6. Az agy fiziológiai szerepének feltárására alkalmazott módszerek áttekintése

1. Az agyi funkcionális szegregáció és lokalizáció, azaz a phrenologia (= koponyatan) a 19. sz. elején indult nagyrészt klinikai observatio és autopsia révén gyűjtött információk alapján. E viszonylag egyszerű módszerek még ma is fontos eszközei az orvostudománynak.
2. Lokális anaesthesia alatt történő akut idegsebészeti beavatkozások (pl. emberi agyműtétek során corticalis elektromos ingerlés).
3. Akut és krónikus elektródák (többcsatornás „multibarrel” mikro-elektródák is), mikrokanülök beültetése sztereotaxikus technikával (17. ábra és 18. ábra).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1416amaeam_226/#m1416amaeam_226 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1416amaeam_226/#m1416amaeam_226)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1416amaeam_226/#m1416amaeam_226)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

17. ábra. Sztereotaxikus agycélzó berendezés humán alkalmazása Például mély agyi ingerlés vagy biopsziás mintavétel céljából

 

E módszerekkel lehetséges:

• elektromos aktivitás regisztrálása „field” elektródák vagy mikro-elektródák révén,
• elektrostimulálás, öningerlés is (8. ábra),
• kémiai stimulálás mikropipetta alkalmazásával (mikroinjekció),
• mikroiontoforézis,
• agyi mikrorégiók hőingerlése (melegítése, hűtése) termoelektromosmodul (pl. Peltier elem) alkalmazásával,
• elektrolitikus microlaesio, biopszia,
• mikrodialízis semipermeabilis membránnal lezárt mikropipettával neurotranszmitterek kinyerésére és meghatározására (HPLC elektrokémiai detektor),
• agyi mikrorégiók in vivo izolálása, deafferentalása (Halász-féle mikrokés),

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1416amaeam_231/#m1416amaeam_231 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1416amaeam_231/#m1416amaeam_231)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1416amaeam_231/#m1416amaeam_231)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

18. ábra. Részlet sztereotaxikus anatómiai atlaszból (patkányagy). A koordináták adatai lehetővé teszik elektróda vagy mikrokanül célzott bejuttatását az agy meghatározott régiójába -0,6 és 5,2: a bregmától (Bregma-pont) ventralis, illetve caudalis irányban mért távolság mm-ben (bregma: a koponyaboltozat legmagasabb pontja, a sutura sagittalis és a sutura coronaria kereszteződésében), az oldalsó és az alsó skála is mm-ben értendő

 

4. Fény- és elektronmikroszkópos technikák, hisztokémia, immunhisztokémia, autoradiográfia stb.
5. Lokalizáltan kiváltott agykérgi elektromos potenciálok (19. ábra), valamint más kiváltott potenciálok, EEG analízis.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1416amaeam_234/#m1416amaeam_234 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1416amaeam_234/#m1416amaeam_234)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1416amaeam_234/#m1416amaeam_234)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

19. ábra. Specifikus lokalizációjú kiváltott primer válasz és diffúz szekunder válasz

Ilyen elektromos potenciálválaszok kiválthatók kísérletesen pl. altatott macskában a nervus ischiadicus ismételt rövid elektromos ingerlésével és a kiváltott potenciálok regisztrálhatók agykéregi elektródákkal. A regisztrált „zajos” EEG hullámokból kiátlagolással nyerhető a helyspecifikus primer corticalis válasz az ellenkező oldali szomatoszenzoros agykéregben (1), valamint a késleltetett szekunder válasz (2), amely diffúzan jelenik meg az agykéregben

 

E módszer segítette pl. a bőr szomatoszenzoros (tapintási) mechanoreceptorainak szomatotopiás feltérképezését, s így az agykérgi, ún. szomatoszenzoros homunculus megalkotását, valamint az agytörzsi arousal mechanizmus felderítését (lásd még a 15. ábrát).

 

6. Villamosfeszültség-érzékeny festékek intravitalis alkalmazása depolarizációs ingerületi hullámok követése céljából neuralis mikrohálózatokban, vagy akár egyes aktivált neuronokban intracellularisan.
7. Transzmitter anyagok területi eloszlásának és koncentrációjának meghatározása az agyban hisztokémiai, immunhisztokémiai és egyéb módszerekkel (pl. Palkovits-féle mikrodisszekciós agyszövet-mintavétel, ún. „punch-technique”, a kémiai neuroanatómia egyik alaptechnikája).
8. Agyi szöveti véráramlás mérése különböző technikákkal (pl. H2deszaturáció, microregionalis vérárameloszlás meghatározása indikátordilúciós elv alapján, radioaktív izotóp clearance).
9. PET, komplex PET-RTG tomográf, MRI (mágneses rezonancia képalkotás), fMRI (funkcionális MRI: az oxihemoglobin és a dezoxihemo globin eltérő mágneses tulajdonságain alapszik), NanoScanPET/MRI és más képalkotó eljárások.
   A pozitronemissziós tomográfia (PET) is egyike a modern neminvazív funkcionális képalkotó eljárásoknak, amely éber ember agyának működését (véráramlás, metabolizmus) is képes megjeleníteni lokalizáltan egy adott pillanatban (20. ábra).
10. Molekuláris biológiai módszerek, pl. antisense inhibíció oligodezoxinukleotidokkal, micro-array technikák.
    Az antisense gátlás szintetikus oligodezoxinukleotiddal (21. ábra) lehetővé teszi az agyi génexpresszió (transzkripció, transzláció) szabályozását s ezáltal a fehérjeszintézis célzott gátlását élő sejtben.
11. Magatartási, tanulási folyamatok kísérletes tanulmányozása feltételes reflexek és más pszichofiziológiai módszerek alkalmazásával (pl. Skinner-box, szívritmus-variabilitás, öningerlés stb.); pszichofarma- konok hatásainak elemzése.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1416amaeam_239/#m1416amaeam_239 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1416amaeam_239/#m1416amaeam_239)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1416amaeam_239/#m1416amaeam_239)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

20. ábra. Általános érzéstelenítők (altatók) dózis-függő hatása (anesthezia) az általános klinikai tünetekre, a memóriaképzésre, az EEG alapú bispektrális monitorozási indexre (BIS), valamint az általános agyanyagcserére (PET)

Hudetz A.G. (Milwaukee, USA, 2011) szívességével

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1416amaeam_242/#m1416amaeam_242 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1416amaeam_242/#m1416amaeam_242)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1416amaeam_242/#m1416amaeam_242)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

21. ábra. „Antisense” inhibició elvének illusztrálása

A normális génaktivitás során (bal oldal) az mRNS a sejtmagban termelődik (transzkripció) és a citoplazmába transzportálódik, ahol belép a riboszómába és irányítja az aminosavak szekvenciáját (transzláció) a protein szintézise során. Az antiszenz oligodezoxinukleotid (jobboldal, „Oligo”) alkalmazásának elvi lényege az, hogy az Oligo az mRNS-hez kötődik, és ez által megakadályozza a protein szintézisre vonatkozó üzenet transzlációját a riboszómában. Másik lehetséges út: az antiszenz inhibitor belép a sejtmagba és megakadályozza vagy a transzkripciót, vagy az mRNS nucleusból kifele irányuló transzportját.

 

Tartalomjegyzék

• A motiváció, az érzelem és a magatartás pszichofiziológiai alapjai
• Impresszum
• Előszó
• Bevezetés
• chevron_right1. Mit értünk magatartáson?
  • 1.1. Definíció
  • 1.2. Magatartás és tanulás
  • 1.3. Magatartás-mintázatok csoportosítása
• chevron_right2. Mit értünk motiváción?
  • 2.1. Definíció
  • 2.2. Humán motívumok
  • 2.3. Populációviselkedés és a környezet
• chevron_right3. Az emóció fogalma
  • 3.1. Definíció és csoportosítás
  • 3.2. Érzelemteóriák
  • 3.3. Az érzelmek megjelenési formái
• chevron_right4. Milyen mechanizmusokkal motiválódik a magatartás?
  • chevron_right4.1. Homeosztatikus motívumok szerveződése
    • 4.1.1. A motiváció drive-redukciós elmélete
    • 4.1.2. Primer jutalmazó és büntető rendszerek
  • chevron_right4.2. A magatartás motivációjának hipotetikus mechanizmusai összetett humán pszichológiai motívumok esetében
    • 4.2.1. A pszichoanalitikus teória (freudizmus)
    • 4.2.2. A szociális tanulási teória
  • 4.3. A szervezet általános izgalmi–éberségi szintjének (arousal, vigilancia, aktiváció) szerepe a motivációban, illetve az emóciók kifejeződésében
• chevron_right5. A motiváció, az emóció és az arousal szerveződésének morfofiziológiai alapjai
  • chevron_right5.1. Limbicus rendszer, az emocionalis agy (korábban „rhinencephalon”)
    • 5.1.1. Limbicus cortex vagy limbicus lebeny
    • 5.1.2. Mélyen fekvő limbicus struktúrák
    • 5.1.3. Fő afferens és efferens idegi összekötések (12B. ábra)
  • chevron_right5.2. Hypothalamus, a vegetatív agy
    • 5.2.1. A hypothalamus régiói
    • 5.2.2. Hypothalamicus struktúrákhoz kötött élettani szabályozási mechanizmusok vázlatos áttekintése
  • chevron_right5.3. Agytörzsi struktúrák
    • 5.3.1. ARAS: ascendáló reticularis aktiváló rendszer (Ascending Reticular Activating System), az arousal rendszer
    • 5.3.2. Neurohormonális projekciós pályarendszerek
• 6. Az agy fiziológiai szerepének feltárására alkalmazott módszerek áttekintése
• chevron_right7. A táplálkozási magatartás fiziológiája
  • 7.1. Fogalmi meghatározás
  • chevron_right7.2. Az étvágy szabályozásában részt vevő főbb struktúrák („táplálkozási központok”)
    • 7.2.1. Hypothalamus lateralis
    • 7.2.2. Hypothalamus medialis
    • 7.2.3. Amygdala
    • 7.2.4. Praefrontalis kéreg
    • 7.2.5. Glukózmonitorozó (GM) neuronrendszerek
  • 7.3. A táplálkozási aktivitás fő motivációi
  • 7.4. Afferens étvágyszabályozó neuralis mechanizmusok
  • chevron_right7.5. Az étvágy humoralis kontrollja
    • 7.5.1. Orexigen (evést fokozó) peptidek
    • 7.5.2. Anorexigen (evést gátló, jóllakottságot kiváltó) peptidek
  • chevron_right7.6. Szomjúság
    • 7.6.1. A szomjúság szabályozásában részt vevő központi idegi struktúrák
    • 7.6.2. Afferens mechanizmusok
    • 7.6.3. A szomjúság kóros szabályozása
  • chevron_right7.7. Az éhség kóros szabályozása: túltápláltság, alultápláltság, mesterséges éhség
    • 7.7.1. Hyperphagia, bulimia, elhízás
    • 7.7.2. Anorexia nervosa, cachexia, kóros soványság
    • 7.7.3. Orthorexia
  • 7.8. Fittség (edzettség, fitnesz, wellness)
• chevron_right8. A szexuális magatartás élettana
  • 8.1. Fogalmi meghatározás
  • chevron_right8.2. A szexuális aktivitás kapcsolata az endokrin rendszer működésével
    • 8.2.1. Hormonhatásokra vonatkozó kísérletes eredmények állatoknál
    • 8.2.2. A hormonok szerepe embernél
  • chevron_right8.3. A szexuális aktivitás idegi kontrollja
    • 8.3.1. Hím kísérleti állatok
    • 8.3.2. Nőstény kísérleti állatok
• chevron_right9. A szülői (anyai és apai) magatartás fiziológiája
  • 9.1. Definíció
  • 9.2. Idegi struktúrák szerepe az anyai magatartás kontrolljában
  • 9.3. Hormonok szerepe az anyai magatartásban
  • 9.4. Az anyai magatartás embernél
• chevron_right10. A düh és a félelem fiziológiai alapjai, támadó és védekező magatartás
  • 10.1. Düh és szelídség
  • 10.2. A félelem
  • 10.3. Klinikai humán összefüggések
• chevron_right11. A fájdalomérzés pszichofiziológiai alapjai
  • 11.1. Definíció, fiziológiai jelentőség
  • 11.2. A nociceptor és környezete: a fájdalomrecepció
  • 11.3. A központi reakció
• chevron_right12. Az agy neurohormonális projekciós rendszerei és a magatartás
  • 12.1. A raphe magvak és a szerotoninrendszer
  • 12.2. A locus coeruleus és a noradrenalinrendszer
  • 12.3. A substantia nigra és a dopaminrendszer
  • 12.4. Az agytörzsi reticularis excitatoros area gigantocellularis neuronjai és az acetilkolinrendszer
  • 12.5. A nucleus tuberomamillaris hypothalami és a hisztamin
  • 12.6. Opioid peptidek (endogén opiátok) az agyban
  • 12.7. Az agy további neurohormonális rendszerei
• 13. Az élettantanulás és az egészségorientált magatartás
• chevron_right14. Főbb forrásmunkák, ajánlott irodalom
  • 14.1. Tankönyvek, kézikönyvek, monográfiák
  • 14.2. Összefoglaló és eredeti folyóirat cikkek
• 15. Név- és tárgymutató
• 16. Köszönetnyilvánítás
• 17. A szerző szakmai életrajza

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 717 4

E tankönyv kiegészítő egyetemi jegyzet első kiadása 1985-ben jelent meg „A magatartás, motiváció és érzelem pszicho-fiziológiai alapjai” címmel, Kovách Arisztid (1920–1996) egyetemi tanár eszmei támogatásával. A szakmai lektor Popper Péter (1933–2010) egyetemi tanár volt. A 2. kiadás 2007-ben látott napvilágot. ... Az a meggyőződés vezetett, hogy az orvosi élettan egyik alapvető természete – az integratív jelleg – önmagában is megköveteli, hogy az egyedi organizmus működésének legmagasabb szerveződési szintjét tükröző komplex magatartási (viselkedési) mechanizmusok elemi pszichofiziológiai fogalomkörébe bevezessük az egyetemi hallgatókat e tantárgy keretében. Időközben a tudományos ismeretek e területen is jelentősen gyarapodtak. Mind a magyar, mind az angol nyelvű újabb kiadású élettani tankönyvek többsége a témakör számos aspektusát – az orvosképzés alapozásának igényeihez többé-kevésbé igazodva – különböző részletességgel tárgyalják (pl. Barrett et al. 2012, Fonyó 2014, Hall 2011, Pavlik 2013, Raff és Levitzky 2011). Emellett új integratív irányzatok bontakoztak ki a magatartástudományok területén. Ide sorolhatók a rendszerszemléletű, illetve kognitív modellek (Buda, Kopp, Nagy 2001, Eysenck, Keane 2003, Tringer 2010), az evolúciós pszichológia (Bereczkei 2008, Nemes és Molnár 2002) vagy az affektív pszichológia (Bányai és Varga 2012). A jegyzet e javított és korszerűsített újabb, kismonográfia jellegű kiadásával fő célkitűzésem továbbra is az, hogy az alapvető magatartás - élettani fogalmakat, mechanizmusokat és összefüggéseket egyszerűen, rendezett formában meghatározzam, s az egyetemi hallgatók részére megkönnyítsem az ismeretek szintézisét, segítsem integratív szemléletük kialakítását. Ebben támaszkodom eddigi kutatói és oktatói tapasztalataimra, továbbá a legújabb tudományos eredményekre, irodalmi forrásokra.(Monos Emil)

Hivatkozás: https://mersz.hu/monos-a-motivacio-az-erzelem-es-a-magatartas-pszichofiziologiai-alapjai//