Katona Klára

Ez nem személyes ügy, szigorúan üzlet!(?)

A vállalati célok lehetséges kombinációi és azok indokoltsága

Hivatkozások

Bagha, J., Laczniak, R. (2015). Seeking the Real Adam Smith and Milton Friedman. Philosophy of Management vol. 14, 179–191

Bredgaard, T. (2004). Corporate social responsibility between public policy and enterprise policy. Transfer European Review of Labour and Research, 10(3):372–392, DOI: 10.1177/102425890401000305

Claassen, R. (2023). Political theories of the business corporation. Philosophy Compass. Volume18, Issue1. 1–13, https://doi.org/10.1111/phc3.12892

Cséfalvay, Z. (2004). Globalizáció 1.0. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 254

De Fiore, F., Uhlig, H. (2005). Bank finance versus bond finance: what explains the differences between US and Europe? ECB Working Paper, No. 547, European Central Bank (ECB), Frankfurt a. M.

Edgeworth, F. Y. (1881). Mathematical Psychics: An Essay on the Application of Mathematics to the Moral Sciences. C. Kegan Paul & Co., 1881

Friedman, M. (1970). The Social Responsibility of Business is to Increase its Profit. The New York Times Magazine, September 13, 1970

Friedman, M. (2002). Capitalism and freedom. University of Chicago Press, Chicago

Gao, Y. (2008). An ethical judgment framework for corporate political actions. Journal of Public Affairs 8: 153–163 (2008) Published online in Wiley InterScience (www.interscience.wiley.com) DOI: 10.1002/pa.289

Géring, Zs. (2015). A vállalati társadalmi felelősségvállalás online vállalati diskurzusa, Avagy mit és hogyan kommunikálnak a hazai közép- és nagyvállalatok honlapjaikon a társadalmi szerepükről és felelősségükről, doktori értekezés, DOI: 10.14267/phd.2015061

Gøsta, Esping-Andersen (1990). The Three Worlds of Welfare Capitalism. Princeton University Press

Hall. A., Soskice, D. (2001) Varieties of Capitalism: The Institutional Foundations of Comparative Advantage, Oxford University Press, https://doi.org/10.1093/0199247757.001.0001

Jahn, J., Brühl, R. (2018). How Friedman’s View on Individual Freedom Relates to Stakeholder Theory and Social Contract Theory. J Bus Ethics (2018) 153:41–52, https://doi.org/10.1007/s10551-016-3353-x

Jensen, M. (2001). Value Maximization, Stakeholder Theory and the Corporate Objective Function. European Financial Management, Volume 7. Issue 3., 2001. 297–317

Katona, K. (2016). Számviteli rendszer és nyereségadóztatás eltérő szabályozási elveinek hatása a vállalati működésre. Iustum Aequum Salutare, XII. 2016. 1., 33–49

Lengyel, Gy., Bank, D. (2014). The ’small transformation’ in Hungary. Institutional changes and economic actors. In: K. Blum, B. Martens, V. Trapman (eds.): Business Leaders and New Varieties of Capitalism in Post-Communist Europe. Routledge

Melé, D. (2008). Corporate Social Responsibility Theories. In: Carne, A., McWilliams A., Matten, D., Moon, J., Stegel, D. (Ed.): The Oxford Handbook of Corporate Social Responsibility. Oxford University Press, London, 47–83

Millon, D. (1993). New Directions in Corporate Law Communitarians, Contractarians, and the Crisis in Corporate Law. Wash. & Lee L. Rev. 50,1373–1393

Moon, J., C. A., Matten, D. (2008). „Implicit” and „Explicit” CSR: A Conceptual Framework for a Comparative Understanding of Corporate Social Responsibility. Academy of Management Review, April, 2008, 33, DOI: 10.5465/AMR.2008.31193458

Novokmet, F., Piketty, T., Zucman, G. (2018). From Soviets to oligarchs: inequality and property in Russia 1905–2016. J Econ Inequal 16,189–223, doi.org/10.1007/s10888-018-9383-0

Nölke, A., Vliegenthart, A. (2009). Enlarging the Varieties of Capitalism: The Emergence of Dependent Market Economies in East Central Europe. World Politics. 2009;61(4):670–702, doi:10.1017/S0043887109990098

Parsons, T. (1960). Structure and Process in Modern Societies. American Journal of Sociology, 66, 5.

Pfeffer, J., Salancik, G. (1978). The External Control of Organizations: A Resource Dependence Perspective. Harper & Row, New York

Polányi, K. (2001). A nagy átalakulás – Korunk gazdasági és politikai gyökere. Napvilág Kiadó, Budapest

Powell, W., DiMaggio, P. (1991). The New Institutionalism in Organizational Analysis. University of Chicago Press, https://doi.org/10.7208/chicago/9780226185941.001.0001

Rendtorff, J. D. (2020). Philosophical Theory of Business Legitimacy: The Political Corporation. In: Rendtorff, J. D. (eds.): Handbook of Business Legitimacy. Springer, Cham.

Schlett, A. (2018). Államháztartás és szakpolitikák. Pázmány Press, Budapest, 210

Shaw, W., Barry, V. (1992). Moral Issues in Business. Wadsworth Publishing Company, Belmont (CA)

Sison, A. J. G. (2009). From CSR to Corporate Citizenship: Anglo-American and Continental European Perspectives. Journal of Business Ethics, Vol.89, 235–246, DOI 10.1007/s10551-010-0395-3

Smith, N. C., Rönnegard, D. (2016). Shareholder Primacy, Corporate Social Responsibility, and the Role of Business Schools. Journal of Business Ethics, vol 134, 463–478

Stout, L. (2012). The Shareholder Value Myth: How Putting Shareholders First Harms Investors, Corporations and the Public. Berrett Koehler Publications, 2012

Szegedi, K., Mélypataki G. (2016). A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) és a jog kapcsolata. Miskolci Jogi Szemle 11. évfolyam (2016) 1. szám, 51–70

Waitzer, E. J., Sarro, D. (2019). In Search Of Things Past And Future: Judicial Activism And Corporate Purpose. Osgoode Hall Law Journal 55.3 (2019): 791–826, DOI: https://doi.org/10.60082/2817-5069.3353

Wartick, S. L., Cochran, Ph. L. (1985). The Evolution of the Corporate Social Performance Model. Academy of Management Review 10(4) 758–769, doi: 10.5465/AMR.1985.4279099

Weber, M. (1997). A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 122

Zsolnai, L. (szerk.) (2004). Ethics in the Economy. Handbook of Business Ethics. Peter Lang, Oxford

Ez nem személyes ügy, szigorúan üzlet!(?)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 227 3

Menedzsment

Vajon üzleti vállalkozásnak tekinthető-e bármilyen tevékenység, amely komoly tőkebefektetés mellett, racionális döntéseket hozva, anyagi és egyéb kockázatot vállalva, hatékonyságra és nyereségességre törekszik? Független-e az üzleti vállalkozás fogalmi hatálya attól a tevékenységtől, amit a vállalkozás folytat, illetve azoktól az eszközöktől, amelyeket alkalmaz az üzleti haszon elérése érdekében? Ha egyes piaci szereplőknek gazdasági hatalmuk folytán meghatározó befolyása lehet a politikára és az igazságszolgáltatásra, akkor vajon tekinthetjük-e a jogszabályokat abszolút eszközöknek a társadalom erkölcsi normáinak kikényszerítésére a piaci tranzakciók során? Ha emberek sokaságáért, egy komoly méretű hálózatért egy személyben felel valaki, akkor milyen és mekkora felhatalmazást jelenhet ez a számára? Vajon egy üzleti vállalkozás tekintheti-e magát olyan (politikai) szereplőnek, akinek joga, sőt, kötelessége az általa képviselt közösség tagjai érdekében átalakítani a jogi, politikai, hatalmi viszonyokat? A marketingkommunikáció és médiabefolyás milyen mértékben használható fel az üzleti döntések és lépések – a tényleges indokoktól gyakran eltérő - legitimálására? Ha valamilyen lépés üzletileg indokolható, és nyereséget eredményez, akkor ez önmagában elegendő-e a döntés helyességének igazolására? Kell-e a piaci döntések során más, személyes, emberi, erkölcsi szempontokat is figyelembe venni, vagy olyan üzleten és jogrendszeren kívüli egyéb feltételt megfontolni, amely miatt akár a haszonról is le kell mondania a vállalkozásnak? Szétválasztható-e az ember személyes élete attól a valakitől, aki az üzleti életben döntéseket hoz és cselekszik? Más erkölcsi normák vonatkoznak-e a magánszemélyre és az üzletemberre? Van-e egy kizárólag az üzleti élet számára fenntartott erkölcsmentes zóna, egy ’moral safe space’, ahol az üzleti szereplőknek mint magánembereknek „nem ér a neve”? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Hivatkozás: https://mersz.hu/katona-ez-nem-szemelyes-ugy-szigoruan-uzlet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero