Katona Klára

Ez nem személyes ügy, szigorúan üzlet!(?)

A vállalati célok lehetséges kombinációi és azok indokoltsága


Hivatkozások

 
Addas, W. A. J. (2008). Methodology of Economics: Secular Versus Islamic. International Islamic University Malaysia press, 15 January 2008, 148. Last Accessed September 22, 2020, https://mpra.ub.uni-muenchen.de/8264/1/Methodology_of_Economics.pdf
Alford, H., Naughton, M. (2001). Menedzsment, ha számít a hit. Keresztény társadalmi elvek a modern korban. Kairosz Kiadó, Budapest
Benedict XVI. (2009). Encyclical-Letter Caritas in Veritate, on Integral Human Development in Charity and Truth. 29th of June 2009, Libreria Editrice Vaticana, Róma, www.vatican.va
Coase, Ronald H. (1937). The Nature of the Firm. Economica IV, 13, 386–405
Crabtree, V. (2023). Which are the Best Countries in the World? The Social and Moral Development Index. The Human Truth Foundation,
Francis (2013). Evangelii Gaudium, encyclical on the joy of the gospel. Libreria Editrice Vaticana, Róma, www.vaticana.va
Grassl, W., Habisch, A. (2011). Ethics and Economics: Towards a New Humanistic Synthesis for Business. J Bus Ethics 99, 37–49, https://doi.org/10.1007/s10551-011-0747-7
János Pál II. (1991). Centesimus Annus, encyclical on the hundredth anniversary of Rerum Novarum. 1st of may 1991. Libreria Editrice Vaticana, Róma, www.vatican.va
Katona, K. (szerk.) (2018). A piac és az állam az ember szolgálatában (?) Aktuális társadalmi, gazdasági kérdések a Katolikus Egyház tanításának tükrében. Heller Farkas Könyvek 4, Pázmány Press, Budapest, 144
Leo XIII. (1891). Rerum Novarum. Libreria Editrice Vaticana, Róma, www.vatican.va
Millon, D. (1993). New Directions in Corporate Law Communitarians, Contractarians, and the Crisis in Corporate Law. Wash. & Lee L. Rev. 50, 1373–1393, https://scholarlycommons.law.wlu.edu/wlulr/vol50/iss4/2
Mises, L. (1941). Interventionism: An Economic Analysis by Ludwig von Mises. In: Bettina Bien Greaves (Editor), Francis McManus (Translator), Heinrich Bund (Translator), Published January 28th 1998 by Foundation for Economic Education (first published November 1941)
Otteson, J. R. (2011). ‘Adam Smith’s Life and Works’ Adam Smith. Bloomsbury Academic, London, 2011
Pigou, A. C. (1952). The Economics of Welfare (4th edition). Macmillan, London, 1952
Pius, XI. (1931). Quadragesimo anno, encyclical on reconstruction of the social order. 15th of may 1931, Pontifical Council 51, Libreria Editrice Vaticana, Róma, www.vatican.va.
Sedláček, T. (2011). Economics of Good and Evil: The Quest for Economic Meaning from Gilgamesh to Wall Street. Oxford University press, Oxford, 376
St. Thomas Aquinas. Summa Theologiae 1–2, q. 19, aa. 5–6
Taylor, T. (2014). Economics and Morality. Finance and Development, 51(2), 34–38
Thaler, R. H., Sunstein, C. R. (2011). Nudge. Jobb döntések egészségről, pénzről és boldogságról. Manager Könyvkiadó, Budapest, 2011
Vinod, H. D. (2013). Handbook of Hindu economics and business. Create Space Independent Publishing Platform, Scotts Valley, USA
Weber, M. (1930). The protestant ethic and the spirit of capitalism. Allen and Unwin, London (Orig. pub. 1904)
Wicksteed, P. H (1933). Common Sense of Political Economy. Macmillan, London, 1933
Zingales, L. (2015). Presidential address: Does finance benefit society? The Journal of Finance, 70(4), 1327–1862
Zsolnai, L. (szerk.) (2010). Boldogság és gazdaság – A buddhista közgazdaságtan eszméi. (Happiness and Economy – the Ideas of the Buddhist Economics)
 

Ez nem személyes ügy, szigorúan üzlet!(?)

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 227 3

Vajon üzleti vállalkozásnak tekinthető-e bármilyen tevékenység, amely komoly tőkebefektetés mellett, racionális döntéseket hozva, anyagi és egyéb kockázatot vállalva, hatékonyságra és nyereségességre törekszik? Független-e az üzleti vállalkozás fogalmi hatálya attól a tevékenységtől, amit a vállalkozás folytat, illetve azoktól az eszközöktől, amelyeket alkalmaz az üzleti haszon elérése érdekében? Ha egyes piaci szereplőknek gazdasági hatalmuk folytán meghatározó befolyása lehet a politikára és az igazságszolgáltatásra, akkor vajon tekinthetjük-e a jogszabályokat abszolút eszközöknek a társadalom erkölcsi normáinak kikényszerítésére a piaci tranzakciók során? Ha emberek sokaságáért, egy komoly méretű hálózatért egy személyben felel valaki, akkor milyen és mekkora felhatalmazást jelenhet ez a számára? Vajon egy üzleti vállalkozás tekintheti-e magát olyan (politikai) szereplőnek, akinek joga, sőt, kötelessége az általa képviselt közösség tagjai érdekében átalakítani a jogi, politikai, hatalmi viszonyokat? A marketingkommunikáció és médiabefolyás milyen mértékben használható fel az üzleti döntések és lépések – a tényleges indokoktól gyakran eltérő - legitimálására? Ha valamilyen lépés üzletileg indokolható, és nyereséget eredményez, akkor ez önmagában elegendő-e a döntés helyességének igazolására? Kell-e a piaci döntések során más, személyes, emberi, erkölcsi szempontokat is figyelembe venni, vagy olyan üzleten és jogrendszeren kívüli egyéb feltételt megfontolni, amely miatt akár a haszonról is le kell mondania a vállalkozásnak? Szétválasztható-e az ember személyes élete attól a valakitől, aki az üzleti életben döntéseket hoz és cselekszik? Más erkölcsi normák vonatkoznak-e a magánszemélyre és az üzletemberre? Van-e egy kizárólag az üzleti élet számára fenntartott erkölcsmentes zóna, egy ’moral safe space’, ahol az üzleti szereplőknek mint magánembereknek „nem ér a neve”? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Hivatkozás: https://mersz.hu/katona-ez-nem-szemelyes-ugy-szigoruan-uzlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave