Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Ionok reakciója vízzel

Ionvegyületek vizes oldataiban – mint láttuk (113-114. oldalak) – az ionok körül hidrátburok alakul ki:

K+ + mH2O(l)

[K(H2O)m]'

Cl– + nH20(l)

[Cl(H2O)n]–

Hidratálódó kationok és anionok. A poláris vízmolekula az erős bázisok kationjait hidrátburokkal veszi körül. A hidrátburok viszonylag lazán kötött, a nagy méretű és kis töltésű kationok körül alakul ki, amelyeknek polarizációs képessége kicsi. Az erős savakban található anionok is hidratálódnak. Mint minden bázis, potenciális protonakceptornak tekinthetők, de ezek az anionok nem képesek protonfelvételre a vízmolekulától (l. a 37. táblázat példáit).

Az ionok egyik csoportja nemcsak hidratálódik, hanem megváltoztatja a víz disszociációs egyensúlyát is, savas vagy lúgos oldatokat hozva létre.

Hidratálódó és vízzel reagáló kationok. Ide tartoznak a N-tartalmú kationok és a nagy polarizációs képességű fémionok (kis méret és többszörös pozitív töltés). Az ammóniumion és víz reakciója protolitikus folyamat:

search	+ search	search	search	+ search
sav1	bázis2		bázis1	sav2

amelyben H3O+ képződik a Brønsted–Lowry-elmélet alapján. Az oldat kéтhatása ezért savas.

A fémionok vízzel történő reakciója is savas oldatot eredményez:

Al3+ + 2 H2O(l)

Al(OH)2+ + H3O+ .

A fémionok protolitikus folyamatának mechanizmusa valójában bonyolultabb. A hidratált fémion reagál vízzel:

[Al(H2O)6]3+	+ H2O(l)	search	[Al(H2O)5(OH)]2+	+ search
sav1	bázis2		bázis1	sav2

így a hidrátburok egyik „kötött” H2O-molekulájának protonja adódik át valamelyik „szabad” H2O-molekulának. A vízzel reagáló kationok közül néhányat a 37. táblázat tartalmaz.

37. táblázat. Ionok reakciója vízzel, és a vizes sóoldatok kémhatása

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1438aebszk_1285/#m1438aebszk_1285 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1438aebszk_1285/#m1438aebszk_1285)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1438aebszk_1285/#m1438aebszk_1285)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Hidratálódó és vízzel reagáló anionok. A gyenge savakban található anionok tartoznak ebbe a csoportba (37. táblázat). A víz protonjaival reagálva a megfelelő gyenge savak jönnek létre és a felszaporodó hidroxidionok az oldat kémhatását lúgossá változtatják. A lejátszódó protolitikus reakció:

CH3COO– +H2O(l)

CH3COOH +OH–

S2–	+ H2O(l)	search	HS–	+ OH–
bázis1	sav2		sav1	bázis2

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero