Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

A közös ion hatása

A Le Châtelier-elv értelmében, ha egy egyensúlyi rendszerhez pl. a reakció termékét adjuk hozzá, az egyensúly a kiindulási anyagok irányába tolódik el. Magnézium-hidroxid telített oldatához nátrium-hidroxidot adva a közös ion, a hidroxidion megváltoztatja az egyensúlyi állapotot:

Mg(OH)2(s) search Mg2+ + 2 OH–
search közös ion

A OH–-ionok reagálnak Mg2+-ionokkal, és Mg(OH)2-csapadék válik ki.

A közös ion hatásával módosítani tudjuk a gyenge savak vagy gyenge bázisok disszociációs egyensúlyát és így a pH értékét is. Ezért, ha egy gyenge sav oldatához erős savat adunk, az visszaszorítja a gyenge sav disszociációját, mivel a H+ (H3O+) mindkét sav disszociációjának közös terméke.

Példa

Hány százalékban disszociál az ecetsav olyan vizes oldatban, amelyben 0,1 M ecetsav és 0,2 M HCI van feloldva?

Mivel a HCl teljesen disszociál vízben, csak az ecetsav disszociációs egyensúlyát kell figyelembe venni:

(a 36. táblázat adata)

Egyensúlyban legyen [CH3COO–] = x, akkor

[CH3COOH] = 0,1 – x

0,1 és

[H+] = 0,2 + x

0,2.

Az ecetsav kismértékű disszociációja miatt mindkét elhanyagolás reális.

és

x=9 · 10-6 = [CH3COO–]

Mivel az összes acetátion az ecetsav disszociációjából származik, a disszociáció százaléka:

disszociáció%

Ha nem volna HCl ebben az oldatban, akkor 0,1 M ecetsav 1,3%-ban disszociálna (vö. 137. oldal). A hozzáadott erős sav tehát lényegesen visszaszorítja az ecetsav disszociációját.

Hasonló számítással ki lehet mutatni, hogy az ecetsav anionját tartalmazó só, a nátrium-acetát is visszaszorítja az ecetsav disszociációját. Azonos eredményhez jutunk, ha meghatározzuk a gyenge sav oldatának hidrogénion-koncentrációját, amelyhez előzőleg az illető sav sóját (konjugált bázist) adtuk. Figyelembe véve a következő általános reakciót:

HA(aq) + H2O(l) = H3O++ A-

Ez az egyenlet azt mutatja, hogy adott sav esetén a hidrogénion-koncentráció állandó hőmérsékleten csak a [HA]/[A–] aránytól függ, és független a koncentrációk abszolút nagyságától. Ha a sav és konjugált bázisának koncentrációja azonos, a hidrogénion-koncentráció egyenlő Ks-sel. Hasonló összefüggéseket lehet levezetni a gyenge bázisokra is. Ilyenkor OH– veszi át a H+ szerepét, vagyis ez lesz a közös ion, ha erős bázist adunk a gyenge bázishoz, illetve a konjugált sav, ha sót adunk hozzá.

A fenti általános egyenlet negatív logaritmusa

behelyettesítés után

a Henderson–Hasselbalch-egyenletet szolgáltatja, összefüggést teremtve a pH és a gyenge sav pKs-értéke között. Általános formája:

alkalmas a gyenge bázisok pH számítására is, ilyenkor pKs a bázishoz konjugált sav disszociáció állandójának negatív logaritmusa.

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero