MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Arrhenius sav-bázis elmélete
A víz kismértékű disszociációja azonos számú H+ és OH– képződését eredményezi. Arrhenius definíciója szerint a savak, ill. bázisok olyan elektrolitok, amelyek a vizes oldat hidrogénion-, ill. hidroxidion-koncentrációját növelik vagy csökkentik.
Savaknak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek vízben hidrogénionokra disszociálnak. Oldatuk savas kémhatású, mivel a H+ koncentrációja meghaladja a OH– koncentrációját. Például:
Bázisoknak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek vizes oldatban hidroxidionra disszociálnak. A bázikus (lúgos) oldatokban a OH– koncentrációja meghaladja a H+ koncentrációját. Például:
A savakat és bázisokat az elektrolit erőssége szerint is csoportosítjuk. Az erős savak és bázisok vizes oldatban teljes mértékben disszociálnak (α = 1). A gyenge savak és bázisok vizes oldatban csak kis mértékben disszociálnak (α < 1). Az erős savak közé tartozik pl. a HCl, HI, HNO3, H2SO4, míg gyenge savak pl. a HF, CH3СООН, HCN. Erős bázis pl. a NaOH, KOH, míg NH4OH a gyenge bázisok közé sorolható.
A savak és bázisok egymás közötti reakciója a közömbösítés, ami só- és vízképződéssel jár. Például:
HCl(aq) + NaOH(aq) → NaCl(aq) + H2O(l)
HNO3(aq) + KOH(aq) → KNO3(aq) + H2O(l)
A közömbösítési reakciókat a disszociált ionok figyelembevételével felírva:
H++Cl–+ Na+ + OH– → Na+ + Cl– + H₂O(l)
Elhagyva az egyenlet mindkét oldalán változatlan formában meglévő ionokat, a közömbösítési reakciók a víz ionjaiból történő képződési reakciójára egyszerűsödnek:
H++ OH– → H2O(l)
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
