Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Az izotópok

A természetben előforduló oxigénatomokban:

és

a protonok száma (a rendszám) azonos, de eltérő a tömegszám. Ez azzal magyarázható, hogy ezekben a nuklidokban eltérő számú neutron található. Az azonos rendszámú, de különböző tömegszámú atomokat izotópoknak hívjuk. Így például az oxigénatom fenti szimbólumai 8, 9 és 10 neutront tartalmazó atommagokat jelölnek. Egy elem izotópjai lényegében ugyanazokat a kémiai tulajdonságokat mutatják, s a periódusos rendszernek ugyanarra a helyére kerülnek (innen származik a görög eredetű izotóp = azonos helyű elnevezés). Az izotóp atomfajták elsősorban olyan fizikai eljárásokkal mutathatók ki, amelyekben a tömeg különbözősége játszik szerepet. Ezek közül legáltalánosabban használható módszer az, hogy a vizsgálandó anyagot vákuumban ionizálják, és meghatározzák az elektromos feszültség hatására gyorsított ionok mágneses erőtérben létrejövő eltérítését. Az ilyen elven működő ún. tömegspektrométerben meghatározható például az elemek izotópösszetétele. A természetben előforduló elemek legnagyobb része izotópok keverékének bizonyult. Az izotópok aránya meglehetősen állandó, így pl. a természetben sokféle vegyületben megtalálható magnéziumizotópok százalékos előfordulása:

(79%),

(10%) és

(11%).

A természetes és mesterségesen előállított izotópok közül jónéhány radioaktív nuklidot tartalmaz, amelyek radioaktív sugárzás kibocsátása közben új atomokká alakulnak át. A radioaktív izotópok közül sokat alkalmaznak az iparban, gyógyításban és kutatásban. Terápiás célra sugárfonásként használják pl. a γ-sugárzó

izotópot daganatos betegségek gyógyításában. A felhasználás azonalapszik, hogy a daganatsejtek sugárérzékenysége nagyobb, mint az ép szöveteké. Radioaktív izotópok alkalmazhatók nyomjelzőként is, a jelölt vegyület felvételének, dúsulásának és leadásának meghatározására (4. táblázat). Igy pl. a pajzsmirigyfunkció vizsgálatára

használatos. A NaI formájában megitatott jódizotóp beépül a pajzsmirigy jódtároló fehérjéjébe, és mennyisége szcintillációsdetektorral kimutatható. A

rövid felezési ideje és sugárzásának kis energiája miatt az emberi szervezet sugárterhelése a fenti vizsgálatban csekély.

A radioaktív nyomjelzőizotópokat széleskörűen alkalmazzák biokémiai és gyógyszerhatástani vizsgálatokban. A módszerek közös vonása, hogy a vizsgálandó molekula, amely lehet igen bonyolult szerkezetű vegyület vagy makromolekula, egy vagy több atomját radioaktív atommal helyettesítik. A radioaktív sugárzás mérése lehetőséget nyújt a vegyület reakcióinak nyomonkövetésére.

4. táblázat. Biológiai vizsgálatokban használt radioaktív nyomjelző izotópok jellemzőadatai

Radionuklid	Felezési idő	Bomlás típusa	β-energia (max.) MeV	Fotonenergia MeV
szén-14 ( search )	5730 év	β	0,156	–
trícium-14 ( search )	12,43 év	β	0,0186	–
kén-35 ( search )	87,4 nap	β	0,167	–
foszfor-32 ( search )	14,3 nap	β	1,709	–
jód-125 ( search )	60,0 nap	elektronbefogás	–	0,035
jód-131 ( search )	8,04 nap	β	0,25–0,81	0,08–0,73

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero