Katona Klára

Ez nem személyes ügy, szigorúan üzlet!(?)

A vállalati célok lehetséges kombinációi és azok indokoltsága


2.1. A vállalat működési kerete a jogi forma, a befektetett tőke és a kapcsolódó felelősség alapján

A vállalkozási forma megválasztásánál a tulajdonosi célok meghatározó jelentőséggel bírnak. Azok a tulajdonosok, akik csak munkajövedelemre kívánnak szert tenni, illetve saját munkavégzésük számára keresnek egy kötetlenebb, költséghatékonyabb formát, jellemzően egyéni vállalkozásba (Egyesült Államokban: Sole Proprietorship) fognak. Amennyiben a vállalkozók a saját munkavégzésük mellett már tényleges üzleti tevékenységet is folytatni kívánnak, akkor inkább valamilyen típusú gazdasági társaságot hoznak létre. A vállalkozónak először is döntenie kell, hogy mekkora vagyonnal és felelősséggel kíván vagy tud ebben az üzleti tevékenységben részt venni. A kisebb vagyon gyakorta a tulajdonosok korlátlan felelősségével jár együtt (Egyesült Államokban: General Partnership, Limited Partnership), amikor is a tulajdonosoknak teljes vagyonukkal kell felelniük a vállalkozással szembeni követelésekért, ami mindenképpen megfontolandó kockázat. A nagyobb vagyoni hozzájárulással ugyanakkor együtt jár a korlátozott felelősségvállalás lehetősége is, vagyis ebben a konstrukcióban a tulajdonosoknak nem kell a vállalattal szembeni követelésekért teljes vagyonukkal felelniük, hanem elegendő a vállalkozásba befektetett tőkéjük mértékéig helytállniuk. A vagyoni és kockázatvállalási megfontolások mellett a tulajdonosi cél is lényegileg módosul egy komolyabb méretű és vagyonú cég alapításakor. A korlátolt felelősségű társaságok (Egyesült Államokban: Limited Liability Company, Partnership), de főleg a részvénytársaságok (Egyesült Államokban: Public Corporation) esetében a megélhetés biztosítása vagy a személyes közreműködés az üzlet irányításában általában másodlagos fontosságúvá válik a tőkehozadékhoz kapcsolódó érdekeltség mellett.
Magyarországon a választható társasági formák legfontosabb jellegzetességeit két törvény szabályozza: 2009 CXV törvény az egyéni vállalkozásokról és az egyéni cégről; valamint a 2013. V. Polgári törvénykönyv (PTK). E két törvény alapján az alábbi cégformák azonosíthatók:
Egyéni vállalkozás: A vállalkozás egyetlen személy (természetes személy) tulajdonát képezi, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, és személyes közreműködéssel járul hozzá a vállalkozási tevékenység és cél megvalósításához. A vállalkozás bevétele és a vállalkozó bevétele megegyezik, ezért a vállalkozás adózott jövedelme a vállalkozó személyes vagyonát gyarapítja. Ebből következően az egyéni vállalkozó a vállalkozás sikeréért és esetleges kudarcaiért korlátlanul felel.
Egyéni cég: Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozási forma, amely a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Az egyéni vállalkozáshoz képest a legfontosabb különbség a cégszerű működés. Kötelezettségei teljesítéséért korlátlan vagy korlátolt mögöttes felelősséget vállalhat, amit az alapító okiratnak tartalmaznia kell.
Közkereseti társaság (Kkt.): A társaság tagjai – természetes vagy jogi személyek –, akik legalább ketten vannak, korlátlan és egyetemleges felelősség mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A vagyon mértékét a jogszabály nem határozza meg, az a tulajdonosok döntésén múlik.
Betéti társaság (Bt.): A közkereseti társaságtól abban tér el, hogy a tagok közül legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan és egyetemleges a társaság kötelezettségeiért, míg legalább egy tag (kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékére korlátozódik.
Korlátolt felelősségű társaság (Kft.): Előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével létrejövő gazdasági társaság. A tagok, betétesek felelőssége törzsbetétjük szolgáltatására, illetve egyéb vagyoni hozzájárulásukra korlátozódik. A társaság kötelezettségeiért a tag saját vagyonával nem felel. Jogi személy, melynek – tagjai vagyonától elkülönült – vagyona van.
Részvénytársaság (Rt.): Előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság. A tagok (részvényesek) felelőssége a részvény névértékének szolgáltatására terjed ki.
Szövetkezet: A tagok – alapvetően természetes személyek – önkéntes társulása alapján létrejövő gazdálkodó szervezet, mely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásával, önkormányzati formában folytat vállalkozási tevékenységet.
Vállalatcsoport: Az elismert vállalatcsoport az összevont, konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett együttműködés, amely olyan egységes üzletpolitikán alapul, amelyet minimum egy uralkodó tag és legalább három, az uralkodó tag által ellenőrzött tag határoz meg, a közöttük létrejött uralmi szerződésben. Tagként a vállalatcsoportban részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, egyesülés vagy szövetkezet vehet részt.
Egyesülés: Csak jogi személyiségek hozhatják létre saját gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására, szakmai érdekeik képviseletére. Nem jön létre vagyonegyesítés, a tagok vagyoni hozzájárulást nem kötelesek teljesíteni.
 
4. táblázat: Cégformák Magyarországon: tulajdonos, cél, erőforrás és a kockázatvállalás/felelősség alapján
 
Tulajdonos
Cél
Erőforrás
Kockázatvállalás
Egyéni vállalkozás
1 fő
Munka
0
Korlátlan
Egyéni cég
1 egyéni vállalkozó
Munka
-
(200 eFt<KP)
Korlátlan
KKT (GT)
2 tag+
Munkaegyesítés
kötelező
Korlátlan, egyetemleges
BT (GT)
1 beltag+
1 kültag+
Munkaegyesítés
kötelező
Korlátlan, egyetemleges/ Korlátozott
KFT (GT)
1 tag+
Munka- és tőkeegyesítés
Min 3 millió
Korlátozott (törzstőke)
RT (GT)
(Ny, Z)
1 tag+
Tőkeegyesítés
Min 20 v. 5 millió
Korlátozott
(részvények)
Szövetkezet
Több tag
Munka- és tőkeegyesítés
kötelező
Korlátozott
 
Egyesülés
2 tag+
Kooperációs
társaság
-
Korlátlan, egyetemleges
Vállalatcsoport
1 uralkodó+ 3 ellenőrzött
Egységes üzletpolitika
összevont
Uralkodó cégé korlátlan lehet
Forrás: saját szerkesztés a 2009 CXV törvény az egyéni vállalkozásokról és az egyéni cégről; és a 2013. V. Polgári törvénykönyv (PTK) alapján
 

Ez nem személyes ügy, szigorúan üzlet!(?)

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 227 3

Vajon üzleti vállalkozásnak tekinthető-e bármilyen tevékenység, amely komoly tőkebefektetés mellett, racionális döntéseket hozva, anyagi és egyéb kockázatot vállalva, hatékonyságra és nyereségességre törekszik? Független-e az üzleti vállalkozás fogalmi hatálya attól a tevékenységtől, amit a vállalkozás folytat, illetve azoktól az eszközöktől, amelyeket alkalmaz az üzleti haszon elérése érdekében? Ha egyes piaci szereplőknek gazdasági hatalmuk folytán meghatározó befolyása lehet a politikára és az igazságszolgáltatásra, akkor vajon tekinthetjük-e a jogszabályokat abszolút eszközöknek a társadalom erkölcsi normáinak kikényszerítésére a piaci tranzakciók során? Ha emberek sokaságáért, egy komoly méretű hálózatért egy személyben felel valaki, akkor milyen és mekkora felhatalmazást jelenhet ez a számára? Vajon egy üzleti vállalkozás tekintheti-e magát olyan (politikai) szereplőnek, akinek joga, sőt, kötelessége az általa képviselt közösség tagjai érdekében átalakítani a jogi, politikai, hatalmi viszonyokat? A marketingkommunikáció és médiabefolyás milyen mértékben használható fel az üzleti döntések és lépések – a tényleges indokoktól gyakran eltérő - legitimálására? Ha valamilyen lépés üzletileg indokolható, és nyereséget eredményez, akkor ez önmagában elegendő-e a döntés helyességének igazolására? Kell-e a piaci döntések során más, személyes, emberi, erkölcsi szempontokat is figyelembe venni, vagy olyan üzleten és jogrendszeren kívüli egyéb feltételt megfontolni, amely miatt akár a haszonról is le kell mondania a vállalkozásnak? Szétválasztható-e az ember személyes élete attól a valakitől, aki az üzleti életben döntéseket hoz és cselekszik? Más erkölcsi normák vonatkoznak-e a magánszemélyre és az üzletemberre? Van-e egy kizárólag az üzleti élet számára fenntartott erkölcsmentes zóna, egy ’moral safe space’, ahol az üzleti szereplőknek mint magánembereknek „nem ér a neve”? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Hivatkozás: https://mersz.hu/katona-ez-nem-szemelyes-ugy-szigoruan-uzlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave