Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis

A 37. táblázat kation- és anioncsoportjainak figyelembevételével a vizes sóoldatok négy típusba sorolhatók:

1. Semleges kémhatású sóoldatok, az oldás soránsem a kation, sem az anion nem reagál vízzel, hanem hidratálódik. Ilyen sók pl. az alkálifémek kloridjai, klorátjai, nitrátjai.

2. Lúgos kémhatású sóoldatok, mivel az oldás során csak az anion reagál vízzel. Ilyen sók például az alkálifémek karbonátjai, foszfátjai, acetátjai.

3. Savas kémhatású sóoldatokban az oldás során csak a kation reagál vízzel. A d-mező kationjai, az ammóniumion alkot ilyen típusú sókat nitráttal, kloriddal, brorniddal stb.

4. Változó (savas vagy lúgos) kémhatást eredményeznek az olyan sóoldatok, amelyekben a kation és az anion egyaránt reagál vízzel. Ilyen pl. az ammónium-acetát vizes oldata, a két vízzel reagáló ion reakciójának mértéke határozza meg az oldat pH-ját.

A kationok és az anionok reakcióját vízzel hidrolízisnek nevezzük, valójában sav–bázis reakcióról van szó. A Brønsted–Lowry-elmélet alapján pl. az anion (A–) reakciója vízzel konjugált sav (HA) és hidroxidion keletkezésével jár:

A– + H2O(l)

HA(aq) + OH–

A fenti folyamatra a szokásos módon felírhatjuk az egyensúlyi állandó kifejezését is:

Nátrium-acetát vizes oldatában anionhidrolízis játszódik le, alkalmazva a fenti általános összefüggést:

CH3COO– + H2O(l)

CH3COOH(aq) + ОН–

az acetátionra jellemző disszociációállandót (Kb) írhatjuk fel. A 36. táblázatban az ecetsav disszociációállandó (Ks-) értékét adtuk meg és ebből az ismert összefüggéssel határozhatjuk meg а Kb-t:

Ammónium-klorid vizes oldatában kationhidrolízis játszódik le, az ammóniumion reakciója vízzel konjugált bázist (NH3) és oxóniumiont szolgáltat:

A reakció alapján felírható az ammóniumionra, mint savra jellemző disszociáció állandó:

Kation- és anionhidrolízis lejátszódásakor két egyensúly alakul ki, amelyek a fentiek alapján Ks és Kb disszociációállandókkal jellemezhetők. Ha Ks > Kb, akkor az oldat kémhatása savas; ha Kb > Ks akkor pedig lúgos lesz. Pl. az ammóniumnitrit vizes oldatában Ks = 6,3 · 10–10 az ammóniumionra és Kb = 1,4 · 10–10 a nitritionra, ezért a kémhatás enyhén savas. Az ammónium-acetát vizes oldata közel semleges kémhatású, mivel K, = 6,3 · 10–10 az ammóniumionra és Kb = 5,55 · 10–10 az acetátionra.

Példa

Mennyi a 0,1 M KCN vizesoldatának pH-ja?

A 37. táblázat alapján lúgos kémhatás várható, mivel csak az anion reagál vízzel. A KCN oldása során kialakuló egyensúly

CN–+H2O(l)

HCN(aq) + OН–

és a CN–-ra, mint bázisra jellemző disszociációállandó

(HCN savra jellemző Ks-értéket a 36. táblázatból vettük.)

	CN– + H2O	search	HCN	+	OH–
kezdetén	0,1 M		0		0
változás	–x		+x,		+x
egyensúlyban	0,1 – x,		x		x

Behelyettesítve:

A közelítés alkalmazható, mivel x <0,1.

x = [OH–] = 1,3 · 10–3 mol/dm3

pOH= –log [OH–] = –log (1,3 · 10–3) = 2,89.

pH = 14,00 – pOH = 14,00 – 2,89 = 11,11.

A KCN vizes oldata valóban lúgos, pH = 11,11.

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero