási, mind szakmai szempontból igazi örömhír a Turizmusmarketing-esettanulmányok harmadik kötetének megjelenése. A válogatás valós, aktuális és gondolatébresztő eseteken keresztül segíti az olvasókat – diákokat és szakembereket – a turisztikai marketingdöntések összetett világának megértésében. Az esettanulmányok nemcsak szakmai tudást közvetítenek, hanem fejlesztik az elemzőkészséget, a problémamegoldást és a kritikus gondolkodást is. A kiadvány erőssége, hogy napjainkat meghatározó témákat dolgoz fel, többek között a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a desztinációmárkázás és a közösségi együttműködések szerepét a turizmusmarketingben. A harmadik kötet régóta várt, méltó folytatása az előző gyűjteményeknek, kétségtelenül értékes tananyag lesz a turisztikai felsőoktatásban, emellett pedig ajánlható mindazon szakembereknek, akik szívesen gondolkodnak a saját közvetlen területükön kívül eső problémákon. Dr. Rátz Tamara igazgató, Nemzetközi Központ, Kodolányi János Egyetem tanszékvezető főiskolai tanár, Turizmus Tanszék Megtiszteltetés számomra, hogy ajánlhatom ezt a kötetet mindazoknak, akik a turizmusmarketinget nem csupán elméletben, hanem annak valódi üzleti és emberi összefüggéseiben szeretnék megérteni.
A turizmus és vendéglátás világa az elmúlt években gyökeresen átalakult, ezért különösen nagy értéke van azoknak az esettanulmányoknak, amelyek valós piaci helyzeteken, döntési dilemmákon és aktuális kihívásokon keresztül segítik a tanulást és a gondolkodást.
Ez a kötet nemcsak szakmai tudást ad, hanem komplex szemléletre, kreatív problémamegoldásra és összefüggésekben való gondolkodásra is ösztönöz — pontosan arra, amire ma a turizmusban dolgozó szakembereknek a legnagyobb szükségük van.
Szívből ajánlom diákoknak, oktatóknak és minden turisztikai szakembernek. Fodor (Liptai) Judit központi értékesítési és marketingigazgató, Danubius Hotels Zrt.
Hivatkozás: https://mersz.hu/deli-gray-turizmusmarketing-esettanulmanyok-iii//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero