Monos Emil (szerk.)

A motiváció, az érzelem és a magatartás pszichofiziológiai alapjai


7.3. A táplálkozási aktivitás fő motivációi

  1. Éhség (vércukorszint csökkenés!) a domináns.
  2. Külső szenzoros hatások, mint szag, illat, vizuális ingerek (pl. egy szép terített asztal vagy cukrászkirakat), szomatoszenzoros információk az étel konzisztenciájáról – mind képesek indukálni táplálkozási aktivitást.
  3. A tanult szokásnak (habituáció), közösségi hagyományoknak, kultúrának különösen meghatározó a szerepe embernél a táplálkozási motivációban.
 
Lucius Annaeus Seneca (Seneca Minor, Kr.e. 4. körül – Kr.u. 65.) így írt a Római Birodalom előkelőségeiről: „vomunt ut edant, edunt ut vomant” (hánynak, hogy ehessenek, esznek, hogy hányjanak). Gondolhatott Lucius Licinius Lucullusnak (Kr.e. kb. 109-57.) az Apollo Hallban hajdan tartott híres lakomáira. Itt egy-egy vendég adagja mintegy 25.000 sestertiusba (kb. 2-3000 US dollár) került. Feltételezhetően a költségekhez számították azt a rabszolgát is, aki a vomitoriumban pávatollal és ezüsttálcával segítette a vendéget a következő fogáshoz.
A neves 18. századi felfedező, James Cook hajóskapitány a naplójában érdekes, étkezéssel kapcsolatos tabukról számolt be. Például, az egyik polinéziai szigeten a nőknek tilos volt étkezniük nyilvánosan, férfiak társaságában, a bennszülöttek kultúrája viszont nem tiltotta a nyilvános szexuális aktusokat.
Az utóbbi évszázadban a rohamosan fejlődő szakácsművészet a hírmédiával karöltve egyre differenciáltabban és invazívabban igyekszik alakítani, befolyásolni a táplálkozási motivációkat s ezáltal a magatartás-mintázatokat, az étkezési kultúrát. Ezzel párhuzamosan – és összefüggésben – súlyos kontrasztként van jelen, a fejlett országokban is, a szegénységből és az egészségtelen táplálkozásból, hibás életmódból eredő kóros soványság, illetve kövérség (7.7 fejezet).
 

A motiváció, az érzelem és a magatartás pszichofiziológiai alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 717 4

E tankönyv kiegészítő egyetemi jegyzet első kiadása 1985-ben jelent meg „A magatartás, motiváció és érzelem pszicho-fiziológiai alapjai” címmel, Kovách Arisztid (1920–1996) egyetemi tanár eszmei támogatásával. A szakmai lektor Popper Péter (1933–2010) egyetemi tanár volt. A 2. kiadás 2007-ben látott napvilágot. ... Az a meggyőződés vezetett, hogy az orvosi élettan egyik alapvető természete – az integratív jelleg – önmagában is megköveteli, hogy az egyedi organizmus működésének legmagasabb szerveződési szintjét tükröző komplex magatartási (viselkedési) mechanizmusok elemi pszichofiziológiai fogalomkörébe bevezessük az egyetemi hallgatókat e tantárgy keretében. Időközben a tudományos ismeretek e területen is jelentősen gyarapodtak. Mind a magyar, mind az angol nyelvű újabb kiadású élettani tankönyvek többsége a témakör számos aspektusát – az orvosképzés alapozásának igényeihez többé-kevésbé igazodva – különböző részletességgel tárgyalják (pl. Barrett et al. 2012, Fonyó 2014, Hall 2011, Pavlik 2013, Raff és Levitzky 2011). Emellett új integratív irányzatok bontakoztak ki a magatartástudományok területén. Ide sorolhatók a rendszerszemléletű, illetve kognitív modellek (Buda, Kopp, Nagy 2001, Eysenck, Keane 2003, Tringer 2010), az evolúciós pszichológia (Bereczkei 2008, Nemes és Molnár 2002) vagy az affektív pszichológia (Bányai és Varga 2012). A jegyzet e javított és korszerűsített újabb, kismonográfia jellegű kiadásával fő célkitűzésem továbbra is az, hogy az alapvető magatartás - élettani fogalmakat, mechanizmusokat és összefüggéseket egyszerűen, rendezett formában meghatározzam, s az egyetemi hallgatók részére megkönnyítsem az ismeretek szintézisét, segítsem integratív szemléletük kialakítását. Ebben támaszkodom eddigi kutatói és oktatói tapasztalataimra, továbbá a legújabb tudományos eredményekre, irodalmi forrásokra.(Monos Emil)

Hivatkozás: https://mersz.hu/monos-a-motivacio-az-erzelem-es-a-magatartas-pszichofiziologiai-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave