Katona Klára

Ez nem személyes ügy, szigorúan üzlet!(?)

A vállalati célok lehetséges kombinációi és azok indokoltsága


Hivatkozások

 
Andorka, R. (1995). Homo socio-oeconomicus. A közgazdaságtan és a szociológia emberképe. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995, 8–9
Arrow, K. (1992). Moral Thinking and Economic Interaction in Social and Ethical Aspects of Economics. A Colloquium in the Vatican. Vatican City: Pontificial Council for Justice and Peace, 2nd edition 2011
Bajard, F., Chanel, L., Moshrif, R. (2022). World Investment Report 2022, https://wir2022.wid.world/www-site/uploads/2021/12/WIR2022-Technical-Note-Figures-Tables-1.pdf Downloaded: 20.01.2023.
Baumol, W. (1959). Business Behavior, Value and Growth. Macmillan, New York
Célérier, C., Vallee, B. (2017). Catering to investors through security design: Headline rate and complexity. Quarterly Journal of Economics, February 2017, 132 (3), 1469–1508
Chikán, A. (2021). Vállalatgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2021
Chikán, A. (2003). A kettős értékteremtés és a vállalat alapvető célja. Vezetéstudomány – Budapest Management Review, 34 (5), 10–12
Claassen, R. (2023). Political theories of the business corporation. Philosophy Compass. Volume18, Issue1, 1–13, https://doi.org/10.1111/phc3.12892
Dahan, N. M., Doh, J. P., Raelin, J. D. (2015). Pivoting the Role of Government in the Business and Society Interface: A Stakeholder Perspective. Journal of Business Ethics vol. 131, 665–680
Fazekas, K. (2016). Tisztesség, empátia, közgazdaságtan (honesty, empathy economics). Közgazdasági Szemle, LXIII, 1120–1141
Fligstein, N., Roehrkasse, A. (2016). The Causes of Fraud in Financial Crises: Evidence from the mortgagebacked securities industry. American Sociological Review, 81(4), 617–643
Friedman, M. (1970). The Social Responsibility of Business is to Increase its Profit. The New York Times Magazine, September 13, 1970
Friedman, M. (2002). Capitalism and freedom. University of Chicago Press, Chicago
Goodpaster, K. E., Matthews, J. B. (1982). Can a Corporation Have a Conscience? Harvard Business Review, január–február. (Magyarul megjelent: Kindler József, Zsolnai László (szerk.): Etika a gazdaságban. Keraban Kiadó, Budapest, 1993, 118–134
Gorton, G. B., & Metrick, A. (2010). Regulating the Shadow Banking System. Brookings Papers on Economic Activity, 41(2) Fall, 2010, 261–312.
Economic Activity, 41(2) Fall, 2010, 261–312.Hinze, C. F. (2011). Economic recession, work and solidarity. Theological Studies, 72(1), 150–169
Horkay Hörcher, F. (1996). A mérséklet filozófiája a skót felvilágosodásban (Philosophy of modesty in Scottish Enlightenment). In: F. Horkay Hörcher (szerk.): A skót felvilágosodás (Scottish enlightenment). Osiris, Budapest, 295–395
Lankoski, L., Smith, L. C. (2018). Alternative Objective Functions for Firms. Organization & Environment 2018, Vol. 31(3) 242–262
List, C., Pettit, P. (2011). Group Agency: The Possibility, Design, and Status of Corporate Agents. Oxford Scholarship Online: May 2011
Madarász, A. (2014). A láthatatlan kéz – szemelvények egy metafora történetéből (invisible hand – extracts from the history of a metaphor). Közgazdasági Szemle, LXI, 801–844
Marris, R. (1964). The Economic Theory of ‘Managerial’ Capitalism. Palgrave Macmillan, London, 348
McCormick, R. (2011). Towards a more sustainable finance system – part 2. Creating an effective civil society response to the Crisis. Law and Financial Markets Review, Vol.5, Issue 2, March 2011
McGuire, J. W. (1971). A vállalkozási magatartás elméletei. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1971
Mises, L. (1941). Interventionism: An Economic Analysis by Ludwig von Mises. In: Bettina Bien Greaves (Editor), Francis McManus (Translator), Heinrich Bund (Translator), Published January 28th 1998 by Foundation for Economic Education (first published November 1941)
Mises, L. (1928). On the Manipulation of Money and Credit: Three Treatises on Trade-Cycle Theory. Bettina Bien Greaves (ed.), Liberty Fund, 2012
OECD (2015). In It Together: Why Less Inequality Benefits All. OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/9789264235120-en. Downloaded: 20.01.2023.
Otteson, J. R. (2011). ‘Adam Smith’s Life and Works’ Adam Smith. Bloomsbury Academic, London, 2011
Otteson, J. R. (2019). Honorable Business. A Framework for Business in a Just and Human Society. Oxford University Press, UK, 2019
Pies, I., Schreck, P., Homann, K. (2021). Single‑objective versus multi‑objective theories of the firm: using a constitutional perspective to resolve an old debate. Review of Managerial Science (2021) 15:779–811
Pies, I., Schreck, P., Homann, K. (2021). Single‑objective versus multi‑objective theories of the firm: using a constitutional perspective to resolve an old debate. Review of Managerial Science (2021) 15:779–811
Rafanelli, L. M. (2017). A Defense of Individualism in the Age of Corporate Rights. The Journal of Political Philosophy, Volume 25, Number 3, 281–302
Smith, A. (1776). The Wealth of Nation. Oxford University Press, 1976
Smith, A. (1759). Az erkölcsi érzelmek elmélete. In: Márkus György (szerk.): Brit moralisták a XVIII. században. Gondolat, 1977, 421–553
Stigler, G. (1982). The economist as preacher. Blackwell, Oxford, 1982, 147
Stiglitz, J. (2010). The Stiglitz Report. Reforming the International Monetary and Financial Systems in the Wake of the Global Financial Crisis. The New Press, New York
Stout, L. (2012). The Shareholder Value Myth: How Putting Shareholders First Harms Investors, Corporations and the Public. Berrett Koehler Publications, 2012
Stout, L. (2013). Toxic Side Effects of Shareholder Primacy. University Pennsylvania Law Review, 161(7):2003–2023
Thomson, R., Torenvlied, R., Arregui, J. (2007). The Paradox of Compliance: Infringements and Delays in Transposing European Union Directives. British Journal of Political Science, 37(4)
Tobin, J. (1991). The invisible hand in modern macroeconomics. Cowles Foundation Discussion Paper, No. 966, 1991, 117
Whyte, J. (2017). The invisible hand of Friedrich Hayek: submission and spontaneous order. Political Theory, 47(2), 156–184, https://doi.org/10.1177/0090591717737064
Zingales, L. (2015). Presidential address: Does finance benefit society? The Journal of Finance, 70(4), 1327–1862
 

Ez nem személyes ügy, szigorúan üzlet!(?)

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 227 3

Vajon üzleti vállalkozásnak tekinthető-e bármilyen tevékenység, amely komoly tőkebefektetés mellett, racionális döntéseket hozva, anyagi és egyéb kockázatot vállalva, hatékonyságra és nyereségességre törekszik? Független-e az üzleti vállalkozás fogalmi hatálya attól a tevékenységtől, amit a vállalkozás folytat, illetve azoktól az eszközöktől, amelyeket alkalmaz az üzleti haszon elérése érdekében? Ha egyes piaci szereplőknek gazdasági hatalmuk folytán meghatározó befolyása lehet a politikára és az igazságszolgáltatásra, akkor vajon tekinthetjük-e a jogszabályokat abszolút eszközöknek a társadalom erkölcsi normáinak kikényszerítésére a piaci tranzakciók során? Ha emberek sokaságáért, egy komoly méretű hálózatért egy személyben felel valaki, akkor milyen és mekkora felhatalmazást jelenhet ez a számára? Vajon egy üzleti vállalkozás tekintheti-e magát olyan (politikai) szereplőnek, akinek joga, sőt, kötelessége az általa képviselt közösség tagjai érdekében átalakítani a jogi, politikai, hatalmi viszonyokat? A marketingkommunikáció és médiabefolyás milyen mértékben használható fel az üzleti döntések és lépések – a tényleges indokoktól gyakran eltérő - legitimálására? Ha valamilyen lépés üzletileg indokolható, és nyereséget eredményez, akkor ez önmagában elegendő-e a döntés helyességének igazolására? Kell-e a piaci döntések során más, személyes, emberi, erkölcsi szempontokat is figyelembe venni, vagy olyan üzleten és jogrendszeren kívüli egyéb feltételt megfontolni, amely miatt akár a haszonról is le kell mondania a vállalkozásnak? Szétválasztható-e az ember személyes élete attól a valakitől, aki az üzleti életben döntéseket hoz és cselekszik? Más erkölcsi normák vonatkoznak-e a magánszemélyre és az üzletemberre? Van-e egy kizárólag az üzleti élet számára fenntartott erkölcsmentes zóna, egy ’moral safe space’, ahol az üzleti szereplőknek mint magánembereknek „nem ér a neve”? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Hivatkozás: https://mersz.hu/katona-ez-nem-szemelyes-ugy-szigoruan-uzlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave