Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Többértékű savak disszociációja

Többértékű savak protolitikus reakciója több disszociációs egyensúllyal jellemezhető (l. 36. táblázat). A foszforsav disszociációja három lépésben játszódik le:

search	search
search	search
search	search

Az első disszociációs egyensúlyból számítható a [

] és [

], ez utóbbinak ismeretében a [

] stb. Az egymást követő egyensúlyokból megadható a disszociálatlan

és a keletkezett ionok koncentrációi is. Így 0,01 M foszforsav-oldatban (a számítás részleteit mellőzve):

[ search ] = 4,3 · 10–3 mol/dm3 ,	[ search ] = [ search ] = 5,7 · 10–3 mol/dm3 ,
[ search ] = 6,6 · 10–8 mol/dm3 ,	[ search ] = 1 · 10–17 mol/dm3 ,

Az oldat pH-ja 2,20. Csökkentve az oldat pH-ját, jelentős mértékben csökken a disszociáció, mint azt a közös ion hatásánál már bemutattuk. A foszfátion számottevő megjelenésére csak lúgos pH-tartományban számíthatunk. A 86. ábra a foszforsav disszociációs egyensúlyaiban részt vevő anyagok mennyiségi arányait szemlélteti a pH függvényében.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1438aebszk_1357/#m1438aebszk_1357 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1438aebszk_1357/#m1438aebszk_1357)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1438aebszk_1357/#m1438aebszk_1357)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

86. ábra. A pH hatása a foszforsav disszociációjára. A foszforsav disszociációs egyensúlyait kialakító anyagok relatív koncentrációit számítógép segítségével számoltuk 1,0 M H3PO4 oldathoz fokozatosan adagolt erős bázis jelenlétében

A foszforsav titrálási görbéje erős bázissal sokkal összetettebb, mint az egyértékű savaké. A pH változásában három, jól elkülöníthető szakaszt figyelhetünk meg, a három disszociációs egyensúlynak megfelelően (87. ábra). A titrálási görbe lapos szakaszai az 1., 2. és 3. disszociációs állandóból a Henderson–Hasselbalch-egyenlet segítségével számított pH-értékeknek felelnek meg. A pH-változás meredek szakaszai az ekvivalenciapontok környékén a H3PO4-ből keletkező megfelelő anionok (

és

) túlsúlyba jutásával értelmezhetők. A titrálási görbe 3. ekvivalenciapontja 0,1 M KOН hozzáadásával nem észlelhető, mert a pH-változás már nem számottevő.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1438aebszk_1360/#m1438aebszk_1360 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1438aebszk_1360/#m1438aebszk_1360)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1438aebszk_1360/#m1438aebszk_1360)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

87. ábra. Foszforsav titrálása kálium-hidroxiddal. A titrálási görbe 50 ml 0,1 M H3PО4 pH-változását szemlélteti 0,1 M KOH fokozatos hozzáadása során 25 °C-on

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero