Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia


Az atommag felépítése

A XX. század fordulóján úgy vélték, hogy az atomok negatív töltésű elektronok és pozitív töltésű protonok halmaza. Az ellentétes töltésű részecskék az atomon belül tökéletesen összekeverednek, nincs az atomnak olyan része, amely kifejezetten pozitív vagy negatív volna. Ebből az elképzelésből kiindulva teljesen váratlan volt az az eredmény, amelyet E. Rutherford és munkatársai értek el 1911-ben. A kísérletekben különböző fémekből készült vékony fóliákat bombáztak alfa-részecskékkel, pozitív töltésű He-atommagokkal. A kísérleti berendezés és az alfa-részecskék szóródásának vázlatos rajzát a 2. ábra mutatja.
 
2. ábra . Az alfa-részecskék szóródása
a) A rádium által kibocsátoll alfa-részecskéket szűk résen keresztül a fémfóliára irányítják. A legtöbb részecske áthatol a fólián és az ernyő 1. pontján észlelhető. Kisebb részük különböző mértékben eltérül és pl. az ernyő 2. pontjában jelenik meg. Még kisebb részük pedig visszaverődik (3. pont). Az ábra a) részében bemutatott 1., 2. és 3. úton haladó alfa-részecskék szóródásának lehetőségeit a b) részben látható modell szemlélteti. Az aranyfóliát alkotó atomok pozitív töltésű T magjaiban összpontosul az atom tömegének legnagyobb része. Csak azok a pozitív töltésli alfa-részecskék szóródnak. amelyek megközelítik a pozitív töltésű és nagy tömegű Au nuklidokat.
 
A nagyenergiájú alfa-részecskék elhajlását Rutherford azzal magyarázta, hogy a fémfólia atomjai nagy tömegű, pozitív töltésű centrnmokat tartalmaznak. Az atommag mérete lényegesen kisebb az atom méreténél. Ruthertord számításai azt mutatták, hogy az atommag átmérője l0–15 m nagyságrendű. Mivel az atom elektromosan semleges, és negatív része a kicsiny tömegű elektronokból áll, ezért a pozitív töltésűatommagban találhatóak a protonok.
Rutherford atommodelljének kidolgozásakor megjósolta a töltésnélküli, nehéz részecske létezését is az atommagban. A neutron felfedezésére néhány évvel később ugyanabban a cambridge-i laboratóriumban került sor. Az atommagot nukleonok: protonok és neutronok alkotják. Az atommagtól viszonylag nagy távolságban található az elektronhéj, az egész atom átmérője 10–10 m (0,1 nm) nagyságrendű. Az atommag és az atom átmérőinek összehasonlításából az atom mérete százezerszer nagyobbnak tekinthető, mint az atommagé.
 

Általános és bioszervetlen kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave