2.2. A vállalati méret eltérő jellegzetességei

A létrejövő vállalat ideális méretének kialakításában a piaci viszonyok, a megcélzott piac nagysága is szerepet játszik. A vállalati méret megközelíthető a piaci részesedést tükröző forgalom/árbevétel mértéke alapján is, de általánosabb és nemzetközileg jobban összehasonlítható mértékegysége a foglalkoztatotti létszám.

E szerint megkülönböztethetők

• a mikrovállalkozások 1–9 fővel,
• a kisvállalkozások 10–50 fővel,
• a középvállalkozások 51–250 fővel,
• és a nagyvállalkozások 250 fő feletti létszámmal.

 

A kis- és középvállalatokat (KKV) és a nagyvállalatokat összehasonlítva a fő különbségek a szervezeti jellemzőkben, a magatartási elvekben és a láthatóságban azonosíthatók (Wickert, 2016). A nagyvállalatoknál, különösen a multinacionális vállalatoknál (MNC-k) gyakoriak a tulajdonosok és a vállalati vezetés, más szóval a menedzsment közötti konfliktusok, érdekellentétek (lásd részletesebben a II. fejezetben: megbízó–ügynök probléma), amelyek kezelése, feloldása a tulajdonosok számára komolyabb költségvonzattal jár. A KKV-szektorban ugyanakkor ez a probléma ritkábban merül föl, mivel ezeknél a vállalatoknál a tulajdonos által vezetett cég a leggyakoribb szervezeti forma, ahol erős a tulajdonosi kontroll. A másik működési különbség, hogy míg a nagyvállalatok formális, addig a kis- és középvállalatok inkább informális, személyes és bizalmi kapcsolatokat ápolnak az ügyfeleikkel, illetve a vállalat szélesebb érintetti körével. A nagyvállalatokban, MNC-kben a döntéshozatali tevékenységet speciális részlegekre bízzák, amelyek gyakran a vállalatcsoport székhelyén találhatók. A KKV-k esetében ezzel szemben az alkalmazottak jellemzően közvetlenül és szemtől szemben kommunikálnak egymással és a vezetéssel. Radácsi hívja fel a figyelmet egy másik fontos különbségre a nagyvállalatok és a KKV-k között, méghozzá a lokalitás szerepének felértékelődésére a KKV-szektorban (Radácsi, 2021, 169–170). A kisebb méretű vállalatok jellemzően helyi munkaerőre támaszkodva, helyi fogyasztók számára termelnek vagy szolgáltatnak. Ennélfogva sokkal mélyebben beágyazottak a helyi közösségekbe egy nagyvállalattal vagy még inkább egy multinacionális vállalattal összehasonlítva.

Az eltérő szervezeti és magatartási feltételek mellett fontos látni a KKV-k és a nagyvállalatok gazdaságban betöltött szerepe közötti különbségeket is (1. ábra, 2. ábra). Az előbbiek összességében, míg az utóbbiak külön-külön is fontos szerepet játszanak a (világ)gazdaság működésében. A KKV-k a magánvállalkozások legelterjedtebb formája szinte minden országban. Az EU-ban a KKV-szektor átlagosan a teljes munkaerő kétharmadát és a bejegyzett vállalkozások 99%-át teszi ki. Világviszonylatban a KKV-szektor a gazdasági értékteremtés több mint 50%-át adja, és ez igaz az uniós GDP-hez való hozzájárulásukra is (Wickert, 2016).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1430enszuszu_259/#m1430enszuszu_259 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1430enszuszu_259/#m1430enszuszu_259)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1430enszuszu_259/#m1430enszuszu_259)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

1. ábra. Kisvállalatok, középvállalatok és nagyvállalatok százalékos aránya az EU-ban darabszám, foglalkoztatotti létszám és árbevétel alapján (2024)

Forrás: https://ec.europa.eu/eurostat/en/web/products-eurostat-news/w/ddn-20251209-2

 

A nagyvállalatok ugyanakkor egyénileg is hatalmas gazdasági hatalommal és befolyással rendelkeznek. A MacKeeper nemrégiben készült tanulmánya több technológiai óriás piaci kapitalizációját vette alapul, és összehasonlította az országok éves bruttó hazai termékével (GDP). Így például a széles körű piaci penetráció, a diverzifikáció és a termékek szolgáltatássá alakítása miatt az Apple, a Microsoft, az Amazon és a Google piaci tőkeértéke egyenként is jóval meghaladta az 1,5 billió dollárt. Ha az Apple piaci kapitalizációja megegyezne egy ország éves GDP-jével, akkor éppen a G7-ben (az iparilag legfejlettebb demokratikus országok csoportjában) is benne lenne. A több mint 2,1 billió dolláros piaci tőkeértékével az Apple piaci kapitalizációja nagyobb, mint az országok 96%-ának GDP-je. A listán szerepel Olaszország, Brazília, Kanada és Oroszország is. Több mint 1,9 billió dolláros piaci tőkeértékével a Microsoft értéke nagyobb, mint a globális nagyhatalmak, Brazília, Kanada, Oroszország és Dél-Korea GDP-je. Mivel az online kiskereskedelem és a webes szolgáltatások iránt egyaránt nagy a kereslet, az Amazon piaci tőkeértéke 1,7 billió dollárra nőtt, ami nagyobb, mint az országok 92%-ának GDP-je. De a Microsoft, a Facebook piaci értéke is vetekszik számos nemzetállam összjövedelmével, hogy csak további kettőt említsünk (Wallach, 2021).

A piaci kapitalizáción túlmenően azt is látnunk kell, hogy a nagyvállalatok mindennapi gazdasági tevékenységükkel számtalan alkalmazottra, beszállítóra és egyéb érdekelt félre, valamint egész gazdaságokra és kormányokra is hatással vannak. A nagyvállalatok alkalmazottainak száma elérheti a milliós nagyságrendet is. A listavezető Walmartnak például 2,1 millió foglalkoztatottja van, de a második helyezett Amazonnak is több mint 1,5 millió (https://companiesmarketcap.com/largest-companies-by-number-of-employees/).

A foglalkoztatottaknak pedig vannak családtagjaik, akiknek a megélhetésére és így az életére is ezeknek a vállalatoknak ilyenformán szintén befolyásuk van.

 

Tartalomjegyzék

• Ez nem személyes ügy, szigorúan üzlet! (?)
• Impresszum
• Táblázatok jegyzéke
• Ábrák jegyzéke
• Előszó
• chevron_rightBevezetés
  • Hivatkozások
• chevron_rightI. Tisztázandó feltételek és fogalmak az üzleti vállalkozás működése kapcsán
  • chevron_right1. Milyen környezetben működik a vállalat?
    • 1.1. A vállalat helye és szerepe a társadalomban: Szerződéses vagy közösségi modell
    • 1.2. A társadalmi, gazdasági berendezkedés hatása a vállalat szerepére
    • 1.3. Az állami berendezkedés hatása a vállalat szerepére
    • 1.4. Jogi berendezkedés hatása a vállalat szerepére
    • Hivatkozások
  • chevron_right2. Milyen formában működik a vállalat?
    • 2.1. A vállalat működési kerete a jogi forma, a befektetett tőke és a kapcsolódó felelősség alapján
    • 2.2. A vállalati méret eltérő jellegzetességei
    • Hivatkozások
• chevron_rightII. Ki képviseli a vállalatot? Kit képvisel a vállalat? A vállalat gazdasági és/vagy társadalmi, politikai céljai
  • chevron_right1. Egy cselekvő képviseli a vállalatot és egy célja van: a nyereségmaximalizálás
    • 1.1. Standard mikroökonómiai vállalatfelfogás Adam Smith nyomán: a racionális ’homo oeconomicus’ a saját hasznát maximalizálja, a közjót a „láthatatlan kéz” valósítja meg
    • 1.2. Holisztikus elmélet: a vállalat autonóm, tagjaitól független cselekvő. A vállalati cél a társasági szerződésben rögzített tulajdonosi akarat
    • 1.3. Osztrák iskola: a vállalat a fogyasztó „megbízottja”. A vállalati cél a profit maximalizálása a szélesebb körű társadalmi elégedettségen keresztül.
    • 1.4. Chicagói iskola: a vállalat a részvényes tulajdona. A vállalati cél a profit maximalizálása, ami maga a társadalmi felelősségvállalás.
    • Hivatkozások
  • chevron_right2. Két cselekvő verseng a vállalat képviseletéért: a tulajdonos és a menedzser. A vállalati cél a profit maximalizálása a vezetők érdekeinek figyelembevételével.
    • 2.1. Megbízó–ügynök elmélet: a részvényes a vállalat tulajdonosa. A vállalat célja a nyereségmaximalizálás a menedzsment érdekeltségének megteremtésével.
    • 2.2. Tulajdonosi jogok elmélete: a részvényes a vállalat eszközeinek tulajdonosa. A vállalat célja a nyereségmaximalizálás a menedzsment érdekeinek tiszteletben tartásával.
    • 2.3. Menedzsmentelmélet: a menedzser jó gondnoka a vállalatnak. A vállalat célja a nyereségmaximalizálás, ami egybeesik a menedzsment érdekeivel.
    • Hivatkozások
  • chevron_right3. Több cselekvőnek több célja van, de a vállalat gazdasági eredményessége minden szereplőnek fontos
    • 3.1. Érintettelmélet: a vállalat az érintettek közös értékteremtésének színtere. A vállalat célja az érintettek érdekeinek összehangolása.
    • 3.2. Magatartáselmélet: a vállalat az érdekeltek koalíciója. A vállalati cél az érdekeltek aspirációs szintjének elérése.
    • 3.3. A többszörös érdekek kritikája
    • Hivatkozások
  • chevron_right4. A társadalom összes tagjának érdeke számít. A vállalati cél mind a profit, mind a társadalmi jólét, a közjó optimalizálása.
    • 4.1. A vállalati társadalmi felelősségvállalás (VTF) evolúciójának szakaszai
    • 4.2. A VTF fogalmi behatárolása
    • 4.3. A VTF kritikája
    • Hivatkozások
  • chevron_right5. A vállalat állampolgárként cselekszik, a vállalat célja a nyereségen túl a politikai felelősség felvállalása.
    • 5.1. A vállalati polgárság értelmezésének kerete
    • 5.2. A vállalat mint állampolgár korlátjai
    • 5.3. Az érdekhordozók vállalattal szembeni elvárásai – empirikus kutatási eredmények
    • 5.4. A nagyvállalat mint kvázikormány
    • Hivatkozások
  • chevron_right6. A társadalom érdekei elsődlegesek, a gazdasági eredmény csupán járulékos cél.
    • Hivatkozások
• chevron_rightIII. A vállalati cél etikai megközelítésben
  • chevron_right1. A katolikus társadalmi tanítás (KTT) a gazdaságról és az üzleti életről
    • 1.1. A gazdaság általános működésének értelmezése a KTT alapján
    • 1.2. Az üzleti élet, a vállalat működésének értelmezése a KTT alapján
  • chevron_right2. A vállalati (gazdasági és társadalmi) cél erkölcsi értékelése a KTT tükrében
    • 2.1. A vállalat helye, szerepe a társadalomban és a jog relevanciája a KTT-ben
    • 2.2. A gazdasági önérdek és a piac automatizmusa révén létrejövő közérdek erkölcsi szempontból és a KTT-vel összevetve
    • 2.3. Kinek az érdekeit kell képviselnie a vállalatnak a KTT szerint?
  • Hivatkozások
• Összegzés
• Válaszok az előszóban feltett kérdésekre

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 227 3

Vajon üzleti vállalkozásnak tekinthető-e bármilyen tevékenység, amely komoly tőkebefektetés mellett, racionális döntéseket hozva, anyagi és egyéb kockázatot vállalva, hatékonyságra és nyereségességre törekszik? Független-e az üzleti vállalkozás fogalmi hatálya attól a tevékenységtől, amit a vállalkozás folytat, illetve azoktól az eszközöktől, amelyeket alkalmaz az üzleti haszon elérése érdekében? Ha egyes piaci szereplőknek gazdasági hatalmuk folytán meghatározó befolyása lehet a politikára és az igazságszolgáltatásra, akkor vajon tekinthetjük-e a jogszabályokat abszolút eszközöknek a társadalom erkölcsi normáinak kikényszerítésére a piaci tranzakciók során? Ha emberek sokaságáért, egy komoly méretű hálózatért egy személyben felel valaki, akkor milyen és mekkora felhatalmazást jelenhet ez a számára? Vajon egy üzleti vállalkozás tekintheti-e magát olyan (politikai) szereplőnek, akinek joga, sőt, kötelessége az általa képviselt közösség tagjai érdekében átalakítani a jogi, politikai, hatalmi viszonyokat? A marketingkommunikáció és médiabefolyás milyen mértékben használható fel az üzleti döntések és lépések – a tényleges indokoktól gyakran eltérő - legitimálására? Ha valamilyen lépés üzletileg indokolható, és nyereséget eredményez, akkor ez önmagában elegendő-e a döntés helyességének igazolására? Kell-e a piaci döntések során más, személyes, emberi, erkölcsi szempontokat is figyelembe venni, vagy olyan üzleten és jogrendszeren kívüli egyéb feltételt megfontolni, amely miatt akár a haszonról is le kell mondania a vállalkozásnak? Szétválasztható-e az ember személyes élete attól a valakitől, aki az üzleti életben döntéseket hoz és cselekszik? Más erkölcsi normák vonatkoznak-e a magánszemélyre és az üzletemberre? Van-e egy kizárólag az üzleti élet számára fenntartott erkölcsmentes zóna, egy ’moral safe space’, ahol az üzleti szereplőknek mint magánembereknek „nem ér a neve”? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Hivatkozás: https://mersz.hu/katona-ez-nem-szemelyes-ugy-szigoruan-uzlet//