Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Savak és bázisok erőssége

A Brønsted–Lowry-féle sav-bázis elmélet szerint a savak és bázisok erősségét azok protonkötő képessége szabja meg. Az erős savak könnyen adnak le protont. Ezzel szemben az erős bázisok nagy protonkötő képességgel rendelkeznek. A fenti definícióból következik, hogy az erős savakból proton leadással gyenge konjugált bázis, az erős bázisból protonfelvétellel gyenge konjugált sav képződik (32. táblázat).

32. táblázat. Konjugált sav-bázis párok erőssége

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1438aebszk_1075/#m1438aebszk_1075 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1438aebszk_1075/#m1438aebszk_1075)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1438aebszk_1075/#m1438aebszk_1075)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

A savak és bázisok relatív erőssége szabja meg azt, hogy egy adott sav–bázis reakcióban a kiindulási sav és bázis teljesen átalakul a megfelelő konjugált savvá, ill. bázissá, vagy a reakció egyensúlyra vezet, azaz a keletkező konjugált sav–bázis pár mellett a kiindulási sav és bázis egy része szintén megtalálható a reakcióelegyben. Gyakorlati szempontból a legnagyobb jelentőségű a savak és bázisok vizes közegben mutatott relatív erősségének az összehasonlítása. A savak és bázisok vizes oldatainak abszolút erősségét a disszociációs egyensúlyok segítségével hasonlíthatjuk össze (ld. kémiai egyensúlyokat).

A 32. táblázatban a H2O felett lévő ionok (pl.

, Cl–) protonkötő képessége jóval kisebb, mint a H2O-é, ezért ezek az ionok gyengébb bázisok, mint a H2O. Következésképpen ha az ezeknek az ionoknak megfelelő konjugált savakat (HNO3, HCl stb.) vízben oldjuk, a savak ionizációja gyakorlatilag teljesen lejátszódik. Például:

HCl(g)+ H2O(l) → H3O+ + Cl–

vagy

HNO3(l) + H2O(l) → H3O+ +

Ezért a 32. táblázatban a H3O+ felett lévő savak erős savak, az ezeknek megfelelő konjugált bázisok pedig gyenge bázisok.

A 32. táblázatban a H3O+ alatt lévő bázisok (pl. F–, CN–) a H2O-nél erősebb bázisok, az ezeknek megfelelő konjugált savak (pl. HF, HCN) pedig a H3O+-nál gyengébb savak. Vizes oldatukban a kiindulási savak és bázisok, valamint a keletkező savak és bázisok között a relatív sav-, ill. báziserősségeknek megfelelő egyensúly alakul ki:

HF(l) + H2O(l)

F– + H3O+

HCN(g) + H2O(l)

CN– + H3O+

Ez az oka, hogy a gyenge savak vizes oldatban csak részlegesen disszociálnak, a disszociációfokot a sav konjugált bázisa és a H2O közötti báziserősség viszonya szabja meg.

A 32. táblázatban az OH– alatt felsorolt anionok a OH–-nál erősebb bázisok. Ezért ezen ionok vízzel való reakciója a víz protonjainak megkötését eredményezi:

H2O(l) +

→ OH– + NH3(g)

H2O(l) + H– → OH– + H2(g)

A 32. táblázatban az OH– felett, de a H2O alatt felsorolt bázisok az OH–-nál gyengébb, de a H2O-nál erősebb bázisok. Ezért ezek a bázisok és a H2O között az alábbi reakciók játszódnak le (ha H3O+ nincs feleslegben):

H2O(l) + F–

OH– + HF(l)

H2O(l) + CN–

OH– + HCN(g)

A fenti reakciók magyarázatot szolgáltatnak arra a jelenségre, hogy a gyenge savak (HF, HCN) jól disszociáló sóinak (pl. NaF, KF) oldása vízben növeli a OH– koncentrációját a H3O+-hoz képest. Ezzel szemben a gyenge bázisokból képződő sók (pl. NH4Cl) kationkomponense (

) vizes oldatban növeli a H3O+ koncentrációját az OH– koncentrációjához képest, az alábbi reakció szerint:

+ H2O(l)

NH3(g) + H3O+

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero