Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

A kolloidok előállítása és felosztása

A kolloid rendszerek akár homogén, akár heterogén rendszerekból előállíthatók. A homogén rendszerekből kisméretű molekulák aggregációjával (molekulaasszociátumok képződésével), a heterogén rendszerekből a nagyméretű részecskék diszpergálásával hozhatók létre kolloidok. Néhány esetben a feloldott anyag minősége határozza meg, hogy valódi oldat vagy kolloid képződik. Makromolekulák (polimerek, fehérjék, nukleinsavak, poliszacharidok stb.) vizes oldata kolloidnak tekinthető.

A kolloidok felosztása adiszpergáló és a diszpergált anyag fázisa (halmazállapota) szerint történik (26. táblázat).

A kolloid részecskék ülepedése, valamint aggregációs készsége miatt a kolloid rendszerek nem stabilak. A kolloidok viszonylagos stabilitása a kolloidok összetételétől és bizonyos adalékanyagok jelenlététől függ.

A hab olyan kolloid, amelyben gázbuborékokat diszpergálunk folyadékfázisban. Ha a diszpergáló fázis víz, a víz nagy felületi feszültsége miatt a képződő hab rövidéletű. Ha a víz felületi feszültségét csökkentjük (pl. detergensek hozzáadásával), akkor hosszabb ideig megmaradó hab képződik.

Stabil emulziók képződéséhez is adalékanyagok jelenléte szükséges. Ezeket az anyagokat emulzifikáló anyagoknak nevezzük. Két nem elegyedő folyadékból (pl. olajból és vízből) csak emulzifikáló anyag jelenlétében hozható létre emulzió. Az emulzifikáló anyagok a kolloid részecske felületén védőréteget képezve megakadályozzák azok asszociációját és külön fázisban történő elkülönülését. A majonézben a diszperziós közeg a víz, a diszpergált anyag az olaj, az emulzió képződését elősegítő anyag pedig a tojás sárgája.

26. táblázat. A kolloidok típusai

Diszpergáló fázis	Diszpergált anyag	A kolloid típusa	Példák
Folyadék	gáz	hab	borotvahab, sörhab, tejszínhab
	folyadék	emulzió	tej, majonéz, arckrém
	szilárd	gél, szol, szuszpenzió	zselatin
Gáz	folyadék	aeroszol	köd, spray
Gáz	szilárd	aeroszol	füst
Szilárd	gáz	szilárd hab	poliuretánhab
	folyadék	szilárd emulzió vagy gél	sajt
	szilárd	szilárd szol	zárványok

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero