MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Ez nem személyes ügy, szigorúan üzlet!(?)
A vállalati célok lehetséges kombinációi és azok indokoltsága
Hivatkozások
ABC Financial Ltd. (2020). The Countries More Profitable than Countries, https://abcfinance.co.uk/blog/companies-more-profitable-than-countries/ (accessed: 15.10.2023)
Aßländer, M. S., Curbach, J. (2017). Corporate or Governmental Duties? Corporate Citizenship From a Governmental Perspective. Business & Society, 2017, 56 (4), S. 617–645, DOI: https://doi.org/10.1177/0007650315585974.
Arisztotelész: Politika, III. 1, 1275a 22–23
Azizi, S. A. (2020). Political Corporate Social Responsibility (CSR), Development, and Business Legitimacy. In: J. Dahl-Rendtorff (Ed.): Handbook of Business Legitimacy: Responsibility, Ethics and Society. Springer, 1295–1308. Advanced online publication. https://doi.org/10.1007/978-3-030-14622-1_69
Bhagwat, Y., Warren, N. L., Beck, J. T., Watson, G. F. (2020). Corporate Sociopolitical Activism and Firm Value. Journal of Marketing, 84(5), 1–21, https://doi.org/10.1177/0022242920937000
Bhattacharya, C. B., Sen, S. (2004). „Doing better and doing good” When, Why and How Consumers Respond to Corporate Social Initiative. California Management Review, 47 Fall, 9–24
Bohman, J. (1997). Deliberative Democracy and Effective Social Freedom: Capabilities, Resources, and Opportunities. In: Bohman és Rehg (szerk.): Deliberative Democracy: Essays on Reason and Politics. The MIT Press, Doi: https://doi.org/10.7551/mitpress/2324.003.0014
Claassen, R. (2023). Political theories of the business corporation. Philosophy Compass. Volume18, Issue1. 1–13, https://doi.org/10.1111/phc3.12892
Edelman Trust Barometer. (2018).Expectations for CEOs, Edelman,
https://www.edelman.com/post/trust-barometer-expectations-for-ceos (accessed: 15.10.2023)
Edelman Trust Barometer. (2019). In brands we trust? Edelman,
Egle, E., Vīlands, R. (2023). Increased public activism and expectations from brands. Rud Pedersen Public Affairs, https://www.rudpedersen.com/news/increased-public-activism-and-expectations-from-brands (accessed: 15.10.2023)
Eilert, M., Nappier-Cherup, A. (2020). The Activist Company: Examining a Company's Pursuit of Societal Change Through Corporate Activism Using an Institutional Theoretical Lens. Journal of Public Policy & Marketing, 20 (10), 1–16
Friedman, M. (2002). Capitalism and Freedom. University of Chicago Press, Chicago
Foster, R. J. (2014). Corporations as Partners: „Connected Capitalism” and The Coca-Cola Company. Political and Legal Anthropology Review, Vol. 37, No. 2, 246–258
Gustafsson, M. T. (2016). Private conflict regulation and the influence of peasant communities over natural resources. Latin American Research Review, Vol.51, No 2. 86–106
Gutmann, A., Thompson, D. (2004). Why Deliberative Democracy? Princeton University Press, 232
Habermas, J. (1998). Three normative models of democracy. In: Habermas, J.: The inclusion of the other. MIT Press, Cambridge, MA, 239–252
Hurduzeu, G., Vlad, B., Hurduzeu, R., Vlăsceanu, G. (2012). The lobby activity of large corporations. Revista Română de Geografie Politică Year XIV, no. 2, November 2012, 211–218
Jeurissen, R. (2004). Institutional Conditions of Corporate Citizenship. Journal of Business Ethics, Aug., 2004, Vol. 53, No. 1/2, 87–96
Kuhner, T. K. (2011). Citizens united as neoliberal jurisprudence: the resurgence of economic theory. Virginia Journal of Social Policy & the Law, Vol. 18:3 Spring 2011, 395–468
Lee, J. H., Mitchell, R. K. (2011). Towards Refining the Concept of Corporate Citizenship. Proceedings of the International Association for Business and Society, Vol.22, 265–273
Li, L. Z., Soule, S. A. (2021). Corporate Activism and Corporate Identity (March 10, 2021). Available at SSRN: http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3802312
Lin, T. C. W. (2018). Incorporating Social Activism. Boston University Law Review, Vol. 98, 1535–1605
Matten, D., Crane, A. (2005). Corporate Citizenship: Toward an Extended Theoretical Conceptualization. Academy of Management Review, 30, 1, 166–179
McMahon, C. (2013). Public Capitalism. The Political Authority of Corporate Executives. University of Pennsylvania Press, Philadelphia, 206
Millon, D. (1993). New Directions in Corporate Law Communitarians, Contractarians, and the Crisis in Corporate Law. Wash. & Lee L. Rev. 50, 1373–1393, https://scholarlycommons.law.wlu.edu/wlulr/vol50/iss4/2
Moon, J., Crane, A., Matten, D. (2006). Corporate Power and Responsibility: A Citizenship Perspective. Responsible Organization Review, N° 1, April 2006, 82–92
Morgan, J. (2021, April 7). EXCLUSIVE: New Daily Wire Poll Shows ’Woke Politics’ Could Hurt MLB's Bottom-Line, DailyWire.com, https://www.dailywire.com/news/exclusive-new-daily-wire-poll-shows-woke-politics-could-hurt-mlbs-bottom-line%20 (accessed: 15.10.2023)
Morning Consult (2018). CSR and Political Activism in the Trump Era. Morning Consult Brand ToolBox, mncnslt.com/sub
Neuhäuser, C., Siebke, S. (2020). Dignity, Corporate Political Responsibility, and Business Legitimacy. In: Rendtorff, J. D. (eds.): Handbook of Business Legitimacy. Springer, Cham., https://doi.org/10.1007/978-3-030-14622-1_43
Park, J. G., Park, K., Noh, H., Kim, Y.G. (2023). Characterization of CSR, ESG, and Corporate Citizenship through a Text Mining-Based Review of Literature. Sustainability 2023, 15, 3892, https://doi.org/10.3390/su15053892
Pies, I., Beckmann, M., Hielscher, S. (2014). The Political Role of the Business Firm: An Ordonomic Concept of Corporate Citizenship Developed in Comparison With the Aristotelian Idea of Individual Citizenship. Business & Society, 2014, Vol. 53(2) 226–259
Politica [Politics] (2001) (B. Jowett, Trans.). In: R. McKeon (Ed.): The basic works of Aristotle. The Modern Library, New York, NY, 2001
Rawls, J. (1972). A Theory of Justice. Oxford University Press, London
Rendtorff, J. D. (2020). Philosophical Theory of Business Legitimacy: The Political Corporation. In: Rendtorff, J. D. (eds.): Handbook of Business Legitimacy. Springer, Cham., https://doi.org/10.1007/978-3-030-14622-1_2
Rousseau, J. (1998). The social contract. Wordsworth, Ware, UK
Scherer, A. G., Palazzo, G. (2007). Toward a Political Conception of Corporate Responsibility: Business and Society Seen From a Habermasian Perspective. Academy of Management Review 32(4), DOI:10.5465/AMR.2007.26585837
Scherer, A. G., Rasche, A., Palazzo, G., Spicer, A. (2016). Managing for political corporate social responsibility – New challenges and directions for PCSR 2.0. Journal of Management Studies, 53(3), 273–298
Sison, A. J. G. (2009). From CSR to Corporate Citizenship: Anglo-American and Continental European Perspectives. Journal of Business Ethics, Vol.89, 235–246, DOI 10.1007/s10551-010-0395-3
Sood, A., Nagrawala, F., Hierzig, S. (2021). Voting Matters 2021. Are asset managers using their proxy votes for action on environmental and social issues? Share Action, London, 71
Stanley, V. (2020). Commentary: Patagonia and the business of activism. Journal of Public Policy & Marketing, Vol. 39, n. 4, 393–395, doi.org/10.1177/0743915620948864
Steinmann, Horst, Löhr, A. (1996). A Republican Concept of Corporate Ethics. In: Sabine Urban (ed.): Europe’s Challenges: Economic Efficiency and Social Solidarity. Springer Science & Business Media, Wiesbaden, 21–60
Thieme, S. (2020). Moderation or Strategy? Political Giving by Corporations and Trade Groups. The Journal of Politics, Vol 82, No 3., https://doi.org/10.1086/707619
Villagra, N., Clemente-Mediavilla, J., López-Aza, C., Sánchez-Herrera, J. (2021). When polarization hits corporations: the moderating effect of political ideology on corporate activism. Profesional de la información, Vo. 30, No. 6, e300602, https://doi.org/10.3145/epi.2021.nov.02
Voegtlin, C., Crane, A., Noval, L. (2019). When CEO sociopolitical activism attracts new talents: Exploring the conditions under which CEO activism increases job pursuit intentions. SSRN Electronic Journal, January 2019, DOI: 10.2139/ssrn.3410382
Weitzner, D. (2021). Connected Capitalism: How Jewish Wisdom Can Transform Work. University of Toronto Press, 264
Wolfe, S. J. (2020). Business playing politics: strengthening shareholders' rights in the age of CEO activism. Lewis & Clark Law Review, Vol. 23:4, 1470–1509
Tartalomjegyzék
- Ez nem személyes ügy, szigorúan üzlet! (?)
- Impresszum
- Táblázatok jegyzéke
- Ábrák jegyzéke
- Előszó
- Bevezetés
- I. Tisztázandó feltételek és fogalmak az üzleti vállalkozás működése kapcsán
- II. Ki képviseli a vállalatot? Kit képvisel a vállalat? A vállalat gazdasági és/vagy társadalmi, politikai céljai
- 1. Egy cselekvő képviseli a vállalatot és egy célja van: a nyereségmaximalizálás
- 1.1. Standard mikroökonómiai vállalatfelfogás Adam Smith nyomán: a racionális ’homo oeconomicus’ a saját hasznát maximalizálja, a közjót a „láthatatlan kéz” valósítja meg
- 1.2. Holisztikus elmélet: a vállalat autonóm, tagjaitól független cselekvő. A vállalati cél a társasági szerződésben rögzített tulajdonosi akarat
- 1.3. Osztrák iskola: a vállalat a fogyasztó „megbízottja”. A vállalati cél a profit maximalizálása a szélesebb körű társadalmi elégedettségen keresztül.
- 1.4. Chicagói iskola: a vállalat a részvényes tulajdona. A vállalati cél a profit maximalizálása, ami maga a társadalmi felelősségvállalás.
- Hivatkozások
- 1.1. Standard mikroökonómiai vállalatfelfogás Adam Smith nyomán: a racionális ’homo oeconomicus’ a saját hasznát maximalizálja, a közjót a „láthatatlan kéz” valósítja meg
- 2. Két cselekvő verseng a vállalat képviseletéért: a tulajdonos és a menedzser. A vállalati cél a profit maximalizálása a vezetők érdekeinek figyelembevételével.
- 2.1. Megbízó–ügynök elmélet: a részvényes a vállalat tulajdonosa. A vállalat célja a nyereségmaximalizálás a menedzsment érdekeltségének megteremtésével.
- 2.2. Tulajdonosi jogok elmélete: a részvényes a vállalat eszközeinek tulajdonosa. A vállalat célja a nyereségmaximalizálás a menedzsment érdekeinek tiszteletben tartásával.
- 2.3. Menedzsmentelmélet: a menedzser jó gondnoka a vállalatnak. A vállalat célja a nyereségmaximalizálás, ami egybeesik a menedzsment érdekeivel.
- Hivatkozások
- 2.1. Megbízó–ügynök elmélet: a részvényes a vállalat tulajdonosa. A vállalat célja a nyereségmaximalizálás a menedzsment érdekeltségének megteremtésével.
- 3. Több cselekvőnek több célja van, de a vállalat gazdasági eredményessége minden szereplőnek fontos
- 3.1. Érintettelmélet: a vállalat az érintettek közös értékteremtésének színtere. A vállalat célja az érintettek érdekeinek összehangolása.
- 3.2. Magatartáselmélet: a vállalat az érdekeltek koalíciója. A vállalati cél az érdekeltek aspirációs szintjének elérése.
- 3.3. A többszörös érdekek kritikája
- Hivatkozások
- 3.1. Érintettelmélet: a vállalat az érintettek közös értékteremtésének színtere. A vállalat célja az érintettek érdekeinek összehangolása.
- 4. A társadalom összes tagjának érdeke számít. A vállalati cél mind a profit, mind a társadalmi jólét, a közjó optimalizálása.
- 5. A vállalat állampolgárként cselekszik, a vállalat célja a nyereségen túl a politikai felelősség felvállalása.
- 6. A társadalom érdekei elsődlegesek, a gazdasági eredmény csupán járulékos cél.
- 1. Egy cselekvő képviseli a vállalatot és egy célja van: a nyereségmaximalizálás
- III. A vállalati cél etikai megközelítésben
- Összegzés
- Válaszok az előszóban feltett kérdésekre
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 227 3
Vajon üzleti vállalkozásnak tekinthető-e bármilyen tevékenység, amely komoly tőkebefektetés mellett, racionális döntéseket hozva, anyagi és egyéb kockázatot vállalva, hatékonyságra és nyereségességre törekszik? Független-e az üzleti vállalkozás fogalmi hatálya attól a tevékenységtől, amit a vállalkozás folytat, illetve azoktól az eszközöktől, amelyeket alkalmaz az üzleti haszon elérése érdekében? Ha egyes piaci szereplőknek gazdasági hatalmuk folytán meghatározó befolyása lehet a politikára és az igazságszolgáltatásra, akkor vajon tekinthetjük-e a jogszabályokat abszolút eszközöknek a társadalom erkölcsi normáinak kikényszerítésére a piaci tranzakciók során? Ha emberek sokaságáért, egy komoly méretű hálózatért egy személyben felel valaki, akkor milyen és mekkora felhatalmazást jelenhet ez a számára? Vajon egy üzleti vállalkozás tekintheti-e magát olyan (politikai) szereplőnek, akinek joga, sőt, kötelessége az általa képviselt közösség tagjai érdekében átalakítani a jogi, politikai, hatalmi viszonyokat? A marketingkommunikáció és médiabefolyás milyen mértékben használható fel az üzleti döntések és lépések – a tényleges indokoktól gyakran eltérő - legitimálására? Ha valamilyen lépés üzletileg indokolható, és nyereséget eredményez, akkor ez önmagában elegendő-e a döntés helyességének igazolására? Kell-e a piaci döntések során más, személyes, emberi, erkölcsi szempontokat is figyelembe venni, vagy olyan üzleten és jogrendszeren kívüli egyéb feltételt megfontolni, amely miatt akár a haszonról is le kell mondania a vállalkozásnak? Szétválasztható-e az ember személyes élete attól a valakitől, aki az üzleti életben döntéseket hoz és cselekszik? Más erkölcsi normák vonatkoznak-e a magánszemélyre és az üzletemberre? Van-e egy kizárólag az üzleti élet számára fenntartott erkölcsmentes zóna, egy ’moral safe space’, ahol az üzleti szereplőknek mint magánembereknek „nem ér a neve”? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Hivatkozás: https://mersz.hu/katona-ez-nem-szemelyes-ugy-szigoruan-uzlet//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
