II. Ki képviseli a vállalatot? Kit képvisel a vállalat? A vállalat gazdasági és/vagy társadalmi, politikai céljai

A vállalati cél gazdasági és/vagy társadalmi jellegének megértéséhez először is be kell tudnunk azonosítani, hogy ki tekinthető az üzleti vállalkozás valódi képviselőjének, és milyen jogokkal és kötelezettségekkel ruházhatók fel. A vállalat képviselői ugyanis azok a szereplők, akik meg tudják valósítani azokat a célokat, amelyeket a vállalat által képviselt szereplők kijelölnek a számukra. Vagyis azt is tudnunk kell, hogy kinek az érdekei szerint kell eljárnia a vállalatnak, kinek a döntése fogja meghatározni a vállalati működés irányát. A képviselő és a képviselt ugyanis nem feltétlenül ugyanaz a személy.

A címben megfogalmazott kérdésekre (Ki képviseli a vállalatot? Kit képvisel a vállalat?) tehát először az alábbi kérdések tisztázásával tudunk választ adni:

1. A vállalatot egyetlen cselekvőnek vagy cselekvők csoportjának kell-e tekinteni?
2. Ha a vállalatot cselekvők csoportjaként azonosítjuk, akkor melyik cselekvő határozza meg a célokat?
3. A cselekvő(k)nek egyetlen célja van, vagy több célja is lehet?
4. Ha a cselekvő(k)nek több célja is van, akkor mi a célok hierarchiája?

 

Ahhoz, hogy érdemben megválaszoljuk a fenti kérdéseket, azokat a megközelítéseket fogjuk ebben a fejezetben számba venni, amelyek a vállalatot mint szervezetet vagy egyetlen szereplőnek, vagy olyan szereplők összességének tekintik, akik együttesen határozzák meg a vállalati működés irányát. A második kérdés kapcsán a vállalat célmeghatározóit törekszünk beazonosítani a lehetséges cselekvők közül. A figyelembe vehető szereplők számától nem függetlenül mérlegelnünk kell azt is, hogy a beazonosított cselekvők egyetlen célt tűznek-e ki maguk elé, vagy vannak más, alárendelt, illetve egyenragú célkitűzéseik is. Megkülönböztethetünk ugyanis egycélú, kétcélú, illetve többcélú vállalatfelfogás-típusokat is (Pies et al., 2021). Ennek alapján tudunk választ adni a harmadik és negyedik kérdésekre is.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1430enszuszu_283/#m1430enszuszu_283 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1430enszuszu_283/#m1430enszuszu_283)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1430enszuszu_283/#m1430enszuszu_283)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

2. ábra. A vállalat cselekvőinek és céljainak számaForrás: saját szerkesztés Pies et al. (2021) alapján

 

A célmeghatározók beazonosítását követően, illetve azzal párhuzamosan tud a fejezet választ adni a főcímben megfogalmazott kérdésre, vagyis arra, hogy a vállalati célok mennyiben korlátozódnak a főáramúnak tekintett gazdasági szempontokra, avagy a társadalmi csoportok tágabb körének, esetleg egészének érdekeit is szolgálni kívánják-e. Az elemzés felépítése az L. Lankoski és L. C. Smith által kidolgozott célrendszersémát követi, amely a kizárólag profitmaximalizálásra törekvő működési formáktól a profitmaximalizálás és a társadalmi jólét valamilyen optimális kombinációján keresztül a kizárólag társadalmi jólétre törekvő szervezetekig terjed (Lankoski és Smith, 2018). A Lankoski–Smith-féle felosztástól eltérően a fejezet a közjó szolgálatát tágabban értelmezi, és a társadalmi célokon túl a politikai szerepvállalást is magában foglalja.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1430enszuszu_287/#m1430enszuszu_287 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1430enszuszu_287/#m1430enszuszu_287)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1430enszuszu_287/#m1430enszuszu_287)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3. ábra. A vállalat lehetséges célkombinációi

Forrás: saját szerkesztés Lankoski és Smith (2018) alapján

 

Az alábbiakban tehát a vállalat és társadalom közötti lehetséges munkamegosztás legfontosabb elméleti megközelítéseit mutatom be, kezdve az Adam Smith által lefektetett alapokkal és folytatva az ezt támogató és kritizáló elméleti koncepciókkal. Az elméletek sorrendje látszólag követi a téma történeti fejlődését, mégis ezek a megközelítések aktuális és egyidejű magyarázatok a vállalatok célkitűzéseire vonatkozóan. Ezek a nézetek a mai napig egymással versengő és egymás mellett létező modellek tehát, amelyek mindegyike figyelmet érdemel.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1430enszuszu_291/#m1430enszuszu_291 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1430enszuszu_291/#m1430enszuszu_291)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1430enszuszu_291/#m1430enszuszu_291)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

Tartalomjegyzék

• Ez nem személyes ügy, szigorúan üzlet! (?)
• Impresszum
• Táblázatok jegyzéke
• Ábrák jegyzéke
• Előszó
• chevron_rightBevezetés
  • Hivatkozások
• chevron_rightI. Tisztázandó feltételek és fogalmak az üzleti vállalkozás működése kapcsán
  • chevron_right1. Milyen környezetben működik a vállalat?
    • 1.1. A vállalat helye és szerepe a társadalomban: Szerződéses vagy közösségi modell
    • 1.2. A társadalmi, gazdasági berendezkedés hatása a vállalat szerepére
    • 1.3. Az állami berendezkedés hatása a vállalat szerepére
    • 1.4. Jogi berendezkedés hatása a vállalat szerepére
    • Hivatkozások
  • chevron_right2. Milyen formában működik a vállalat?
    • 2.1. A vállalat működési kerete a jogi forma, a befektetett tőke és a kapcsolódó felelősség alapján
    • 2.2. A vállalati méret eltérő jellegzetességei
    • Hivatkozások
• chevron_rightII. Ki képviseli a vállalatot? Kit képvisel a vállalat? A vállalat gazdasági és/vagy társadalmi, politikai céljai
  • chevron_right1. Egy cselekvő képviseli a vállalatot és egy célja van: a nyereségmaximalizálás
    • 1.1. Standard mikroökonómiai vállalatfelfogás Adam Smith nyomán: a racionális ’homo oeconomicus’ a saját hasznát maximalizálja, a közjót a „láthatatlan kéz” valósítja meg
    • 1.2. Holisztikus elmélet: a vállalat autonóm, tagjaitól független cselekvő. A vállalati cél a társasági szerződésben rögzített tulajdonosi akarat
    • 1.3. Osztrák iskola: a vállalat a fogyasztó „megbízottja”. A vállalati cél a profit maximalizálása a szélesebb körű társadalmi elégedettségen keresztül.
    • 1.4. Chicagói iskola: a vállalat a részvényes tulajdona. A vállalati cél a profit maximalizálása, ami maga a társadalmi felelősségvállalás.
    • Hivatkozások
  • chevron_right2. Két cselekvő verseng a vállalat képviseletéért: a tulajdonos és a menedzser. A vállalati cél a profit maximalizálása a vezetők érdekeinek figyelembevételével.
    • 2.1. Megbízó–ügynök elmélet: a részvényes a vállalat tulajdonosa. A vállalat célja a nyereségmaximalizálás a menedzsment érdekeltségének megteremtésével.
    • 2.2. Tulajdonosi jogok elmélete: a részvényes a vállalat eszközeinek tulajdonosa. A vállalat célja a nyereségmaximalizálás a menedzsment érdekeinek tiszteletben tartásával.
    • 2.3. Menedzsmentelmélet: a menedzser jó gondnoka a vállalatnak. A vállalat célja a nyereségmaximalizálás, ami egybeesik a menedzsment érdekeivel.
    • Hivatkozások
  • chevron_right3. Több cselekvőnek több célja van, de a vállalat gazdasági eredményessége minden szereplőnek fontos
    • 3.1. Érintettelmélet: a vállalat az érintettek közös értékteremtésének színtere. A vállalat célja az érintettek érdekeinek összehangolása.
    • 3.2. Magatartáselmélet: a vállalat az érdekeltek koalíciója. A vállalati cél az érdekeltek aspirációs szintjének elérése.
    • 3.3. A többszörös érdekek kritikája
    • Hivatkozások
  • chevron_right4. A társadalom összes tagjának érdeke számít. A vállalati cél mind a profit, mind a társadalmi jólét, a közjó optimalizálása.
    • 4.1. A vállalati társadalmi felelősségvállalás (VTF) evolúciójának szakaszai
    • 4.2. A VTF fogalmi behatárolása
    • 4.3. A VTF kritikája
    • Hivatkozások
  • chevron_right5. A vállalat állampolgárként cselekszik, a vállalat célja a nyereségen túl a politikai felelősség felvállalása.
    • 5.1. A vállalati polgárság értelmezésének kerete
    • 5.2. A vállalat mint állampolgár korlátjai
    • 5.3. Az érdekhordozók vállalattal szembeni elvárásai – empirikus kutatási eredmények
    • 5.4. A nagyvállalat mint kvázikormány
    • Hivatkozások
  • chevron_right6. A társadalom érdekei elsődlegesek, a gazdasági eredmény csupán járulékos cél.
    • Hivatkozások
• chevron_rightIII. A vállalati cél etikai megközelítésben
  • chevron_right1. A katolikus társadalmi tanítás (KTT) a gazdaságról és az üzleti életről
    • 1.1. A gazdaság általános működésének értelmezése a KTT alapján
    • 1.2. Az üzleti élet, a vállalat működésének értelmezése a KTT alapján
  • chevron_right2. A vállalati (gazdasági és társadalmi) cél erkölcsi értékelése a KTT tükrében
    • 2.1. A vállalat helye, szerepe a társadalomban és a jog relevanciája a KTT-ben
    • 2.2. A gazdasági önérdek és a piac automatizmusa révén létrejövő közérdek erkölcsi szempontból és a KTT-vel összevetve
    • 2.3. Kinek az érdekeit kell képviselnie a vállalatnak a KTT szerint?
  • Hivatkozások
• Összegzés
• Válaszok az előszóban feltett kérdésekre

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 227 3

Vajon üzleti vállalkozásnak tekinthető-e bármilyen tevékenység, amely komoly tőkebefektetés mellett, racionális döntéseket hozva, anyagi és egyéb kockázatot vállalva, hatékonyságra és nyereségességre törekszik? Független-e az üzleti vállalkozás fogalmi hatálya attól a tevékenységtől, amit a vállalkozás folytat, illetve azoktól az eszközöktől, amelyeket alkalmaz az üzleti haszon elérése érdekében? Ha egyes piaci szereplőknek gazdasági hatalmuk folytán meghatározó befolyása lehet a politikára és az igazságszolgáltatásra, akkor vajon tekinthetjük-e a jogszabályokat abszolút eszközöknek a társadalom erkölcsi normáinak kikényszerítésére a piaci tranzakciók során? Ha emberek sokaságáért, egy komoly méretű hálózatért egy személyben felel valaki, akkor milyen és mekkora felhatalmazást jelenhet ez a számára? Vajon egy üzleti vállalkozás tekintheti-e magát olyan (politikai) szereplőnek, akinek joga, sőt, kötelessége az általa képviselt közösség tagjai érdekében átalakítani a jogi, politikai, hatalmi viszonyokat? A marketingkommunikáció és médiabefolyás milyen mértékben használható fel az üzleti döntések és lépések – a tényleges indokoktól gyakran eltérő - legitimálására? Ha valamilyen lépés üzletileg indokolható, és nyereséget eredményez, akkor ez önmagában elegendő-e a döntés helyességének igazolására? Kell-e a piaci döntések során más, személyes, emberi, erkölcsi szempontokat is figyelembe venni, vagy olyan üzleten és jogrendszeren kívüli egyéb feltételt megfontolni, amely miatt akár a haszonról is le kell mondania a vállalkozásnak? Szétválasztható-e az ember személyes élete attól a valakitől, aki az üzleti életben döntéseket hoz és cselekszik? Más erkölcsi normák vonatkoznak-e a magánszemélyre és az üzletemberre? Van-e egy kizárólag az üzleti élet számára fenntartott erkölcsmentes zóna, egy ’moral safe space’, ahol az üzleti szereplőknek mint magánembereknek „nem ér a neve”? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Hivatkozás: https://mersz.hu/katona-ez-nem-szemelyes-ugy-szigoruan-uzlet//