Katona Klára

Ez nem személyes ügy, szigorúan üzlet!(?)

A vállalati célok lehetséges kombinációi és azok indokoltsága

5. A vállalat állampolgárként cselekszik, a vállalat célja a nyereségen túl a politikai felelősség felvállalása.

A gazdaságelmélet vagy politikai gazdaságtan hagyományosan különbséget tesz a társadalom civil, politikai és gazdasági szférája között. A civil (nem kormányzati) szervezeteknek társadalmi, a kormányoknak politikai, a vállalatoknak pedig gazdasági feladataik vannak. A társadalmi-gazdasági munkamegosztásnak ezt a hagyományosan elfogadott formáját kérdőjelezte meg a vállalati polgárság fogalmának megjelenése a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának elméletében. A vállalati polgárság azonban maga sem egy egyértelműen körülhatárolható fogalom, hanem éppúgy, ahogy a VTF különböző megnyilvánulásai, ennél a vállalatfelfogásnál is számos verzió különböztethető meg. Matten és Crane (2005) a vállalati polgárság és a VTF közötti kapcsolat feltárása érdekében áttekintette a vonatkozó szakirodalmat, és ennek eredményeképpen három meghatározó nézetet különböztetett meg. Az egyik egy ún. korlátozott nézet volt, amely a vállalati polgárságot a vállalati filantrópiával mint a VTF egyik alkomponensével tette egyenlővé. Az egyenértékű nézet a vállalati polgárságot a VTF szinonimájaként azonosította, míg a harmadik, a vállalatok kormányzati felelősségét hangsúlyozó, ún. kiterjesztett nézet, a VTF alternatívájaként volt értelmezhető (Matten és Crane, 2005). Egy másik tanulmány szintén átfogóan vizsgálta a vállalati polgárság és a VTF, valamint a korábbiakban már említett ESG (Environmental, Social and Governance) közötti kapcsolatot a releváns szakirodalom 1235 cikkének elemzésével. A kutatás megállapította, hogy a vállalati polgárságot magas szintű és tág fogalomnak tekintik a vele foglalkozó tanulmányok, amely magában foglalja az ESG-t és a VTF-t is (Park et al., 2023). Ez a tág fogalom azonban nem azonos a vállalati polgárság Matten és Crane által meghatározott, úgynevezett kiterjesztett szemléletével. A vállalati polgárság kiterjesztett szemlélete ugyanis leginkább a politikai VTF fogalmával azonosítható, amely a vállalatokat politikai szereplőként írja le, amelyek részt vesznek a politikai döntéshozatalban, közjavakat biztosítanak olyan esetekben, amikor a hatóságok nem képesek vagy nem hajlandók betölteni ezt a szerepet (Scherer et al., 2016).

Mivel a vállalati polgárságnak létezik egy korlátozott, egy egyenértékű, egy kiterjesztett és egy tágabb magyarázata a szakirodalomban, amelyeket az empirikus kutatásokban és elméleti művekben felváltva és néha vegyesen használnak, valamint a kiterjesztett nézet lényegében újrafogalmazza a vállalati identitást, a VTF e formájának megértése a vállalati polgárság definíciójának tisztázását igényli. Ahogy a VTF esetében, úgy most is egy világos fogalmi keretre van szükség, amely lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy a vállalatok társadalmi és politikai szerepe, valamint a vállalatok és a kormányok közötti új társadalmi-gazdasági munkamegosztás egyáltalán szükséges-e, és ha igen, milyen formában előnyös mind a vállalatok, mind a társadalom számára.

Ez nem személyes ügy, szigorúan üzlet!(?)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 227 3

Menedzsment

Vajon üzleti vállalkozásnak tekinthető-e bármilyen tevékenység, amely komoly tőkebefektetés mellett, racionális döntéseket hozva, anyagi és egyéb kockázatot vállalva, hatékonyságra és nyereségességre törekszik? Független-e az üzleti vállalkozás fogalmi hatálya attól a tevékenységtől, amit a vállalkozás folytat, illetve azoktól az eszközöktől, amelyeket alkalmaz az üzleti haszon elérése érdekében? Ha egyes piaci szereplőknek gazdasági hatalmuk folytán meghatározó befolyása lehet a politikára és az igazságszolgáltatásra, akkor vajon tekinthetjük-e a jogszabályokat abszolút eszközöknek a társadalom erkölcsi normáinak kikényszerítésére a piaci tranzakciók során? Ha emberek sokaságáért, egy komoly méretű hálózatért egy személyben felel valaki, akkor milyen és mekkora felhatalmazást jelenhet ez a számára? Vajon egy üzleti vállalkozás tekintheti-e magát olyan (politikai) szereplőnek, akinek joga, sőt, kötelessége az általa képviselt közösség tagjai érdekében átalakítani a jogi, politikai, hatalmi viszonyokat? A marketingkommunikáció és médiabefolyás milyen mértékben használható fel az üzleti döntések és lépések – a tényleges indokoktól gyakran eltérő - legitimálására? Ha valamilyen lépés üzletileg indokolható, és nyereséget eredményez, akkor ez önmagában elegendő-e a döntés helyességének igazolására? Kell-e a piaci döntések során más, személyes, emberi, erkölcsi szempontokat is figyelembe venni, vagy olyan üzleten és jogrendszeren kívüli egyéb feltételt megfontolni, amely miatt akár a haszonról is le kell mondania a vállalkozásnak? Szétválasztható-e az ember személyes élete attól a valakitől, aki az üzleti életben döntéseket hoz és cselekszik? Más erkölcsi normák vonatkoznak-e a magánszemélyre és az üzletemberre? Van-e egy kizárólag az üzleti élet számára fenntartott erkölcsmentes zóna, egy ’moral safe space’, ahol az üzleti szereplőknek mint magánembereknek „nem ér a neve”? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Hivatkozás: https://mersz.hu/katona-ez-nem-szemelyes-ugy-szigoruan-uzlet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero