MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Lewis sav–bázis elmélete
A Brønsted–Lowry-féle sav-bázis elmélet tökéletesen leírja azokat a savbázis reakciókat, amelyekben a reakciópartnerek között protonok átadása történik. Az Arrhenius- és a Brønsted–Lowry-elmélet szerint is a sav-bázis reakciókra az alábbiak jellemzők:
-
A sav–bázis reakció gyors (pillanatszen!).
-
A sav–bázis reakció a savas és bázikus tulajdonságok egyidejű megszűnését eredményezi, ezért a sztöchiometrikus reakció végpontja megfelelő indikátorral jelezhető.
-
Erős savak, ill. bázisok felszabadítják sóikból a gyenge savakat, ill. bázisokat.
-
Asavak és bázisok a kémiai reakciókban gyakran katalizátorokként szerepelnek.
Lewis megfigyelése szerint a fenti kritériumok a protonátadással járó reakciók mellett számos olyan reakcióra is alkalmazhatók, ahol protonok közvetlenül nem vesznek részt reakcióban, viszont elektronpárok átadása történik. Például:
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_1100/#m1438aebszk_1100 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_1100/#m1438aebszk_1100)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_1100/#m1438aebszk_1100)
Lewis definíciója szerint savaknak nevezzük azokat az atomokat, molekulákat, ionokat, amelyek elektronpár felvételére képesek, azaz elek.tronpár-akceptorok. Bázisoknak nevezzük azokat az atomokat, molekulákat és ionokat, amelyek elektronpár átadására képesek, azaz elektronpár-donorok.
A Brønsted–Lowry-elmélet szerinti felosztásban savként vagy bázisként viselkedő anyagok a Lewis-elmélet alapján is savak vagy bázisok. A Lewis-elmélet szerint azonban a savak és bázisok köre kiszélesedik és számos kémiai reakció sav–bázis reakcióként is felfogható, amint azt az alábbi reakciók is szemléltetik:
A Brønsted–Lowry-elmélet szerinti felosztásban savként vagy bázisként viselkedő anyagok a Lewis-elmélet alapján is savak vagy bázisok. A Lewis-elmélet szerint azonban a savak és bázisok köre kiszélesedik és számos kémiai reakció sav–bázis reakcióként is felfogható, amint azt az alábbi reakciók is szemléltetik:
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
