MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Asszociációs kolloidok
Asszociációs kolloidok olyan molekulák oldásakor jönnek létre, amelyek hidrofób és hidrofil csoportokat is tartalmaznak. Ilyenek pl. a hosszú hidrofób alkilláncot és karboxil csoportot is tartalmazó zsírsavak, ezek sói, a szappanok, valamint más apoláris (hidrofób) és poláris (hidrofil) csoportot egyaránt tartalmazó molekulák (detergensek, foszfolipidek stb.).
Az oldás során a „hasonló hasonlót old” elv alapján a hidrofób molekularészek kölcsönhatásával több molekulából álló asszociátum jön létre, melyet micellának nevezünk. A micellákban a molekulák térbeli elrendeződése olyan, hogy a hidrofób molekularészek a micella belseje, a hidrofil molekularészeka vízfázis felé mutatnak (72. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_918/#m1438aebszk_918 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_918/#m1438aebszk_918)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_918/#m1438aebszk_918)
72. ábra. Micellaképződés vizes oldatban
A szappanok és más detergensek tisztító hatása a micellaképződésen alapul. A zsíros, olajos szennyeződések hidrofób jellegükből adódóan a micella belső részén helyezkednek el. A micella külső felületén található hidrofil csoportok kölcsönhatást alakítanak ki a vízzel, ezért a hidrofób szennyeződés detergens jelenlétében vízoldhatóvá válik.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
