11.2. A nociceptor és környezete: a fájdalomrecepció

A fájdalomérzés fiziológiai pályája a perifériás nociceptorokból indul.

A nociceptor funkciót perifériás idegrostok szabad végződései töltik be. Szemben egyéb szomatoszenzoros receptorokkal, lassan adaptálódnak, magas az ingerküszöbük. Kiterjedten a bőr subepithelialis rétegében helyezkednek el. A bőrön kívül megtalálhatók csonthártyában, ízületek felszínén, vázizomzatban, artériák falában, fogbélben, savós hártyákban, agyburkokban (az agyszövetben azonban nem). Ingerületüket kiválthatják, illetve befolyásolhatják a legkülönbözőbb extrém mechanikai, hő, valamint kémiai ingerek (32. ábra), utóbbiak exogének vagy endogének egyaránt lehetnek.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1416amaeam_457/#m1416amaeam_457 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1416amaeam_457/#m1416amaeam_457)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1416amaeam_457/#m1416amaeam_457)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

32. ábra. Szövetkárosítás által indukált, nociceptort aktiváló endogén algetikus anyagok hatásm echanizmusának illusztrációja

CGRP = calcitonin gene related peptide (vasodilator neuropeptid, szerepe lehet a fáj dalom transzmissziójában)

 

Endogén kémiai fájdalomkeltők: ATP, bradikinin, szerotonin, hisztamin, káliumion, hidrogénion (savak), acetilkolin, prosztaglandin származékok (különösen a PGE2), leukotriének, tromboxán, proteolitikus enzimek stb. A prosztaglandin és származékai, valamint a P-substantia fokozzák a nociceptorok érzékenységét, de közvetlenül nem ingerlik azokat. A P-substantia ingerli a hízósejteket (mastocyták) még több hisztamin, prosztaglandin és bradikinin leadásra, erősítvén ezáltal a nociceptor stimulálását. A P-substantiának szerepe van a sérülés körüli duzzanat (ödéma) és pír (vasodilatio) kialakulásában is. A kémiai fájdalomkeltők különösen jelentősek a szöveti károsodást kísérő lassú, kínzó fájdalomérzés fenntartásában.

Speciális magyar területnek tekinthető a csípős paprika hatóanyagának, a kapszaicinnek a fájdalomrecepcióval kapcsolatos közel félévszázados kutatása (Jancsó M., Szolcsányi J.), amely – többek között – a C-típusú polymodalis nociceptoron az újabban már klónozott TRPV1 (transient receptor potential vanniloid 1) „kapszaicinreceptor” identifikációjához vezetett (VR1 rövidítéssel is szerepel a szakirodalomban). Ezen az úton új perspektívák nyíltak a fájdalomcsillapító farmakonok kutatása előtt. A kapszaicin exogén ligand, de a receptorának endogén ligandjai is vannak (pl. a kannabinoid neurotranszmitter anandamid).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1416amaeam_462/#m1416amaeam_462 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1416amaeam_462/#m1416amaeam_462)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1416amaeam_462/#m1416amaeam_462)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

33. ábra. A gyors éles és a lassú elhúzódó fájdalomjelek transzmissziója a gerincvelőben

 

A fájdalomérzésnek két komponense van: az egyik egy gyors üzenet az agykéreghez, a másik pedig egy lassabban terjedő afferentáció (33. ábra). Utóbbit az előbbi gyors jelzés vagy egyéb, A-típusú rostokon befutó információ hatására az agykéreg, speciális decendens kontroll pályák révén, még a gerincvelőben vagy magasabb szinten lefojthatja (például erős izgalmi állapotban nem vesszük azonnal észre, hogy véletlenül elvágtuk az ujjunkat, vagy a futballista, hogy lábát törte). A bőridegekben az érzőrostok kb. 50%-a nociceptorokból indul, ezek egy része gyors A-típusú, másik része lassúbb C-típusú rost.

 

a) Az A-típusú rostok myelinhüvellyel rendelkeznek (5-12 µm átmérő); vezetési sebességük 12-30 m·s-1. Éles szúrójellegű, jól lokalizált fájdalmat közvetítenek, melynek intenzitása akcióspotenciál-frekvenciában van kódolva.

Nem minden A-rost nociceptív; vannak, amelyek specializált hőreceptorokból (meleg- és hidegérző), illetve finom mechanoreceptorokból erednek.

A gerincvelő hátsó szarvában történt átkapcsolódás után, kereszteződve, az afferens információ a tractus neospinothalamicusban a nucleus ventralis posterior thalami felé fut tovább, ahonnan a cortex I-es és IIes szomatoszenzoros areájába projiciál. A tractus collateralisokat ad az agytörzsi formatio reticularishoz.

 

b) A C-típusúak nem myelinizált, 0,5-2 m·s-1 vezetési sebességű rostok (0,4-1,2 µm átmérő). Tompa, égető, nehezen lokalizálható fájdalomérzést (pl. zsigeri fájdalmak) továbbítanak, ugyancsak akcióspotenciál-frekvenciában kódolt változó intenzitással. Egyetlen C-rost azonban többféle nociceptorral is rendelkezhet (polymodalis), egyben számos nociceptor C-rost-rendszer létezhet. Például a C-rostokból izolált vanilloid receptor-1 (VR1) kapszaicinra, savra, 43 oC feletti hőmérsékletre érzékeny, viszont a VRL1 receptor kapszaicinra nem, de 50 oCfeletti hőmérsékletre érzékeny.

Hasonlóan az A-rostokhoz, a C-rost is tartozhat hő- és mechanoreceptorokhoz, másrészt lehet sympathicus efferens (pl. vascularis simaizomzathoz, verejtékmirigyekhez).

Az afferensek a tractus paleospinothalamicusban futnak, amelynek nagyobb része többszörösen átkapcsolódik a formatio reticularisban. A thalamushoz futó rostok a pulvinar thalamiban és az intralaminaris magvakban végződnek, ahonnan a kérgi szomatoszenzoros areákba projiciálnak.

PET és fMRÉ-vizsgálatok szerint fájdalmas inger a következő agyi régiókat aktiválja embernél: SI, SII, gyrus cinguli, insula, mediofrontalis cortex, cerebellum.

 

Tartalomjegyzék

• A motiváció, az érzelem és a magatartás pszichofiziológiai alapjai
• Impresszum
• Előszó
• Bevezetés
• chevron_right1. Mit értünk magatartáson?
  • 1.1. Definíció
  • 1.2. Magatartás és tanulás
  • 1.3. Magatartás-mintázatok csoportosítása
• chevron_right2. Mit értünk motiváción?
  • 2.1. Definíció
  • 2.2. Humán motívumok
  • 2.3. Populációviselkedés és a környezet
• chevron_right3. Az emóció fogalma
  • 3.1. Definíció és csoportosítás
  • 3.2. Érzelemteóriák
  • 3.3. Az érzelmek megjelenési formái
• chevron_right4. Milyen mechanizmusokkal motiválódik a magatartás?
  • chevron_right4.1. Homeosztatikus motívumok szerveződése
    • 4.1.1. A motiváció drive-redukciós elmélete
    • 4.1.2. Primer jutalmazó és büntető rendszerek
  • chevron_right4.2. A magatartás motivációjának hipotetikus mechanizmusai összetett humán pszichológiai motívumok esetében
    • 4.2.1. A pszichoanalitikus teória (freudizmus)
    • 4.2.2. A szociális tanulási teória
  • 4.3. A szervezet általános izgalmi–éberségi szintjének (arousal, vigilancia, aktiváció) szerepe a motivációban, illetve az emóciók kifejeződésében
• chevron_right5. A motiváció, az emóció és az arousal szerveződésének morfofiziológiai alapjai
  • chevron_right5.1. Limbicus rendszer, az emocionalis agy (korábban „rhinencephalon”)
    • 5.1.1. Limbicus cortex vagy limbicus lebeny
    • 5.1.2. Mélyen fekvő limbicus struktúrák
    • 5.1.3. Fő afferens és efferens idegi összekötések (12B. ábra)
  • chevron_right5.2. Hypothalamus, a vegetatív agy
    • 5.2.1. A hypothalamus régiói
    • 5.2.2. Hypothalamicus struktúrákhoz kötött élettani szabályozási mechanizmusok vázlatos áttekintése
  • chevron_right5.3. Agytörzsi struktúrák
    • 5.3.1. ARAS: ascendáló reticularis aktiváló rendszer (Ascending Reticular Activating System), az arousal rendszer
    • 5.3.2. Neurohormonális projekciós pályarendszerek
• 6. Az agy fiziológiai szerepének feltárására alkalmazott módszerek áttekintése
• chevron_right7. A táplálkozási magatartás fiziológiája
  • 7.1. Fogalmi meghatározás
  • chevron_right7.2. Az étvágy szabályozásában részt vevő főbb struktúrák („táplálkozási központok”)
    • 7.2.1. Hypothalamus lateralis
    • 7.2.2. Hypothalamus medialis
    • 7.2.3. Amygdala
    • 7.2.4. Praefrontalis kéreg
    • 7.2.5. Glukózmonitorozó (GM) neuronrendszerek
  • 7.3. A táplálkozási aktivitás fő motivációi
  • 7.4. Afferens étvágyszabályozó neuralis mechanizmusok
  • chevron_right7.5. Az étvágy humoralis kontrollja
    • 7.5.1. Orexigen (evést fokozó) peptidek
    • 7.5.2. Anorexigen (evést gátló, jóllakottságot kiváltó) peptidek
  • chevron_right7.6. Szomjúság
    • 7.6.1. A szomjúság szabályozásában részt vevő központi idegi struktúrák
    • 7.6.2. Afferens mechanizmusok
    • 7.6.3. A szomjúság kóros szabályozása
  • chevron_right7.7. Az éhség kóros szabályozása: túltápláltság, alultápláltság, mesterséges éhség
    • 7.7.1. Hyperphagia, bulimia, elhízás
    • 7.7.2. Anorexia nervosa, cachexia, kóros soványság
    • 7.7.3. Orthorexia
  • 7.8. Fittség (edzettség, fitnesz, wellness)
• chevron_right8. A szexuális magatartás élettana
  • 8.1. Fogalmi meghatározás
  • chevron_right8.2. A szexuális aktivitás kapcsolata az endokrin rendszer működésével
    • 8.2.1. Hormonhatásokra vonatkozó kísérletes eredmények állatoknál
    • 8.2.2. A hormonok szerepe embernél
  • chevron_right8.3. A szexuális aktivitás idegi kontrollja
    • 8.3.1. Hím kísérleti állatok
    • 8.3.2. Nőstény kísérleti állatok
• chevron_right9. A szülői (anyai és apai) magatartás fiziológiája
  • 9.1. Definíció
  • 9.2. Idegi struktúrák szerepe az anyai magatartás kontrolljában
  • 9.3. Hormonok szerepe az anyai magatartásban
  • 9.4. Az anyai magatartás embernél
• chevron_right10. A düh és a félelem fiziológiai alapjai, támadó és védekező magatartás
  • 10.1. Düh és szelídség
  • 10.2. A félelem
  • 10.3. Klinikai humán összefüggések
• chevron_right11. A fájdalomérzés pszichofiziológiai alapjai
  • 11.1. Definíció, fiziológiai jelentőség
  • 11.2. A nociceptor és környezete: a fájdalomrecepció
  • 11.3. A központi reakció
• chevron_right12. Az agy neurohormonális projekciós rendszerei és a magatartás
  • 12.1. A raphe magvak és a szerotoninrendszer
  • 12.2. A locus coeruleus és a noradrenalinrendszer
  • 12.3. A substantia nigra és a dopaminrendszer
  • 12.4. Az agytörzsi reticularis excitatoros area gigantocellularis neuronjai és az acetilkolinrendszer
  • 12.5. A nucleus tuberomamillaris hypothalami és a hisztamin
  • 12.6. Opioid peptidek (endogén opiátok) az agyban
  • 12.7. Az agy további neurohormonális rendszerei
• 13. Az élettantanulás és az egészségorientált magatartás
• chevron_right14. Főbb forrásmunkák, ajánlott irodalom
  • 14.1. Tankönyvek, kézikönyvek, monográfiák
  • 14.2. Összefoglaló és eredeti folyóirat cikkek
• 15. Név- és tárgymutató
• 16. Köszönetnyilvánítás
• 17. A szerző szakmai életrajza

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 717 4

E tankönyv kiegészítő egyetemi jegyzet első kiadása 1985-ben jelent meg „A magatartás, motiváció és érzelem pszicho-fiziológiai alapjai” címmel, Kovách Arisztid (1920–1996) egyetemi tanár eszmei támogatásával. A szakmai lektor Popper Péter (1933–2010) egyetemi tanár volt. A 2. kiadás 2007-ben látott napvilágot. ... Az a meggyőződés vezetett, hogy az orvosi élettan egyik alapvető természete – az integratív jelleg – önmagában is megköveteli, hogy az egyedi organizmus működésének legmagasabb szerveződési szintjét tükröző komplex magatartási (viselkedési) mechanizmusok elemi pszichofiziológiai fogalomkörébe bevezessük az egyetemi hallgatókat e tantárgy keretében. Időközben a tudományos ismeretek e területen is jelentősen gyarapodtak. Mind a magyar, mind az angol nyelvű újabb kiadású élettani tankönyvek többsége a témakör számos aspektusát – az orvosképzés alapozásának igényeihez többé-kevésbé igazodva – különböző részletességgel tárgyalják (pl. Barrett et al. 2012, Fonyó 2014, Hall 2011, Pavlik 2013, Raff és Levitzky 2011). Emellett új integratív irányzatok bontakoztak ki a magatartástudományok területén. Ide sorolhatók a rendszerszemléletű, illetve kognitív modellek (Buda, Kopp, Nagy 2001, Eysenck, Keane 2003, Tringer 2010), az evolúciós pszichológia (Bereczkei 2008, Nemes és Molnár 2002) vagy az affektív pszichológia (Bányai és Varga 2012). A jegyzet e javított és korszerűsített újabb, kismonográfia jellegű kiadásával fő célkitűzésem továbbra is az, hogy az alapvető magatartás - élettani fogalmakat, mechanizmusokat és összefüggéseket egyszerűen, rendezett formában meghatározzam, s az egyetemi hallgatók részére megkönnyítsem az ismeretek szintézisét, segítsem integratív szemléletük kialakítását. Ebben támaszkodom eddigi kutatói és oktatói tapasztalataimra, továbbá a legújabb tudományos eredményekre, irodalmi forrásokra.(Monos Emil)

Hivatkozás: https://mersz.hu/monos-a-motivacio-az-erzelem-es-a-magatartas-pszichofiziologiai-alapjai//