4.3. A szervezet általános izgalmi–éberségi szintjének (arousal, vigilancia, aktiváció) szerepe a motivációban, illetve az emóciók kifejeződésében

Az ingerek viselkedést, magatartást irányító hatékonysága (ún. cuefunkció vagy jelzőinger-funkció) szorosan függ az agytörzsi ascendáló reticularis aktiváló rendszer (ARAS, lásd 5.3. fejezet) aktivációjának szintjétől, az arousal-tól. Magától értetődően, az alvás legmélyebb stádiuma felel meg az aktiváció legalacsonyabb szintjének. Az általánosan jellemző összefüggést, bonyolult készségek esetére, a 9. ábra szemlélteti. A motiváció intenzitása (a drive) párhuzamosan, egy irányban változik a jelzőinger amplitúdójával (hatékonyságával).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1416amaeam_158/#m1416amaeam_158 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1416amaeam_158/#m1416amaeam_158)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1416amaeam_158/#m1416amaeam_158)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

9. ábra. Az éberségi szint és az ingerek viselkedést irányító hatékonyságának összefüggése bonyolult készségek esetén

Hebb D.O. (1999) után

 

Különféle sajátos készségek esetében azonban a jelzőinger-funkció viszonya az éberségi szinthez különböző.

1. Egyszerű, igen begyakorolt válasz esetében: alacsony arousal-szintnél is maximális a hatásfok, s tág éberségiszint határok között az marad (pl. kérdésre megmondja a nevét, vagy saját csecsemője sírására azonnal felébred s tettre kész).
2. Bonyolult készség (9. ábra): legjobb hatásfokú végrehajtása mérsékelt (közepes) arousal-szintnél várható (pl. vizsga, színészi szerep alakítása).
3. Egyszerű, de extrém nagy erőfeszítést igénylő feladat: megoldásához magas arousal szükséges (pl. versenysportok).

 

Ismétlődő szenzoros hatások általában gyorsan elveszítik arousal-t keltő képességüket: e jelenséget habituációnak (negatív adaptáció, megszokás, egyszerű tanulás) nevezik (lásd még az 1.2. fejezetben). Mechanizmusa komplex magatartási mintázatok szintjén pontosan még nem ismert, de elemi neuronhálózatokban (pl. tengeri csiga) jól modellezhető. Bizonyos érzéskvalitásokra, melyek intenzív arousalt indukálnak (pl. fájdalom, 11. fejezet), nem alakul ki habituáció. Az arousal kialakulásának gyorsaságát az is befolyásolhatja, hogy szabályos, gyors periodikus, vagy pedig időben elhúzódó és véletlenszerű mintázat szerint érkezik-e az inger, utóbbi esetben lassúbb a habituáció.

 

Tartalomjegyzék

• A motiváció, az érzelem és a magatartás pszichofiziológiai alapjai
• Impresszum
• Előszó
• Bevezetés
• chevron_right1. Mit értünk magatartáson?
  • 1.1. Definíció
  • 1.2. Magatartás és tanulás
  • 1.3. Magatartás-mintázatok csoportosítása
• chevron_right2. Mit értünk motiváción?
  • 2.1. Definíció
  • 2.2. Humán motívumok
  • 2.3. Populációviselkedés és a környezet
• chevron_right3. Az emóció fogalma
  • 3.1. Definíció és csoportosítás
  • 3.2. Érzelemteóriák
  • 3.3. Az érzelmek megjelenési formái
• chevron_right4. Milyen mechanizmusokkal motiválódik a magatartás?
  • chevron_right4.1. Homeosztatikus motívumok szerveződése
    • 4.1.1. A motiváció drive-redukciós elmélete
    • 4.1.2. Primer jutalmazó és büntető rendszerek
  • chevron_right4.2. A magatartás motivációjának hipotetikus mechanizmusai összetett humán pszichológiai motívumok esetében
    • 4.2.1. A pszichoanalitikus teória (freudizmus)
    • 4.2.2. A szociális tanulási teória
  • 4.3. A szervezet általános izgalmi–éberségi szintjének (arousal, vigilancia, aktiváció) szerepe a motivációban, illetve az emóciók kifejeződésében
• chevron_right5. A motiváció, az emóció és az arousal szerveződésének morfofiziológiai alapjai
  • chevron_right5.1. Limbicus rendszer, az emocionalis agy (korábban „rhinencephalon”)
    • 5.1.1. Limbicus cortex vagy limbicus lebeny
    • 5.1.2. Mélyen fekvő limbicus struktúrák
    • 5.1.3. Fő afferens és efferens idegi összekötések (12B. ábra)
  • chevron_right5.2. Hypothalamus, a vegetatív agy
    • 5.2.1. A hypothalamus régiói
    • 5.2.2. Hypothalamicus struktúrákhoz kötött élettani szabályozási mechanizmusok vázlatos áttekintése
  • chevron_right5.3. Agytörzsi struktúrák
    • 5.3.1. ARAS: ascendáló reticularis aktiváló rendszer (Ascending Reticular Activating System), az arousal rendszer
    • 5.3.2. Neurohormonális projekciós pályarendszerek
• 6. Az agy fiziológiai szerepének feltárására alkalmazott módszerek áttekintése
• chevron_right7. A táplálkozási magatartás fiziológiája
  • 7.1. Fogalmi meghatározás
  • chevron_right7.2. Az étvágy szabályozásában részt vevő főbb struktúrák („táplálkozási központok”)
    • 7.2.1. Hypothalamus lateralis
    • 7.2.2. Hypothalamus medialis
    • 7.2.3. Amygdala
    • 7.2.4. Praefrontalis kéreg
    • 7.2.5. Glukózmonitorozó (GM) neuronrendszerek
  • 7.3. A táplálkozási aktivitás fő motivációi
  • 7.4. Afferens étvágyszabályozó neuralis mechanizmusok
  • chevron_right7.5. Az étvágy humoralis kontrollja
    • 7.5.1. Orexigen (evést fokozó) peptidek
    • 7.5.2. Anorexigen (evést gátló, jóllakottságot kiváltó) peptidek
  • chevron_right7.6. Szomjúság
    • 7.6.1. A szomjúság szabályozásában részt vevő központi idegi struktúrák
    • 7.6.2. Afferens mechanizmusok
    • 7.6.3. A szomjúság kóros szabályozása
  • chevron_right7.7. Az éhség kóros szabályozása: túltápláltság, alultápláltság, mesterséges éhség
    • 7.7.1. Hyperphagia, bulimia, elhízás
    • 7.7.2. Anorexia nervosa, cachexia, kóros soványság
    • 7.7.3. Orthorexia
  • 7.8. Fittség (edzettség, fitnesz, wellness)
• chevron_right8. A szexuális magatartás élettana
  • 8.1. Fogalmi meghatározás
  • chevron_right8.2. A szexuális aktivitás kapcsolata az endokrin rendszer működésével
    • 8.2.1. Hormonhatásokra vonatkozó kísérletes eredmények állatoknál
    • 8.2.2. A hormonok szerepe embernél
  • chevron_right8.3. A szexuális aktivitás idegi kontrollja
    • 8.3.1. Hím kísérleti állatok
    • 8.3.2. Nőstény kísérleti állatok
• chevron_right9. A szülői (anyai és apai) magatartás fiziológiája
  • 9.1. Definíció
  • 9.2. Idegi struktúrák szerepe az anyai magatartás kontrolljában
  • 9.3. Hormonok szerepe az anyai magatartásban
  • 9.4. Az anyai magatartás embernél
• chevron_right10. A düh és a félelem fiziológiai alapjai, támadó és védekező magatartás
  • 10.1. Düh és szelídség
  • 10.2. A félelem
  • 10.3. Klinikai humán összefüggések
• chevron_right11. A fájdalomérzés pszichofiziológiai alapjai
  • 11.1. Definíció, fiziológiai jelentőség
  • 11.2. A nociceptor és környezete: a fájdalomrecepció
  • 11.3. A központi reakció
• chevron_right12. Az agy neurohormonális projekciós rendszerei és a magatartás
  • 12.1. A raphe magvak és a szerotoninrendszer
  • 12.2. A locus coeruleus és a noradrenalinrendszer
  • 12.3. A substantia nigra és a dopaminrendszer
  • 12.4. Az agytörzsi reticularis excitatoros area gigantocellularis neuronjai és az acetilkolinrendszer
  • 12.5. A nucleus tuberomamillaris hypothalami és a hisztamin
  • 12.6. Opioid peptidek (endogén opiátok) az agyban
  • 12.7. Az agy további neurohormonális rendszerei
• 13. Az élettantanulás és az egészségorientált magatartás
• chevron_right14. Főbb forrásmunkák, ajánlott irodalom
  • 14.1. Tankönyvek, kézikönyvek, monográfiák
  • 14.2. Összefoglaló és eredeti folyóirat cikkek
• 15. Név- és tárgymutató
• 16. Köszönetnyilvánítás
• 17. A szerző szakmai életrajza

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 717 4

E tankönyv kiegészítő egyetemi jegyzet első kiadása 1985-ben jelent meg „A magatartás, motiváció és érzelem pszicho-fiziológiai alapjai” címmel, Kovách Arisztid (1920–1996) egyetemi tanár eszmei támogatásával. A szakmai lektor Popper Péter (1933–2010) egyetemi tanár volt. A 2. kiadás 2007-ben látott napvilágot. ... Az a meggyőződés vezetett, hogy az orvosi élettan egyik alapvető természete – az integratív jelleg – önmagában is megköveteli, hogy az egyedi organizmus működésének legmagasabb szerveződési szintjét tükröző komplex magatartási (viselkedési) mechanizmusok elemi pszichofiziológiai fogalomkörébe bevezessük az egyetemi hallgatókat e tantárgy keretében. Időközben a tudományos ismeretek e területen is jelentősen gyarapodtak. Mind a magyar, mind az angol nyelvű újabb kiadású élettani tankönyvek többsége a témakör számos aspektusát – az orvosképzés alapozásának igényeihez többé-kevésbé igazodva – különböző részletességgel tárgyalják (pl. Barrett et al. 2012, Fonyó 2014, Hall 2011, Pavlik 2013, Raff és Levitzky 2011). Emellett új integratív irányzatok bontakoztak ki a magatartástudományok területén. Ide sorolhatók a rendszerszemléletű, illetve kognitív modellek (Buda, Kopp, Nagy 2001, Eysenck, Keane 2003, Tringer 2010), az evolúciós pszichológia (Bereczkei 2008, Nemes és Molnár 2002) vagy az affektív pszichológia (Bányai és Varga 2012). A jegyzet e javított és korszerűsített újabb, kismonográfia jellegű kiadásával fő célkitűzésem továbbra is az, hogy az alapvető magatartás - élettani fogalmakat, mechanizmusokat és összefüggéseket egyszerűen, rendezett formában meghatározzam, s az egyetemi hallgatók részére megkönnyítsem az ismeretek szintézisét, segítsem integratív szemléletük kialakítását. Ebben támaszkodom eddigi kutatói és oktatói tapasztalataimra, továbbá a legújabb tudományos eredményekre, irodalmi forrásokra.(Monos Emil)

Hivatkozás: https://mersz.hu/monos-a-motivacio-az-erzelem-es-a-magatartas-pszichofiziologiai-alapjai//