Katona Klára

Ez nem személyes ügy, szigorúan üzlet!(?)

A vállalati célok lehetséges kombinációi és azok indokoltsága


3.1. Érintettelmélet: a vállalat az érintettek közös értékteremtésének színtere. A vállalat célja az érintettek érdekeinek összehangolása.

A Robert Freeman (1984) által kidolgozott érintett(stakeholder)elmélet kibővítette tehát a vállalatirányítás modelljét, amelyben a vezetők felelőssége a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek teljesítésétől az összes érdekelt féllel szembeni kötelezettségek teljesítéséig terjed (Sacconi, 2007, 38). A vállalatirányításnak így arra kell törekednie, hogy a tulajdonosok/részvényesek érdekein kívül az érdekeltek lehető legszélesebb körének érdekeit is szolgálja.
Az érintettelmélet az egyént és a szervezeteket (vállalatokat) társadalmi kontextusukban értelmezi. Szemben a részvényesi/shareholder-elmélettel, amely az egyént autonóm lénynek, az emberi szabadságot pedig a külső, beleegyezés nélküli, korlátozásoktól való mentességként írja le, ez a megközelítés az egyént társadalmi kontextusba helyezettnek, a szabadságot pedig pozitív kötelességeknek tekinti (Millon, 1993, 1379). Az előzőekben említett szerződésen alapuló modellekkel szemben tehát ez a megközelítés a közösségi/kommunitárius modellekhez tartozik, ahol nem a szerződésben foglaltak biztosíthatják kizárólag az érdekeltek jogait. Ebben az értelemben az érintettelmélet olyan vezetési, üzleti etikai elméletnek tekinthető, amely erkölcsi értékeket kér számon a vállalati vezetésen és működésen. Az elmélet erkölcsi, filozófiai vonatkozásait Donaldson és Preston (1995) és Jones és Wicks (1999) tanulmánya helyezte fókuszba. Megállapításuk szerint az érintettelmélet erkölcsileg kívánatosnak tartja, hogy az érintettek közötti kapcsolat a kölcsönös bizalomra és együttműködésre épüljön. Harrison és Wicks (2013) továbbgondolva az érintettelmélet lényegét, írásukban kidolgoztak egy négyfaktoros modellt az érték definiálására, ami magában foglalja az érdekhordozók haszonmaximalizálását a fizikai javak és szolgáltatások (beleértve a pénzügyi javakat), a szervezeti igazságosság, a szervezeti hovatartozás és az érzékelt haszonáldozati költség kapcsán. A szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy a pénzügyi teljesítmény fontos, de nem egyedüli érték az érintettek számára, és a vállalati érték növelésének célja csak korlátozott perspektívát nyújt a teljes vállalati értékteremtés megragadásához.
 

Ez nem személyes ügy, szigorúan üzlet!(?)

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 227 3

Vajon üzleti vállalkozásnak tekinthető-e bármilyen tevékenység, amely komoly tőkebefektetés mellett, racionális döntéseket hozva, anyagi és egyéb kockázatot vállalva, hatékonyságra és nyereségességre törekszik? Független-e az üzleti vállalkozás fogalmi hatálya attól a tevékenységtől, amit a vállalkozás folytat, illetve azoktól az eszközöktől, amelyeket alkalmaz az üzleti haszon elérése érdekében? Ha egyes piaci szereplőknek gazdasági hatalmuk folytán meghatározó befolyása lehet a politikára és az igazságszolgáltatásra, akkor vajon tekinthetjük-e a jogszabályokat abszolút eszközöknek a társadalom erkölcsi normáinak kikényszerítésére a piaci tranzakciók során? Ha emberek sokaságáért, egy komoly méretű hálózatért egy személyben felel valaki, akkor milyen és mekkora felhatalmazást jelenhet ez a számára? Vajon egy üzleti vállalkozás tekintheti-e magát olyan (politikai) szereplőnek, akinek joga, sőt, kötelessége az általa képviselt közösség tagjai érdekében átalakítani a jogi, politikai, hatalmi viszonyokat? A marketingkommunikáció és médiabefolyás milyen mértékben használható fel az üzleti döntések és lépések – a tényleges indokoktól gyakran eltérő - legitimálására? Ha valamilyen lépés üzletileg indokolható, és nyereséget eredményez, akkor ez önmagában elegendő-e a döntés helyességének igazolására? Kell-e a piaci döntések során más, személyes, emberi, erkölcsi szempontokat is figyelembe venni, vagy olyan üzleten és jogrendszeren kívüli egyéb feltételt megfontolni, amely miatt akár a haszonról is le kell mondania a vállalkozásnak? Szétválasztható-e az ember személyes élete attól a valakitől, aki az üzleti életben döntéseket hoz és cselekszik? Más erkölcsi normák vonatkoznak-e a magánszemélyre és az üzletemberre? Van-e egy kizárólag az üzleti élet számára fenntartott erkölcsmentes zóna, egy ’moral safe space’, ahol az üzleti szereplőknek mint magánembereknek „nem ér a neve”? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Hivatkozás: https://mersz.hu/katona-ez-nem-szemelyes-ugy-szigoruan-uzlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave