9.4. Az anyai magatartás embernél

A humán anyai magatartásnak alapvetően meghatározó foglalata, motivációja az anyai szeretet, az „anyaszív” (31. ábra). E magatartásnak a mintázatait is nagymértékben befolyásolják, illetve modulálják a tanult elemek, a tapasztalat, a hagyományok-szokások, a szocioökonómiai környezet. Talán éppen ezért mindmáig nem sikerült olyan ismérvrendszert kidologozni, amely a normális emberi anyai magatartást általános érvényűen, egységesen és mérhetően definiálná, habár kísérletek már évtizedekkel ezelőtt történtek erre Magyarországon is (Lux E. és mtsi, 1971).

Az anya egészsége és az anyaság eszménye magas piedesztálra került a 19. századtól az egész világon Semmelweis Ignác magyar szülészorvosnak, „az anyák megmentőjének” felfedezése (a szülészi asepsis, 1847) nyomán is. Méltán emlékezik rá a kulturált világ mindmáig. Gondoljunk például a modern színházművészetben Jens Bjorneboe „Semmelweis” drámájára, amelyet norvégul 1973-ban, angol nyelven 1998-ban publikáltak (borítóján az osztrák Egon Schiele „Halott anya gyermekével” c. expresszionista festménye látható), vagy az UNESCO Világemlékezet Regiszterére (2013).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1416amaeam_422/#m1416amaeam_422 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1416amaeam_422/#m1416amaeam_422)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1416amaeam_422/#m1416amaeam_422)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

31. ábra. Anya és gyermeke (Illusztráció)

 

Mind a mindennapi életben, mind a művészetekben magasztosan szép példák ismerhetők meg a vállalt anyaságra, azaz az „anyaszív” közvetlen „vérszerinti” kötelékek nélkül történő expressziójára is. Egy ékes példa erre a Kaukázusi Krétakör dráma (Bertold Brecht), csúcspontján Gruse, a cselédlány, aki az általa nevelt hercegi gyermeket szenvedélyes anyai szeretettel fiává fogadja.

Mindezek mellett, sajnos, az anyai magatartás abnormitásai is nyilvánvalóak, sőt gyakran drasztikusak. Helfer és Kempe (1997) közlése szerint az USA-ban évente több mint hétszáz gyermeket ölnek meg szüleik, s további mintegy négyszázezer szenved szülei vagy közvetlen rokonai súlyos tortúráitól. E szülők nagyobb része gyermekkorában nem részesült szülői szeretetben, gyakran verték őket.

Az anyai magatartás zavarainak kísérletes modelljei eredményesen tanulmányozhatók majmokon. Például, fiatal egyedek, ha izoláltan nevelték őket rongyból vagy drótból készített mesterséges anyák társaságában, az anyai magatartás semmiféle jegyét nem mutatták első terhességük kapcsán. Következő terhességeik során azonban egyre jobb, hatékonyabb anyákká váltak.

Modern képalkotó eljárások alkalmazásának köszönhetően jelentős előrehaladás figyelhető meg az anyai szeretet funkcionális neuroanatómiájának felderítésében is. Japán kutatók (Noriucchi et al. 2007) fMRI méréseket végeztek anyákon, akiknek videoklip jeleneteket mutattak fel (hang nélkül) 16 hónapos saját csecsemőjükről és idegenekéről. A csecsemőkön két ellentétes érzelmi kötelékre jellemző magatartásmintázat látszott: vagy mosolyogtak az anyjukra, vagy sírtak az anyjuk után. A saját csecsemő felismerésében a következő néhány jól lokalizálható agyi régió vett részt: orbitofrontalis cortex, periaquaeductalis szürkeállomány, insula elülső része, valamint a putamen dorsalis és ventrolateralis része. A saját csecsemő vészjelzéseire viszont az anyák agyának számos más régiójából kaptak határozott lokalizációjú intenzív és specifikus válaszmintázatokat (orbitofrontalis cortex dorsalis regiója, nucleus caudatus, jobb alsó gyrus frontalis, dorsomedialis praefrontalis cortex, gyrus cinguli, thalamus, substantia nigra, sulcus temporalis hátsó felső része). Mások (Riem et al. 2011) – ugyancsak fMRI technikával – kimutatták, hogy a „szeretethormon” oxitocin modulálja e válaszokat.

 

Tartalomjegyzék

• A motiváció, az érzelem és a magatartás pszichofiziológiai alapjai
• Impresszum
• Előszó
• Bevezetés
• chevron_right1. Mit értünk magatartáson?
  • 1.1. Definíció
  • 1.2. Magatartás és tanulás
  • 1.3. Magatartás-mintázatok csoportosítása
• chevron_right2. Mit értünk motiváción?
  • 2.1. Definíció
  • 2.2. Humán motívumok
  • 2.3. Populációviselkedés és a környezet
• chevron_right3. Az emóció fogalma
  • 3.1. Definíció és csoportosítás
  • 3.2. Érzelemteóriák
  • 3.3. Az érzelmek megjelenési formái
• chevron_right4. Milyen mechanizmusokkal motiválódik a magatartás?
  • chevron_right4.1. Homeosztatikus motívumok szerveződése
    • 4.1.1. A motiváció drive-redukciós elmélete
    • 4.1.2. Primer jutalmazó és büntető rendszerek
  • chevron_right4.2. A magatartás motivációjának hipotetikus mechanizmusai összetett humán pszichológiai motívumok esetében
    • 4.2.1. A pszichoanalitikus teória (freudizmus)
    • 4.2.2. A szociális tanulási teória
  • 4.3. A szervezet általános izgalmi–éberségi szintjének (arousal, vigilancia, aktiváció) szerepe a motivációban, illetve az emóciók kifejeződésében
• chevron_right5. A motiváció, az emóció és az arousal szerveződésének morfofiziológiai alapjai
  • chevron_right5.1. Limbicus rendszer, az emocionalis agy (korábban „rhinencephalon”)
    • 5.1.1. Limbicus cortex vagy limbicus lebeny
    • 5.1.2. Mélyen fekvő limbicus struktúrák
    • 5.1.3. Fő afferens és efferens idegi összekötések (12B. ábra)
  • chevron_right5.2. Hypothalamus, a vegetatív agy
    • 5.2.1. A hypothalamus régiói
    • 5.2.2. Hypothalamicus struktúrákhoz kötött élettani szabályozási mechanizmusok vázlatos áttekintése
  • chevron_right5.3. Agytörzsi struktúrák
    • 5.3.1. ARAS: ascendáló reticularis aktiváló rendszer (Ascending Reticular Activating System), az arousal rendszer
    • 5.3.2. Neurohormonális projekciós pályarendszerek
• 6. Az agy fiziológiai szerepének feltárására alkalmazott módszerek áttekintése
• chevron_right7. A táplálkozási magatartás fiziológiája
  • 7.1. Fogalmi meghatározás
  • chevron_right7.2. Az étvágy szabályozásában részt vevő főbb struktúrák („táplálkozási központok”)
    • 7.2.1. Hypothalamus lateralis
    • 7.2.2. Hypothalamus medialis
    • 7.2.3. Amygdala
    • 7.2.4. Praefrontalis kéreg
    • 7.2.5. Glukózmonitorozó (GM) neuronrendszerek
  • 7.3. A táplálkozási aktivitás fő motivációi
  • 7.4. Afferens étvágyszabályozó neuralis mechanizmusok
  • chevron_right7.5. Az étvágy humoralis kontrollja
    • 7.5.1. Orexigen (evést fokozó) peptidek
    • 7.5.2. Anorexigen (evést gátló, jóllakottságot kiváltó) peptidek
  • chevron_right7.6. Szomjúság
    • 7.6.1. A szomjúság szabályozásában részt vevő központi idegi struktúrák
    • 7.6.2. Afferens mechanizmusok
    • 7.6.3. A szomjúság kóros szabályozása
  • chevron_right7.7. Az éhség kóros szabályozása: túltápláltság, alultápláltság, mesterséges éhség
    • 7.7.1. Hyperphagia, bulimia, elhízás
    • 7.7.2. Anorexia nervosa, cachexia, kóros soványság
    • 7.7.3. Orthorexia
  • 7.8. Fittség (edzettség, fitnesz, wellness)
• chevron_right8. A szexuális magatartás élettana
  • 8.1. Fogalmi meghatározás
  • chevron_right8.2. A szexuális aktivitás kapcsolata az endokrin rendszer működésével
    • 8.2.1. Hormonhatásokra vonatkozó kísérletes eredmények állatoknál
    • 8.2.2. A hormonok szerepe embernél
  • chevron_right8.3. A szexuális aktivitás idegi kontrollja
    • 8.3.1. Hím kísérleti állatok
    • 8.3.2. Nőstény kísérleti állatok
• chevron_right9. A szülői (anyai és apai) magatartás fiziológiája
  • 9.1. Definíció
  • 9.2. Idegi struktúrák szerepe az anyai magatartás kontrolljában
  • 9.3. Hormonok szerepe az anyai magatartásban
  • 9.4. Az anyai magatartás embernél
• chevron_right10. A düh és a félelem fiziológiai alapjai, támadó és védekező magatartás
  • 10.1. Düh és szelídség
  • 10.2. A félelem
  • 10.3. Klinikai humán összefüggések
• chevron_right11. A fájdalomérzés pszichofiziológiai alapjai
  • 11.1. Definíció, fiziológiai jelentőség
  • 11.2. A nociceptor és környezete: a fájdalomrecepció
  • 11.3. A központi reakció
• chevron_right12. Az agy neurohormonális projekciós rendszerei és a magatartás
  • 12.1. A raphe magvak és a szerotoninrendszer
  • 12.2. A locus coeruleus és a noradrenalinrendszer
  • 12.3. A substantia nigra és a dopaminrendszer
  • 12.4. Az agytörzsi reticularis excitatoros area gigantocellularis neuronjai és az acetilkolinrendszer
  • 12.5. A nucleus tuberomamillaris hypothalami és a hisztamin
  • 12.6. Opioid peptidek (endogén opiátok) az agyban
  • 12.7. Az agy további neurohormonális rendszerei
• 13. Az élettantanulás és az egészségorientált magatartás
• chevron_right14. Főbb forrásmunkák, ajánlott irodalom
  • 14.1. Tankönyvek, kézikönyvek, monográfiák
  • 14.2. Összefoglaló és eredeti folyóirat cikkek
• 15. Név- és tárgymutató
• 16. Köszönetnyilvánítás
• 17. A szerző szakmai életrajza

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 717 4

E tankönyv kiegészítő egyetemi jegyzet első kiadása 1985-ben jelent meg „A magatartás, motiváció és érzelem pszicho-fiziológiai alapjai” címmel, Kovách Arisztid (1920–1996) egyetemi tanár eszmei támogatásával. A szakmai lektor Popper Péter (1933–2010) egyetemi tanár volt. A 2. kiadás 2007-ben látott napvilágot. ... Az a meggyőződés vezetett, hogy az orvosi élettan egyik alapvető természete – az integratív jelleg – önmagában is megköveteli, hogy az egyedi organizmus működésének legmagasabb szerveződési szintjét tükröző komplex magatartási (viselkedési) mechanizmusok elemi pszichofiziológiai fogalomkörébe bevezessük az egyetemi hallgatókat e tantárgy keretében. Időközben a tudományos ismeretek e területen is jelentősen gyarapodtak. Mind a magyar, mind az angol nyelvű újabb kiadású élettani tankönyvek többsége a témakör számos aspektusát – az orvosképzés alapozásának igényeihez többé-kevésbé igazodva – különböző részletességgel tárgyalják (pl. Barrett et al. 2012, Fonyó 2014, Hall 2011, Pavlik 2013, Raff és Levitzky 2011). Emellett új integratív irányzatok bontakoztak ki a magatartástudományok területén. Ide sorolhatók a rendszerszemléletű, illetve kognitív modellek (Buda, Kopp, Nagy 2001, Eysenck, Keane 2003, Tringer 2010), az evolúciós pszichológia (Bereczkei 2008, Nemes és Molnár 2002) vagy az affektív pszichológia (Bányai és Varga 2012). A jegyzet e javított és korszerűsített újabb, kismonográfia jellegű kiadásával fő célkitűzésem továbbra is az, hogy az alapvető magatartás - élettani fogalmakat, mechanizmusokat és összefüggéseket egyszerűen, rendezett formában meghatározzam, s az egyetemi hallgatók részére megkönnyítsem az ismeretek szintézisét, segítsem integratív szemléletük kialakítását. Ebben támaszkodom eddigi kutatói és oktatói tapasztalataimra, továbbá a legújabb tudományos eredményekre, irodalmi forrásokra.(Monos Emil)

Hivatkozás: https://mersz.hu/monos-a-motivacio-az-erzelem-es-a-magatartas-pszichofiziologiai-alapjai//