MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Titrálási görbék
Sav–bázis titrálás során a reakcióelegy pH-ja állandóan változik, és a titrálás adataiból a mérés tetszőleges pontján az eddig tárgyaltak alapján kiszámítható, de elektrometriás pH-méréssel követhető is. A pH-értékeket a titrálószer mennyiségének függvényében grafikusan ábrázolva titrálási görbékhez jutunk.
Az erős savakra jellemző titrálási görbét a sósavnak nátrium-hidroxiddal való titrálásán mutatjuk be (84. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_1332/#m1438aebszk_1332 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_1332/#m1438aebszk_1332)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_1332/#m1438aebszk_1332)
84. ábra. Sósav titrálása nátrium-hidroxiddal. A titrálási görbe 50 ml 0,1 M HCI pH-változását mutatja 0,1 M NaOH fokozatos hozzáadására 25 °C-on
A nátrium-hidroxid adagolása közben először a pH alig változik, majd meredeken emelkedik az ekvivalenciapont környékén. E pontban a sav és bázis egymásra hatásakor keletkezett, sztöchiometriai mennyiségű sóoldatot (példánkban nátrium-kloridot) kapunk, és a hidrogénion-koncentráció egyenlő a hidroxidion-koncentrációval, pH=7. Minden erős sav titrálása erős bázissal hasonló titrálási görbét eredményez, mivel a tulajdonképpeni folyamat a reagáló anyagok teljes disszociációja következtében azonos:
A titrálási folyamat a pH folyamatos mérésével nyomon követhető, ill. az ekvivalenciapont sav–bázis indikátorral jelezhető. Erős sav–erős bázis titrálás esetén bármely indikátor alkalmas, amelynek átcsapása pH 4 és pH 10 között van.
A Henderson–Hasselbalch-egyenlet segítségével jól leírható a gyenge savak titrálási görbéje is. Gyenge sav (pl. ecetsav) titrálása erős bázissal (pl. nátrium-hidroxiddal) a pH fokozatos emelésével jár. Az egyensúlyi folyamatban
az ecetsavból származó protonokat a bázis hidroxidionjai víz formájában kötik meg. A titrálási görbe (85. ábra) több jellegzetes szakaszból áll.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_1340/#m1438aebszk_1340 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_1340/#m1438aebszk_1340)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_1340/#m1438aebszk_1340)
85. ábra. Ecetsav titrálása nátrium-hidroxiddal. A titrálási görbe 50 ml 0,1 M CH3COOH pH-változását mutatja 0,1 M NaOH fokozatos hozzáadása során 25 °C-on
Az ecetsav titrálása során kezdetben viszonylag csekély pH-változást tapasztalunk. Ennek oka az, hogy az ecetsav a nátrium-hidroxid hatására fokozatosan átalakul konjugált bázissá. Erre az első szakaszra jellemző inflexiós pont, ahol a görbe meredeksége nullává válik, a Henderson–Hasselbalch-egyenletből számítható, mivel itt:
[CH3COOH] = [CH3COO–]
ezért
pH = pKs =4,74.
Meredek pH-változást mérhetünk az ekvivalenciapont környékén. Az ekvivalenciapontban minden ecetsavmolekula reagált nátrium-hidroxiddal és átalakult konjugált bázissá, acetátionná. Az ekvivalenciapont azonban lúgos tartományban van, mert az acetátionok hidrolizálnak. Az ekvivalenciapont jelezhető pH=7 és pH=11 között színt változtató sav–bázis indikátorral, pl. fenolftaleinnel.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
