Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

A kémiai kötés és a savi erősség viszonya

A savak protonleadó képességét a hidrogénatomnak a molekulában más atomokkal kialakított kötéseinek erőssége és jellege határozza meg. Általában minél nagyobb a hidrogénhez kapcsolódó atom (X) mérete, annál gyengébb a H–X kötés. Ezért a savi erősség a hidrogénhez kapcsolódó atom méretének növekedésével nagyobb lesz. Az X atom elektronegativitásának növekedése elősegíti a H–X kötés polarizációját, ezzel megkönnyíti a H+ disszociációját. Minél nagyobb az X atom elektronegativitása, általában annál nagyobb a savi erősség.

Hasonló kémiai felépítésű vegyületcsoport savi erősségének vizsgálatában mindkét tényezőt (méretés elektronegativitás-változást) figyelembe kell venni. Például hidrogénnek halogénekkel alkotott vegyületeiben a halogén atomok elektronegativitásának csökkenő sorrendje: F > Cl > Br > I, ill. az atomok mérete: I > Br > Cl > F.

Az elektronegativitás-különbségek alapján a HF, a méretkülönbségek alapján a HI lenne a sorozatban a legerősebb sav. Tapasztalatok szerint a haloid savak erőssége az alábbi sorrend szerint változik: HI > HBr > HCI> HF. A hidrogénhez kapcsolódó atomok méretváltozásából adódó kötéserősség-csökkenés tehát a haloid savak esetén nagyobb mértékben növeli a savi erősséget, mint amilyen mértékben az elektronegativitás-különbségekből adódó kötéspolarizáció-változás azt csökkenti.

Általában a periódusos rendszer egy oszlopában lefelé haladva a savi erősség fokozódik. Ennek oka, hogy az atomok átmérőinek növekedése (vö. 16. ábra) csökkenti a hidrogénnel alkotott kovalens kötés energiáját, elősegítve a proton disszociációját. Így pl. a hidrogénnek az oxigéncsoport elemeivel alkotott vegyületeinek savi erőssége a következő sorrendet követi: H2O < H2S < H2Se < H2Te.

A periódusos rendszer periódusaiban a savi erősséget a hidrogénhez kapcsolódó atomok elektronegativitása (N < H < F) határozza meg, ezért a savi erősség sorrendje: NH3 < H2O < HF.

A hasonló szerkezetű oxosavak (H–O–X) erőssége annál nagyobb, minél nagyobb az oxigénhez kapcsolódó atom elektronegativitása: HOCI > HOBr > HOI. Az oxosavakban a H–O kötés polarizációja növekszik az X atomhoz kapcsolódó, s annál elektronegatívabb atomok számával. Így pl. a klór különböző oxosavakat alkot, amelyek savi erőssége az alábbi sorrendben változik: HCIO4 > HCIO3 > HCIO2 > HOCI.

A több protont tartalmazó savak disszociációja több lépésben játszódik le. Például:

és

gyengébb sav, mint a H2SO4 vagy H3PO4, mivel az ion negatív töltése miatt a protonra lényegesen nagyobb vonzóerő hat mint a semleges molekulában. Ezért a savi erősség sorrendje: H2SO4 >

, illetve H3PO4 >

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero