1.2. Az üzleti élet, a vállalat működésének értelmezése a KTT alapján

A gazdasági működés általános elvein túl a KTT konkrétan az üzleti tevékenységre és közvetve a vállalatok irányítására és céljaira vonatkozóan is megfogalmaz állításokat. A vállalat irányításával kapcsolatban XVI. Benedek pápa felhívja a figyelmet arra, hogy a leghatékonyabb megoldások keresése szükséges, de nem elégséges feltétele a jó gazdálkodásnak, erkölcsi hozzáállás nélkül a vezetői döntések nem elfogadhatók (CiV 50, 70. §). Az etikát be kell építeni a vezetői cselekvés struktúrájába (CiV 36, 70–73).

A KTT azt is több helyen hangsúlyozza, ahogy fentebb erre már utaltam is, hogy az üzleti vállalkozások nem önmagukban álló, kizárólag önmagukért létező, egymástól független szervezetek, hanem szorosan kapcsolódnak a társadalomhoz, amiben működnek. Ebből kifolyólag a vállalkozásoknak mindazok jólétét szolgálniuk kell, akikkel az üzleti tevékenységük során kapcsolatba kerülnek (CA 35), vagyis a vállalat nemcsak a tulajdonosainak, hanem az összes érdekhordozónak is felelősséggel tartozik: „felelősséget vállal minden más érdekelt félért, aki hozzájárul a vállalkozás életéhez: a munkavállalók, az ügyfelek, a különböző termelési elemek beszállítói, a referenciaközösség” (CiV 40. §).

A KTT azt is aláhúzza, hogy az üzleti tevékenységnek nem lehet kizárólagos célja a nyereségmaximalizálás, hanem az értékek és az élet teljességének szolgálatára kell törekednie, ahol a gazdasági fejlődés és a társadalmi fejlődés kéz a kézben jár, és feltételezi a felelősségvállalást egymásért. Ahogy Szent II. János Pál pápa hangsúlyozza a Centesimus Annus című enciklikájában, hogy ha a nyereséget a munkások kizsákmányolásán vagy a vevők, ügyfelek megtévesztésén keresztül érik el – ahogy ez utóbbi a 2008-as pénzügyi válságot megelőzően is számtalanszor előfordult –, akkor ezzel megsérül a társadalmi igazságosság. A nyereség csak egy indikátor lehet, amely a közjó megteremtésével nyer legitimitást. A piac akkor működik helyesen, ha a közjót szolgálja. „A világ mindenkié, nem csak a gazdagoké” (PP 23). Benedek pápa még ennél is tovább megy, és Caritas in Veritate című enciklikájában a végső gazdasági célként a teljes ember fejlődését jelöli ki. „Az ember az egész gazdasági és társadalmi élet forrása, középpontja és végcélja” (CV 25). XVI. Benedek pápa új (gazdasági) célt tűz ki, amit az „Új humanista szintézisnek” nevez. Ennek az elgondolásnak az a lényege, hogy el kell érni egy ún. „integrált emberi fejlődést”, amely lehetővé teszi, hogy az emberiség kilépjen a fogyasztói társadalom ördögi köréből, és belépjen egy olyan erényes körbe, amely a piacok által elősegített kreativitásra épül. Ezt a folyamatot és legfontosabb tényezőit Grassl és Habisch 2011-es cikkükben egy szemléletes ábrával mutatták be (lásd 13. ábra).

XVI. Benedek pápa arra is rávilágít, hogy ha a fentiek szerint értelmezzük az üzleti vállalkozás célját és funkcióit, akkor valójában nincs lényegi különbség a nyereségérdekelt (forprofit) és nonprofit szervezetek között (CiV 38, 46). Végső soron mindkét szervezetnek együtt kellene működnie az emberi szükségletek kielégítéséért. A nonprofit szervezeteknek meg kell tanulniuk a hatékony és fenntartható működést a vállalatoktól. A nyereségorientált cégeknek pedig be kell építeniük gazdasági gondolkodásukba és stratégiájukba a társadalmi/környezeti igényeket is.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1430enszuszu_815/#m1430enszuszu_815 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1430enszuszu_815/#m1430enszuszu_815)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1430enszuszu_815/#m1430enszuszu_815)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

13. ábra. A Caritas in Veritate elvi érveinek szerkezete: „Új humanista szintézis”Forrás: saját fordítás Grassl, W. és Habisch (2011) alapján https://doi.org/10.1007/s10551-011-0747-7

 

Legvégül fontos leszögeznünk, hogy habár a katolikus egyház társadalmi tanítása fontos iránymutatás a keresztény hitet vallók számára, de még rájuk nézve sem tekinthetők kötelező érvényűnek, ugyanis ezek a tanítások nem kinyilatkoztatások, nem megkérdőjelezhetetlen egyházi dogmák. Ebből kifolyólag folyamatosan és jelenleg is állandó keresztény diskurzus folyik arról, hogy a KTT megfelelően ragadta-e meg a gazdasági tevékenység és társadalmi felelősség lényegét (lásd pl. Katona, K. (szerk.) (2018): A piac és az állam az ember szolgálatában (?) Aktuális társadalmi, gazdasági kérdések a Katolikus Egyház tanításának tükrében. Heller Farkas Könyvek 4, Pázmány Press, Budapest, 144).

 

Tartalomjegyzék

• Ez nem személyes ügy, szigorúan üzlet! (?)
• Impresszum
• Táblázatok jegyzéke
• Ábrák jegyzéke
• Előszó
• chevron_rightBevezetés
  • Hivatkozások
• chevron_rightI. Tisztázandó feltételek és fogalmak az üzleti vállalkozás működése kapcsán
  • chevron_right1. Milyen környezetben működik a vállalat?
    • 1.1. A vállalat helye és szerepe a társadalomban: Szerződéses vagy közösségi modell
    • 1.2. A társadalmi, gazdasági berendezkedés hatása a vállalat szerepére
    • 1.3. Az állami berendezkedés hatása a vállalat szerepére
    • 1.4. Jogi berendezkedés hatása a vállalat szerepére
    • Hivatkozások
  • chevron_right2. Milyen formában működik a vállalat?
    • 2.1. A vállalat működési kerete a jogi forma, a befektetett tőke és a kapcsolódó felelősség alapján
    • 2.2. A vállalati méret eltérő jellegzetességei
    • Hivatkozások
• chevron_rightII. Ki képviseli a vállalatot? Kit képvisel a vállalat? A vállalat gazdasági és/vagy társadalmi, politikai céljai
  • chevron_right1. Egy cselekvő képviseli a vállalatot és egy célja van: a nyereségmaximalizálás
    • 1.1. Standard mikroökonómiai vállalatfelfogás Adam Smith nyomán: a racionális ’homo oeconomicus’ a saját hasznát maximalizálja, a közjót a „láthatatlan kéz” valósítja meg
    • 1.2. Holisztikus elmélet: a vállalat autonóm, tagjaitól független cselekvő. A vállalati cél a társasági szerződésben rögzített tulajdonosi akarat
    • 1.3. Osztrák iskola: a vállalat a fogyasztó „megbízottja”. A vállalati cél a profit maximalizálása a szélesebb körű társadalmi elégedettségen keresztül.
    • 1.4. Chicagói iskola: a vállalat a részvényes tulajdona. A vállalati cél a profit maximalizálása, ami maga a társadalmi felelősségvállalás.
    • Hivatkozások
  • chevron_right2. Két cselekvő verseng a vállalat képviseletéért: a tulajdonos és a menedzser. A vállalati cél a profit maximalizálása a vezetők érdekeinek figyelembevételével.
    • 2.1. Megbízó–ügynök elmélet: a részvényes a vállalat tulajdonosa. A vállalat célja a nyereségmaximalizálás a menedzsment érdekeltségének megteremtésével.
    • 2.2. Tulajdonosi jogok elmélete: a részvényes a vállalat eszközeinek tulajdonosa. A vállalat célja a nyereségmaximalizálás a menedzsment érdekeinek tiszteletben tartásával.
    • 2.3. Menedzsmentelmélet: a menedzser jó gondnoka a vállalatnak. A vállalat célja a nyereségmaximalizálás, ami egybeesik a menedzsment érdekeivel.
    • Hivatkozások
  • chevron_right3. Több cselekvőnek több célja van, de a vállalat gazdasági eredményessége minden szereplőnek fontos
    • 3.1. Érintettelmélet: a vállalat az érintettek közös értékteremtésének színtere. A vállalat célja az érintettek érdekeinek összehangolása.
    • 3.2. Magatartáselmélet: a vállalat az érdekeltek koalíciója. A vállalati cél az érdekeltek aspirációs szintjének elérése.
    • 3.3. A többszörös érdekek kritikája
    • Hivatkozások
  • chevron_right4. A társadalom összes tagjának érdeke számít. A vállalati cél mind a profit, mind a társadalmi jólét, a közjó optimalizálása.
    • 4.1. A vállalati társadalmi felelősségvállalás (VTF) evolúciójának szakaszai
    • 4.2. A VTF fogalmi behatárolása
    • 4.3. A VTF kritikája
    • Hivatkozások
  • chevron_right5. A vállalat állampolgárként cselekszik, a vállalat célja a nyereségen túl a politikai felelősség felvállalása.
    • 5.1. A vállalati polgárság értelmezésének kerete
    • 5.2. A vállalat mint állampolgár korlátjai
    • 5.3. Az érdekhordozók vállalattal szembeni elvárásai – empirikus kutatási eredmények
    • 5.4. A nagyvállalat mint kvázikormány
    • Hivatkozások
  • chevron_right6. A társadalom érdekei elsődlegesek, a gazdasági eredmény csupán járulékos cél.
    • Hivatkozások
• chevron_rightIII. A vállalati cél etikai megközelítésben
  • chevron_right1. A katolikus társadalmi tanítás (KTT) a gazdaságról és az üzleti életről
    • 1.1. A gazdaság általános működésének értelmezése a KTT alapján
    • 1.2. Az üzleti élet, a vállalat működésének értelmezése a KTT alapján
  • chevron_right2. A vállalati (gazdasági és társadalmi) cél erkölcsi értékelése a KTT tükrében
    • 2.1. A vállalat helye, szerepe a társadalomban és a jog relevanciája a KTT-ben
    • 2.2. A gazdasági önérdek és a piac automatizmusa révén létrejövő közérdek erkölcsi szempontból és a KTT-vel összevetve
    • 2.3. Kinek az érdekeit kell képviselnie a vállalatnak a KTT szerint?
  • Hivatkozások
• Összegzés
• Válaszok az előszóban feltett kérdésekre

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 227 3

Vajon üzleti vállalkozásnak tekinthető-e bármilyen tevékenység, amely komoly tőkebefektetés mellett, racionális döntéseket hozva, anyagi és egyéb kockázatot vállalva, hatékonyságra és nyereségességre törekszik? Független-e az üzleti vállalkozás fogalmi hatálya attól a tevékenységtől, amit a vállalkozás folytat, illetve azoktól az eszközöktől, amelyeket alkalmaz az üzleti haszon elérése érdekében? Ha egyes piaci szereplőknek gazdasági hatalmuk folytán meghatározó befolyása lehet a politikára és az igazságszolgáltatásra, akkor vajon tekinthetjük-e a jogszabályokat abszolút eszközöknek a társadalom erkölcsi normáinak kikényszerítésére a piaci tranzakciók során? Ha emberek sokaságáért, egy komoly méretű hálózatért egy személyben felel valaki, akkor milyen és mekkora felhatalmazást jelenhet ez a számára? Vajon egy üzleti vállalkozás tekintheti-e magát olyan (politikai) szereplőnek, akinek joga, sőt, kötelessége az általa képviselt közösség tagjai érdekében átalakítani a jogi, politikai, hatalmi viszonyokat? A marketingkommunikáció és médiabefolyás milyen mértékben használható fel az üzleti döntések és lépések – a tényleges indokoktól gyakran eltérő - legitimálására? Ha valamilyen lépés üzletileg indokolható, és nyereséget eredményez, akkor ez önmagában elegendő-e a döntés helyességének igazolására? Kell-e a piaci döntések során más, személyes, emberi, erkölcsi szempontokat is figyelembe venni, vagy olyan üzleten és jogrendszeren kívüli egyéb feltételt megfontolni, amely miatt akár a haszonról is le kell mondania a vállalkozásnak? Szétválasztható-e az ember személyes élete attól a valakitől, aki az üzleti életben döntéseket hoz és cselekszik? Más erkölcsi normák vonatkoznak-e a magánszemélyre és az üzletemberre? Van-e egy kizárólag az üzleti élet számára fenntartott erkölcsmentes zóna, egy ’moral safe space’, ahol az üzleti szereplőknek mint magánembereknek „nem ér a neve”? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Hivatkozás: https://mersz.hu/katona-ez-nem-szemelyes-ugy-szigoruan-uzlet//