1.2. Magatartás és tanulás

Embernél különösen, a tanulás, az intelligencia, valamint az öröklött magatartás mechanizmusainak kölcsönhatásai alapvető jelentőségűek az összetett magatartás-mintázatok kialakulásában, megjelenésében. A tanulás is? Természetesen! Definíciószerűen ugyanis, a tanulás olyan központi idegrendszeri funkció, egyben képesség, amely kellően megerősített szerzett tapasztalatok, élmények alapján a magatartás/viselkedés tényleges vagy potenciális megváltozásához vezet. Új magatartásformák elsajátítása, illetve kimunkálása a tanulás lényege!

Agyunk hatalmas információforgalmat bonyolít, illetve dolgoz fel (3. ábra). A bemeneti információáram-sebesség (látás, hallás, tapintás stb.) mintegy 109 bit/szekundumra, a kimeneti (beszéd, mimika, gesztikuláció stb.) 107, a tudatosuló (felismerés) pedig „csupán” 101–102 bit/szekundumra tehető. (Mindemellett, az agy mindössze annyi energiával működik, mint egy 10 wattos villanyégő.)

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1416amaeam_53/#m1416amaeam_53 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1416amaeam_53/#m1416amaeam_53)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1416amaeam_53/#m1416amaeam_53)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3. ábra. Információáram az agyon keresztül a főbb bemeneti és kimeneti információs csatornák illusztrálásával

 

A magatartási aktivitás visszahat a környezetre, ahonnan az ingerek indulnak, megváltoztathatja az ingerfeltételeket, s újabb és újabb dinamikus kapcsolatok alakulhatnak ki az egyén és külső környezete vagy/és belső világa között.

A motiváció, a magatartás és a tanulás szoros kapcsolatát viszonylag egyszerű élettani kísérlettel lehet demonstrálni. A macska köztudottan nem szereti a banánt, de „jutalmazó” hypothalamicus öningerléses technikával (lásd a 4.12. fejezetet) megtanítható, hogy fogyassza azt; a kiscicák pedig ezt megtanulják az anyjuktól s követik – imitálják – őt a banánevésben is (Wyrwicka W.1974).

A tanulásnak különböző típusait, illetve modelljeit lehet megkülönböztetni. Egy lehetséges csoportosítás a következő.

1. Fajra jellemző, genetikailag meghatározott, tudattalan tanulás (imprinting = korai bevésődés), amelyet csak a kulcsingere tud megindítani (Lorenz K.). Leginkább szárnyasoknál figyelhető meg. Fiatal egyednek a szülőkhöz való kötődését alapozza meg. Ma még vitatott, hogy ember esetében is működik-e imprinting mechanizmus.
2. Obszervációs (megfigyeléses) vagy modelltanulás (imitáció), mások viselkedésének megfigyelésén alapul, ezúton az egyén új magatartás elemeket sajátíthat el. Alapvető tanulási mechanizmus, mely kisgyermekkorban a saját testről (testkép) és az énről való tudás elemeit alakítja. A modell követése lehet direkt utánzás vagy direkt ellenutánzás (negatív példa esetén).
3. Nem-asszociatív (nem-társításos) vagy egyszerű tanulás.
   • Habituáció (megszokás): ismételt ingerek arousal értéke csökken, következésképpen csökken a tájékozódási reflex intenzitása. Synapticus szinten a csökkenő transzmitterleadás igazolható.
   • Szenzitizáció (érzékenyítés): ismételt ingerek arousal értéke nő. Kísérletes vizsgálatokkal kimutatták, hogy elemi neuronalis hálózatok szintjén presynapticus facilitáció okozza. A rövid és a hosszú távú memória jellegzetességeit egyaránt mutathatja.
4. Asszociatív (társításos) vagy komplex tanulási formák, melyeknek modelljei a feltételes reflexek.
   • Klasszikus feltételes reflexek vagy I. típusú (klasszikus) kondicionálás (Pavlov I.P.). Autonóm vegetatív válaszokra épülnek. Statikus jellegűek. A kiépítés lényege: egy feltétlen inger ismételt társítása (kondicionálása) olyan feltételes (kondicionáló) ingerrel, amely önmagában csupán tájékozódási reakciót vált ki. A feltétlen inger kellemes (jutalmazó) vagy kellemetlen (büntető) színezetű kell, hogy legyen. Ilyen modell a táplálkozási feltételes reflex, amelyet például egy állványhoz szoktatott („statikusan” egy helyhez kötött) álló kutyán építenek ki (a feltétlen inger: húsetetés; a feltételes inger lehet: egy akusztikus jel, pl. csengetés, vagy egy optikai jel, pl. kör felmutatása; a reflexválasz: fokozott nyálelválasztás, melynek intenzitása mérhető egy sipoly útján). Egy más modell: a membrana nictitans kondicionált válasza macskán.

A pavlovi reflexkutatások jelentős eredményeihez tartozik annak felismerése, hogy a kondicionálás (= tanulási folyamat) kapcsán megjelenő gátlások aktív idegi folyamatok eredményei, ugyanis a gátlások gátolhatók. A gátlási formáknak két fő típusát különböztetik meg. Külső gátlás, pl.: egy szokatlan zavaró inger, amely gátlólag hat a feltételes reflex kiváltására. Belső gátlás, ide tartozik a kioltás, a késleltetett feltételes reflex, és a diszkrimináló gátlás. A diszkrimináló vagy differenciáló gátlás kiépítése során, az ún. túldifferenciálással (pl. kör és ellipszis közötti különbségtétel erőltetése nagyon kicsi alakbeli különbség esetén) az emberi neurózishoz hasonló tünetek válthatók ki (kísérletes neurózis modell). Visceralis válaszok kondicionálása (pl. pulzusszám, vérnyomás), emberen is alkalmazásra került terápiás célzattal (bio-feedback).

• • Instrumentális (trial-and-error, operans, open-field) feltételes reflexek vagy II. típusú kondicionálás (Thorndike E., Watson J.B., Skinner B.F.). Dinamikus jellegűek. Operans (open-field) kondicionálás révén épülnek ki. Egyik klasszikus kísérleti berendezése a Skinner-doboz (box). A kísérleti egyed (állat) nincs egy helyhez kötve, mint a I. típusú kondicionálás esetében, hanem a kondicionáló ingerre aktív „operáns” választ ad. Megtanulja, hogy egy adott viselkedés egyedi következményekkel jár (pl. a kutya megtanulja, hogy ha előhozza a tányérját, gazdája kedvenc táplálékkal jutalmazza). A modellek két főcsoportra oszthatók. Feltételes jutalmazó reflexek (pl. az éhes vagy a meleg környezetbe helyezett kísérleti állat egy pedál lenyomására kedvenc ételt, illetve hűsítő zuhanyt kap: Epstein-féle zuhany). Feltételes elhárító reflexek (pl. pedál lenyomásával elkerülhető egy fájdalmas elektromos áramütés vagy a kellemetlen hideg).

E könyvben döntően az ösztönös magatartás-mintázatok affektív összetevőire vonatkozó definíciókkal és a természettudományos – jelentős részben állatkísérleteken alapuló – pszichofiziológiai alapismeretekkel foglalkozunk, de számos helyen utalunk a humán vonatkozásokra, melyek megismerése végül is a fő célunk. A szervezet receptor és effektor szerveinek, szervrendszereinek, valamint a tanulásnak részletesebb fiziológiájával és morfológiai alapjaival kapcsolatosan ajánljuk a standard egyetemi tankönyveket (pl. Barrett et al. 2012, Fonyó 2014, Hall 2011, Pavlik 2013, Raff és Levitzky 2011, Réthelyi és Szentágothai 2013).

Tartalomjegyzék

• A motiváció, az érzelem és a magatartás pszichofiziológiai alapjai
• Impresszum
• Előszó
• Bevezetés
• chevron_right1. Mit értünk magatartáson?
  • 1.1. Definíció
  • 1.2. Magatartás és tanulás
  • 1.3. Magatartás-mintázatok csoportosítása
• chevron_right2. Mit értünk motiváción?
  • 2.1. Definíció
  • 2.2. Humán motívumok
  • 2.3. Populációviselkedés és a környezet
• chevron_right3. Az emóció fogalma
  • 3.1. Definíció és csoportosítás
  • 3.2. Érzelemteóriák
  • 3.3. Az érzelmek megjelenési formái
• chevron_right4. Milyen mechanizmusokkal motiválódik a magatartás?
  • chevron_right4.1. Homeosztatikus motívumok szerveződése
    • 4.1.1. A motiváció drive-redukciós elmélete
    • 4.1.2. Primer jutalmazó és büntető rendszerek
  • chevron_right4.2. A magatartás motivációjának hipotetikus mechanizmusai összetett humán pszichológiai motívumok esetében
    • 4.2.1. A pszichoanalitikus teória (freudizmus)
    • 4.2.2. A szociális tanulási teória
  • 4.3. A szervezet általános izgalmi–éberségi szintjének (arousal, vigilancia, aktiváció) szerepe a motivációban, illetve az emóciók kifejeződésében
• chevron_right5. A motiváció, az emóció és az arousal szerveződésének morfofiziológiai alapjai
  • chevron_right5.1. Limbicus rendszer, az emocionalis agy (korábban „rhinencephalon”)
    • 5.1.1. Limbicus cortex vagy limbicus lebeny
    • 5.1.2. Mélyen fekvő limbicus struktúrák
    • 5.1.3. Fő afferens és efferens idegi összekötések (12B. ábra)
  • chevron_right5.2. Hypothalamus, a vegetatív agy
    • 5.2.1. A hypothalamus régiói
    • 5.2.2. Hypothalamicus struktúrákhoz kötött élettani szabályozási mechanizmusok vázlatos áttekintése
  • chevron_right5.3. Agytörzsi struktúrák
    • 5.3.1. ARAS: ascendáló reticularis aktiváló rendszer (Ascending Reticular Activating System), az arousal rendszer
    • 5.3.2. Neurohormonális projekciós pályarendszerek
• 6. Az agy fiziológiai szerepének feltárására alkalmazott módszerek áttekintése
• chevron_right7. A táplálkozási magatartás fiziológiája
  • 7.1. Fogalmi meghatározás
  • chevron_right7.2. Az étvágy szabályozásában részt vevő főbb struktúrák („táplálkozási központok”)
    • 7.2.1. Hypothalamus lateralis
    • 7.2.2. Hypothalamus medialis
    • 7.2.3. Amygdala
    • 7.2.4. Praefrontalis kéreg
    • 7.2.5. Glukózmonitorozó (GM) neuronrendszerek
  • 7.3. A táplálkozási aktivitás fő motivációi
  • 7.4. Afferens étvágyszabályozó neuralis mechanizmusok
  • chevron_right7.5. Az étvágy humoralis kontrollja
    • 7.5.1. Orexigen (evést fokozó) peptidek
    • 7.5.2. Anorexigen (evést gátló, jóllakottságot kiváltó) peptidek
  • chevron_right7.6. Szomjúság
    • 7.6.1. A szomjúság szabályozásában részt vevő központi idegi struktúrák
    • 7.6.2. Afferens mechanizmusok
    • 7.6.3. A szomjúság kóros szabályozása
  • chevron_right7.7. Az éhség kóros szabályozása: túltápláltság, alultápláltság, mesterséges éhség
    • 7.7.1. Hyperphagia, bulimia, elhízás
    • 7.7.2. Anorexia nervosa, cachexia, kóros soványság
    • 7.7.3. Orthorexia
  • 7.8. Fittség (edzettség, fitnesz, wellness)
• chevron_right8. A szexuális magatartás élettana
  • 8.1. Fogalmi meghatározás
  • chevron_right8.2. A szexuális aktivitás kapcsolata az endokrin rendszer működésével
    • 8.2.1. Hormonhatásokra vonatkozó kísérletes eredmények állatoknál
    • 8.2.2. A hormonok szerepe embernél
  • chevron_right8.3. A szexuális aktivitás idegi kontrollja
    • 8.3.1. Hím kísérleti állatok
    • 8.3.2. Nőstény kísérleti állatok
• chevron_right9. A szülői (anyai és apai) magatartás fiziológiája
  • 9.1. Definíció
  • 9.2. Idegi struktúrák szerepe az anyai magatartás kontrolljában
  • 9.3. Hormonok szerepe az anyai magatartásban
  • 9.4. Az anyai magatartás embernél
• chevron_right10. A düh és a félelem fiziológiai alapjai, támadó és védekező magatartás
  • 10.1. Düh és szelídség
  • 10.2. A félelem
  • 10.3. Klinikai humán összefüggések
• chevron_right11. A fájdalomérzés pszichofiziológiai alapjai
  • 11.1. Definíció, fiziológiai jelentőség
  • 11.2. A nociceptor és környezete: a fájdalomrecepció
  • 11.3. A központi reakció
• chevron_right12. Az agy neurohormonális projekciós rendszerei és a magatartás
  • 12.1. A raphe magvak és a szerotoninrendszer
  • 12.2. A locus coeruleus és a noradrenalinrendszer
  • 12.3. A substantia nigra és a dopaminrendszer
  • 12.4. Az agytörzsi reticularis excitatoros area gigantocellularis neuronjai és az acetilkolinrendszer
  • 12.5. A nucleus tuberomamillaris hypothalami és a hisztamin
  • 12.6. Opioid peptidek (endogén opiátok) az agyban
  • 12.7. Az agy további neurohormonális rendszerei
• 13. Az élettantanulás és az egészségorientált magatartás
• chevron_right14. Főbb forrásmunkák, ajánlott irodalom
  • 14.1. Tankönyvek, kézikönyvek, monográfiák
  • 14.2. Összefoglaló és eredeti folyóirat cikkek
• 15. Név- és tárgymutató
• 16. Köszönetnyilvánítás
• 17. A szerző szakmai életrajza

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 717 4

E tankönyv kiegészítő egyetemi jegyzet első kiadása 1985-ben jelent meg „A magatartás, motiváció és érzelem pszicho-fiziológiai alapjai” címmel, Kovách Arisztid (1920–1996) egyetemi tanár eszmei támogatásával. A szakmai lektor Popper Péter (1933–2010) egyetemi tanár volt. A 2. kiadás 2007-ben látott napvilágot. ... Az a meggyőződés vezetett, hogy az orvosi élettan egyik alapvető természete – az integratív jelleg – önmagában is megköveteli, hogy az egyedi organizmus működésének legmagasabb szerveződési szintjét tükröző komplex magatartási (viselkedési) mechanizmusok elemi pszichofiziológiai fogalomkörébe bevezessük az egyetemi hallgatókat e tantárgy keretében. Időközben a tudományos ismeretek e területen is jelentősen gyarapodtak. Mind a magyar, mind az angol nyelvű újabb kiadású élettani tankönyvek többsége a témakör számos aspektusát – az orvosképzés alapozásának igényeihez többé-kevésbé igazodva – különböző részletességgel tárgyalják (pl. Barrett et al. 2012, Fonyó 2014, Hall 2011, Pavlik 2013, Raff és Levitzky 2011). Emellett új integratív irányzatok bontakoztak ki a magatartástudományok területén. Ide sorolhatók a rendszerszemléletű, illetve kognitív modellek (Buda, Kopp, Nagy 2001, Eysenck, Keane 2003, Tringer 2010), az evolúciós pszichológia (Bereczkei 2008, Nemes és Molnár 2002) vagy az affektív pszichológia (Bányai és Varga 2012). A jegyzet e javított és korszerűsített újabb, kismonográfia jellegű kiadásával fő célkitűzésem továbbra is az, hogy az alapvető magatartás - élettani fogalmakat, mechanizmusokat és összefüggéseket egyszerűen, rendezett formában meghatározzam, s az egyetemi hallgatók részére megkönnyítsem az ismeretek szintézisét, segítsem integratív szemléletük kialakítását. Ebben támaszkodom eddigi kutatói és oktatói tapasztalataimra, továbbá a legújabb tudományos eredményekre, irodalmi forrásokra.(Monos Emil)

Hivatkozás: https://mersz.hu/monos-a-motivacio-az-erzelem-es-a-magatartas-pszichofiziologiai-alapjai//