Katona Klára

Ez nem személyes ügy, szigorúan üzlet!(?)

A vállalati célok lehetséges kombinációi és azok indokoltsága


Hivatkozások

 
Chikán, A. (2008). Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest, 2008
Chikán, A. (2021). Vállalatgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2021
Clarkson, M. B. E. (1995). A Stakeholder Framework for Analyzing and Evaluating Corporate Social Performance. The Academy of Management Review, vol. 20, no. 1, 1995, 92–117, JSTOR, https://doi.org/10.2307/258888. Accessed 5 June 2025.
Coase, R. H. (1937). The Nature of the Firm. Economica Vol.4, Issue 16, 386–405
Cyert, R. M., March, J. G. (1963). A Behavioral Theory of the Firm. Prentice Hall, New Jersey, 332
Donaldson, T., Preston, L. E. (1995). The Stakeholder Theory of the Corporation: Concepts, Evidence, and Implications. The Academy of Management Review, Vol. 20, No. 1 (Jan., 1995), 65–91 (27 pages)
Freeman, R. E. (1984). Strategic Management: A Stakeholder Approach. Pitman, Boston
Gómez-Mejía, L. R., Haynes, K. T., Núñez-Nickel, M., Jacobson, K. J. L. és Moyano-Fuentes, J. (2007). Socioemotional wealth and business risks in family-controlled firms: Evidence from Spanish olive oil mills. Administrative Science Quarterly, 52(1), 106–137, https://doi.org/10.2189/asqu.52.1.106
Harrison, J. S., Wicks, A. C. (2013). Stakeholder Theory, Value, and Firm Performance. Business Ethics Quarterly (BEQ), 23(1), 2013 January, 97–124
Jensen, M. (2001). Value Maximization, Stakeholder Theory and the Corporate Objective Function. European Financial Management, Volume 7. Issue 3, 2001, 297–317
Jones, T. M., Wicks, A. C. (1999). Convergent Stakeholder Theory. The Academy of Management Review, Vol. 24, No. 2 (Apr., 1999), 206–221
Millon, D. (1993). New Directions in Corporate Law Communitarians, Contractarians, and the Crisis in Corporate Law. Wash. & Lee L. Rev. 50, 1373–1393
Radácsi, L. (2021). Felelős és fenntartható vállalat. Saldo Kiadó, 265
Sacconi, L. (2007). Contractarianism and Personalism in a dialogue on the ethical foundation of CSR – comment on Helen Alford’s „Stakeholder theory”. Oikonomia, Giugno No 2
Scherer, A. G., Rasche, A., Palazzo, G., Spicer, A. (2016). Managing for political corporate social responsibility – New challenges and directions for PCSR 2.0. Journal of Management Studies, 53(3), 273–298
Sheehy, B. (2006). Scrooge-the Reluctant Stakeholder: Theoretical Problems in the Shareholder-Stakeholder Debate. University of Miami Business Law Review, Vol 14., 2006, 193–240
Simon, H. (1955). A Behavioral Model of Rational Choice. The Quarterly Journal of Economics, Volume 69, Issue 1, February 1955, 99–118
Sternberg, E. (1996). Stakeholder Theory Exposed. Economic Affairs, Vol. 16, Iss. 3, 36–38
Zadek, S. (2001). The civil corporation: the new economy of corporate citizenship. Earthscan Ltd., London, Sterling, VA
 

Ez nem személyes ügy, szigorúan üzlet!(?)

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 227 3

Vajon üzleti vállalkozásnak tekinthető-e bármilyen tevékenység, amely komoly tőkebefektetés mellett, racionális döntéseket hozva, anyagi és egyéb kockázatot vállalva, hatékonyságra és nyereségességre törekszik? Független-e az üzleti vállalkozás fogalmi hatálya attól a tevékenységtől, amit a vállalkozás folytat, illetve azoktól az eszközöktől, amelyeket alkalmaz az üzleti haszon elérése érdekében? Ha egyes piaci szereplőknek gazdasági hatalmuk folytán meghatározó befolyása lehet a politikára és az igazságszolgáltatásra, akkor vajon tekinthetjük-e a jogszabályokat abszolút eszközöknek a társadalom erkölcsi normáinak kikényszerítésére a piaci tranzakciók során? Ha emberek sokaságáért, egy komoly méretű hálózatért egy személyben felel valaki, akkor milyen és mekkora felhatalmazást jelenhet ez a számára? Vajon egy üzleti vállalkozás tekintheti-e magát olyan (politikai) szereplőnek, akinek joga, sőt, kötelessége az általa képviselt közösség tagjai érdekében átalakítani a jogi, politikai, hatalmi viszonyokat? A marketingkommunikáció és médiabefolyás milyen mértékben használható fel az üzleti döntések és lépések – a tényleges indokoktól gyakran eltérő - legitimálására? Ha valamilyen lépés üzletileg indokolható, és nyereséget eredményez, akkor ez önmagában elegendő-e a döntés helyességének igazolására? Kell-e a piaci döntések során más, személyes, emberi, erkölcsi szempontokat is figyelembe venni, vagy olyan üzleten és jogrendszeren kívüli egyéb feltételt megfontolni, amely miatt akár a haszonról is le kell mondania a vállalkozásnak? Szétválasztható-e az ember személyes élete attól a valakitől, aki az üzleti életben döntéseket hoz és cselekszik? Más erkölcsi normák vonatkoznak-e a magánszemélyre és az üzletemberre? Van-e egy kizárólag az üzleti élet számára fenntartott erkölcsmentes zóna, egy ’moral safe space’, ahol az üzleti szereplőknek mint magánembereknek „nem ér a neve”? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Hivatkozás: https://mersz.hu/katona-ez-nem-szemelyes-ugy-szigoruan-uzlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave