Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia


Az egyensúlyi állandó

A kémiai egyensúly – mint láttuk – két ellenkező irányú folyamat dinamikus egyensúlya. A nitrogén-dioxid (NO2) átalakulása dinitrogén-tetraoxiddá (N2O4) egyensúlyra vezet:
 
2 NO2(g) N2O4(g).
 
Különböző kezdeti koncentrációjú nitrogén-dioxid-gázt használva meghatározható az NO2 és N2O4 egyensúlyi koncentrációja. A 33. táblázat négy kísérlet eredményeit tartalmazza.
 
33. táblázat. Az egyensúlyi állandó meghatározása kísérleti adatok alapján (25 °C-on)
Kísérlet
Egyensúlyi koncentráció
Koncenlrációarány
[NO2] mol/dm3
[N2O4] mol/dm3
1.
0,052
0,595
11,4
220
2.
0,024
0,127
5,3
220
3.
0,068
1.02
15,0
220
4.
0,101
2,24
22,2
220
 
A 33. táblázat adataiból megállapítható, hogy a reaktáns és a termék egyensúlyi koncentrációi nem azonosak, az egyensúly az előrehaladó reakció irányába van eltolva. A kémiai egyensúly jellemzésére az abszolút egyensúlyi koncentrációk helyett (amelyek függvényei a kiindulási koncentrációnak és kísérletről kísérletre változnak), a koncentrációk arányát érdemes használni. A sokféle lehetőség közül kizárólag akkor kapunk állandó koncentrációarányt, ha a [N2O4]/[NO2]2 hányadost számoljuk. Ez a hányados kifejezi a kémiai egyensúly sztöchiometriáját is, mivel 1 mól N2O2 képződéséhez 2 mól NO2 szükséges. Értéke független a reaktáns kiindulási koncentrációjától, csak a hőmérséklettől függ, ezért egyensúlyi állandónak (K) nevezzük. Ha az egyensúlyban lévő rendszer bármelyik komponensének koncentrációja változik, a többi komponens koncentrációjának is meg kell változnia, hogy a K értéke változatlan maradjon.
Általános esetben az alábbi egyensúlyi rendszerre
 
aA + bB cC + dD
 
az egyensúlyi állandó
 
 
ahol [A], [B], [C] és [D] a megfelelőanyagok egyensúlyi koncentrációit, míg a, b, c és d a sztöchiornetrikus együtthatókat jelentik.
Az egyensúlyi állandó kifejezésének számlálójába a termékek, míg nevezőjébe a kiindulási anyagok egyensúlyi koncentrációit írjuk. A koncentrációk kitevői a reagáló anyagok megfelelő együtthatói a reakcióegyenletben. Adott kémiai reakció egyensúlyi állandójának értéke adott hőmérsékleten kísérletileg vagy számítással (termodinamikai és elektrokémiai adatokból) meghatározható. A K értéke adott hőmérsékleten a vizsgált kémiai rendszer jellemző fizikai-kémiai adata. A fenti törvényszerűséget 1864-ben ismerte fel Cato Guldberg és Peter Waage, mint a tömeghatás törvényét.
 
Az egyensúlyi állandót valójában nem koncentrációkkal (gázoknál esetleg parciális nyomással), hanem aktivitásokkal kell felírni. Az aktivitás az atomok, molekulák és ionok effektív koncentrációja. A tiszta folyékony és tiszta szilárd anyagok definíciószerűen egységnyi aktivitásúak. Oldatokban az aktivitás a koncentráció és az aktivitási koefficiens szorzatával egyenlő. Ez utóbbi értéke híg oldatokban általában 1, ezért itt használhatjuk a koncentrációt az aktivitás helyett. Gázoknál (nem túl nagy nyomáson és hőrmér sékleten) az aktivitás közelítőleg azonos a nyomással. Az egyszerűség érdekében a továbbiakban koncentrációt (nyomást) fogunk használni még akkor is, ha a közelítés már nem túl jó.
 
Ebben a fejezetben számos példát mutatunk be az egyensúlyi állandó felhasználására. Alkalmazzuk gázfázisban végbemenő reakcióra
 
2 H2(g) + O2(g) 2 H2O(g)
 
 
vagy vizes oldatokban lejátszódó disszociációra, sav esetében
 
CH3COOH(aq) CH3COO + H+
 
 
ill. rosszul oldódó só esetében:
 
Ag2S(s) 2 Ag++ S2–
 
 
Az egyensúlyi állandó értékei igen különbözőek lehetnek, és általában egység nélküli számként adják meg. Egysége ugyanis a különböző egyensúlyokra igen eltérő lenne, pl. az ecetsav disszociációjára mol/dm3, a víz képződésére elemeiből dm3/mol stb.
 

Általános és bioszervetlen kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave