Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Szennyvizek és szennyvíztisztítás

A háztartási és az ipari szennyvizek számos olyan káros anyagot tartalmaznak, amelyek az emberi környezetre, valamint a környezet élővilágára veszélyesek. Napjainkban előtérbe került ezeknek a szennyvizeknek a tisztítása, esetleges újrafelhasználása, valamint a szennyvizeket elvezető folyók élővilágának védelme.

A vizet szennyező anyagok három fő csoportba sorolhatók: (1) betegséget (járványt) okozó vírusok és baktériumok; (2) szerves anyagok, amelyek elbomlásukhoz oxigént használnak fel; (3) ipari melléktermékek, pl. nehézfémionok, gombaölő és rovarölő szerek, műtrágyák, detergensek.

A víz szerves anyag szennyeződése általában növényi és állati bomlástermék. Ezek a szerves anyagok elemi összetételüket tekintve magas nitrogén-, oxigén-, kén- és foszfortartalmú molekulák. A természetes vizekben, valamint szennyvíztisztítás során ezeket az anyagokat a mikroorganizmusok oxigén jelenlétében ártalmatlan hatású ionokká és molekulákká bontják le, mint pl. CO2, H2O,

vagy

, amíg az oxigénellátottság kielégítő (aerob lebomlás).

Ha nincs elegendőoxigén jelen, akkor az ,,oxigénfüggő baktériumok elpusztulnak, szerepüket olyan baktériumok veszik át, amelyek oxigénforrásként ionokat (pl.

) vagy vegyületeket is képesek felhasználni. Oxigén távollétében a szerves anyag bomlástermékei jelentősen különböznek az aerob bomlás végtermékeitől (anaerob lebomlás). Az anaerob bomlás során magas hidrogéntartalmú és általában gázhalmazállapotú molekulák, pl. CH4, NH3, H2S és PH3, képződnek. Kifejezetten kellemetlen, záptojásra emlékeztető szaguk van (pl. H2S, PH3). Ekkor a víz sötét színű, látható szennyeződéseket is tartalmaz és a víz élővilága – oxigén hiányában – kipusztul.

A nitrogén- és foszfortartalmú műtrágyák, detergensek és egyéb szennyeződések egyrészt oxigént igénylő folyamatokon keresztül bomlanak le, másrészt gyorsítják a mikroorganizmusok, algák és vízinövények növekedését a természetes vizekben.

A szennyvizek tisztítása általában három fő lépésben történik. Az első lépésben a szilárd szennyezések kiszűrése és ülepítése, a második lépésben a szerves szennyező anyagok lebontása történik a megfelelő mikroorganizmusokkal bőséges oxigénfeleslegben. A még megmaradó szennyeződések eltávolítására jellegüktől függően (pl. nehézfémek, növényvédő szerek, műtrágyák) további specifikus tisztító módszereket alkalmaznak.

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero