4.1.2. Primer jutalmazó és büntető rendszerek

Újabb, kísérletes vizsgálatok szerint az agy – dominánsan a limbicus rendszer és a hypothalamus – primer jutalmazó és büntető rendszerei révén motiválhatja a magatartást.

 

a) „Approach” vagy „reward” (közelítő vagy jutalmazó) rendszer. Öningerléses kísérletek (8. ábra) szerint, például majomban, patkányban, az agy kb. 35%-ának elektromos ingerlése kellemes közérzetet kelt. Erre abból lehetett következtetni, hogy a megfelelő agyi zónára lokalizált krónikus elektródán keresztüli elektromos öningerlést a kísérleti állat – szinte szenvedélyesen – ismétli, akár ötezerszer is óránként. Ilyen, ún. „örömzónák” az agy számos területén – túlnyomórészt a limbicus rendszerben – kimutathatók (pl. tegmentum, hypothalamus posterior, septalis magvak, medialis előagyi köteg, amygdala, hippocampus, frontoorbitalis régió stb.).

Blum K. és mások kutatásai szerint az ún. „jutalmazó kaszkád” a hypothalamusban kezdődik szerotonint elválasztó neuronok aktiválódásával, ennek következtében endogén opiát (metenkefalin) termelődik a ventralis tegmentalis area idegsejtjeiben, amely GABA-t – az inhibitoros neurotranszmittert – termelő neuronok gátlását okozza. Az itteni dopamintartalmú neuronok desinhibitiója (gátlástalanítása) következtében lehetővé válik a dopaminelválasztás a nucleus accumbensben, valamint az amygdala közvetítésével a hippocampus egyes részeiben. Ezzel teljes lehet a kaszkád, illetve a jutalmazó (öröm) érzés kialakulása (Rokyta R. 2007). Feltételezik, hogy embernél e pályarendszer működési hibája eredményezi a magatartászavaroknak azt a formáját, melyet „reward deficiency” szindrómának neveznek. A Cloninger-féle (Cloninger R.C.) háromdimenziós tipológia szerint ugyanis a humán személyiség egyik fő koordinátája, azaz meghatározója, a „reward” függőség (a másik kettő koordináta az újdonságkeresés és az ártalomelkerülés).

Fogalmilag a személyiség és a magatartás szorosan összekapcsolódik. A személyiség ugyanis olyan egyedi és megismételhetetlen, dinamikus funkcionális rendszer, amely én-tudata birtokában többé-kevésbé tudatos magatartásválasztással határozza meg önmagát a veleszületett somaticus és pszichés adottságai bázisán, állandó változás és fejlődés folyamatában, a társadalmi és a természeti környezettel való folytonos kölcsönhatásban.

 

b) „Avoidance” vagy „punishment” (elhárító vagy büntető) rendszer. Patkányagyban kb. 5%-nyi az ún. „aversiv” zóna (hypothalamus posterolateralis, köztiagy dorsalis része, entorhinalis kéreg stb.). E területek bármelyikének elektromos ingerlése krónikus elektródán keresztül elhárító vagy menekülő magatartásválaszt eredményez.

 

c) A nagyagy mintegy 60%-a motivációs szempontból „közömbösnek” bizonyult patkányban, azaz ilyen zónában alkalmazott ingerlés nem vált ki reakciót.

Rolls E.T. (2005) tézise szerint az agy funkcionális szerveződése „reward” és „punishment” kiértékelő rendszerek köré történik, mivel ez egy lehetséges útja annak, hogy a gének olyan komplex rendszereket építhessenek fel, amelyek megfelelő, de flexibilis magatartást produkálnak az egyén alkalmasságának, illetve alkalmazkodóképességének a növelésére.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1416amaeam_148/#m1416amaeam_148 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1416amaeam_148/#m1416amaeam_148)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1416amaeam_148/#m1416amaeam_148)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

8. ábra. Öningerléses kísérleti elrendezés. A majom agyába korábban krónikus elektródát építettek be sztereotaxikus módszerrel (6. fejezet).

 

Különböző agyi régiókban elhelyezett krónikus elektródákon keresztül történő elektromos ingerléssel pszichiátriai betegekben is sikerült kellemes vagy kellemetlen közérzetet, illetve emóciót kiváltani.

 

Tartalomjegyzék

• A motiváció, az érzelem és a magatartás pszichofiziológiai alapjai
• Impresszum
• Előszó
• Bevezetés
• chevron_right1. Mit értünk magatartáson?
  • 1.1. Definíció
  • 1.2. Magatartás és tanulás
  • 1.3. Magatartás-mintázatok csoportosítása
• chevron_right2. Mit értünk motiváción?
  • 2.1. Definíció
  • 2.2. Humán motívumok
  • 2.3. Populációviselkedés és a környezet
• chevron_right3. Az emóció fogalma
  • 3.1. Definíció és csoportosítás
  • 3.2. Érzelemteóriák
  • 3.3. Az érzelmek megjelenési formái
• chevron_right4. Milyen mechanizmusokkal motiválódik a magatartás?
  • chevron_right4.1. Homeosztatikus motívumok szerveződése
    • 4.1.1. A motiváció drive-redukciós elmélete
    • 4.1.2. Primer jutalmazó és büntető rendszerek
  • chevron_right4.2. A magatartás motivációjának hipotetikus mechanizmusai összetett humán pszichológiai motívumok esetében
    • 4.2.1. A pszichoanalitikus teória (freudizmus)
    • 4.2.2. A szociális tanulási teória
  • 4.3. A szervezet általános izgalmi–éberségi szintjének (arousal, vigilancia, aktiváció) szerepe a motivációban, illetve az emóciók kifejeződésében
• chevron_right5. A motiváció, az emóció és az arousal szerveződésének morfofiziológiai alapjai
  • chevron_right5.1. Limbicus rendszer, az emocionalis agy (korábban „rhinencephalon”)
    • 5.1.1. Limbicus cortex vagy limbicus lebeny
    • 5.1.2. Mélyen fekvő limbicus struktúrák
    • 5.1.3. Fő afferens és efferens idegi összekötések (12B. ábra)
  • chevron_right5.2. Hypothalamus, a vegetatív agy
    • 5.2.1. A hypothalamus régiói
    • 5.2.2. Hypothalamicus struktúrákhoz kötött élettani szabályozási mechanizmusok vázlatos áttekintése
  • chevron_right5.3. Agytörzsi struktúrák
    • 5.3.1. ARAS: ascendáló reticularis aktiváló rendszer (Ascending Reticular Activating System), az arousal rendszer
    • 5.3.2. Neurohormonális projekciós pályarendszerek
• 6. Az agy fiziológiai szerepének feltárására alkalmazott módszerek áttekintése
• chevron_right7. A táplálkozási magatartás fiziológiája
  • 7.1. Fogalmi meghatározás
  • chevron_right7.2. Az étvágy szabályozásában részt vevő főbb struktúrák („táplálkozási központok”)
    • 7.2.1. Hypothalamus lateralis
    • 7.2.2. Hypothalamus medialis
    • 7.2.3. Amygdala
    • 7.2.4. Praefrontalis kéreg
    • 7.2.5. Glukózmonitorozó (GM) neuronrendszerek
  • 7.3. A táplálkozási aktivitás fő motivációi
  • 7.4. Afferens étvágyszabályozó neuralis mechanizmusok
  • chevron_right7.5. Az étvágy humoralis kontrollja
    • 7.5.1. Orexigen (evést fokozó) peptidek
    • 7.5.2. Anorexigen (evést gátló, jóllakottságot kiváltó) peptidek
  • chevron_right7.6. Szomjúság
    • 7.6.1. A szomjúság szabályozásában részt vevő központi idegi struktúrák
    • 7.6.2. Afferens mechanizmusok
    • 7.6.3. A szomjúság kóros szabályozása
  • chevron_right7.7. Az éhség kóros szabályozása: túltápláltság, alultápláltság, mesterséges éhség
    • 7.7.1. Hyperphagia, bulimia, elhízás
    • 7.7.2. Anorexia nervosa, cachexia, kóros soványság
    • 7.7.3. Orthorexia
  • 7.8. Fittség (edzettség, fitnesz, wellness)
• chevron_right8. A szexuális magatartás élettana
  • 8.1. Fogalmi meghatározás
  • chevron_right8.2. A szexuális aktivitás kapcsolata az endokrin rendszer működésével
    • 8.2.1. Hormonhatásokra vonatkozó kísérletes eredmények állatoknál
    • 8.2.2. A hormonok szerepe embernél
  • chevron_right8.3. A szexuális aktivitás idegi kontrollja
    • 8.3.1. Hím kísérleti állatok
    • 8.3.2. Nőstény kísérleti állatok
• chevron_right9. A szülői (anyai és apai) magatartás fiziológiája
  • 9.1. Definíció
  • 9.2. Idegi struktúrák szerepe az anyai magatartás kontrolljában
  • 9.3. Hormonok szerepe az anyai magatartásban
  • 9.4. Az anyai magatartás embernél
• chevron_right10. A düh és a félelem fiziológiai alapjai, támadó és védekező magatartás
  • 10.1. Düh és szelídség
  • 10.2. A félelem
  • 10.3. Klinikai humán összefüggések
• chevron_right11. A fájdalomérzés pszichofiziológiai alapjai
  • 11.1. Definíció, fiziológiai jelentőség
  • 11.2. A nociceptor és környezete: a fájdalomrecepció
  • 11.3. A központi reakció
• chevron_right12. Az agy neurohormonális projekciós rendszerei és a magatartás
  • 12.1. A raphe magvak és a szerotoninrendszer
  • 12.2. A locus coeruleus és a noradrenalinrendszer
  • 12.3. A substantia nigra és a dopaminrendszer
  • 12.4. Az agytörzsi reticularis excitatoros area gigantocellularis neuronjai és az acetilkolinrendszer
  • 12.5. A nucleus tuberomamillaris hypothalami és a hisztamin
  • 12.6. Opioid peptidek (endogén opiátok) az agyban
  • 12.7. Az agy további neurohormonális rendszerei
• 13. Az élettantanulás és az egészségorientált magatartás
• chevron_right14. Főbb forrásmunkák, ajánlott irodalom
  • 14.1. Tankönyvek, kézikönyvek, monográfiák
  • 14.2. Összefoglaló és eredeti folyóirat cikkek
• 15. Név- és tárgymutató
• 16. Köszönetnyilvánítás
• 17. A szerző szakmai életrajza

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 717 4

E tankönyv kiegészítő egyetemi jegyzet első kiadása 1985-ben jelent meg „A magatartás, motiváció és érzelem pszicho-fiziológiai alapjai” címmel, Kovách Arisztid (1920–1996) egyetemi tanár eszmei támogatásával. A szakmai lektor Popper Péter (1933–2010) egyetemi tanár volt. A 2. kiadás 2007-ben látott napvilágot. ... Az a meggyőződés vezetett, hogy az orvosi élettan egyik alapvető természete – az integratív jelleg – önmagában is megköveteli, hogy az egyedi organizmus működésének legmagasabb szerveződési szintjét tükröző komplex magatartási (viselkedési) mechanizmusok elemi pszichofiziológiai fogalomkörébe bevezessük az egyetemi hallgatókat e tantárgy keretében. Időközben a tudományos ismeretek e területen is jelentősen gyarapodtak. Mind a magyar, mind az angol nyelvű újabb kiadású élettani tankönyvek többsége a témakör számos aspektusát – az orvosképzés alapozásának igényeihez többé-kevésbé igazodva – különböző részletességgel tárgyalják (pl. Barrett et al. 2012, Fonyó 2014, Hall 2011, Pavlik 2013, Raff és Levitzky 2011). Emellett új integratív irányzatok bontakoztak ki a magatartástudományok területén. Ide sorolhatók a rendszerszemléletű, illetve kognitív modellek (Buda, Kopp, Nagy 2001, Eysenck, Keane 2003, Tringer 2010), az evolúciós pszichológia (Bereczkei 2008, Nemes és Molnár 2002) vagy az affektív pszichológia (Bányai és Varga 2012). A jegyzet e javított és korszerűsített újabb, kismonográfia jellegű kiadásával fő célkitűzésem továbbra is az, hogy az alapvető magatartás - élettani fogalmakat, mechanizmusokat és összefüggéseket egyszerűen, rendezett formában meghatározzam, s az egyetemi hallgatók részére megkönnyítsem az ismeretek szintézisét, segítsem integratív szemléletük kialakítását. Ebben támaszkodom eddigi kutatói és oktatói tapasztalataimra, továbbá a legújabb tudományos eredményekre, irodalmi forrásokra.(Monos Emil)

Hivatkozás: https://mersz.hu/monos-a-motivacio-az-erzelem-es-a-magatartas-pszichofiziologiai-alapjai//