MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Atomok, molekulák és ionok
Az atomok a kémiailag legegyszerűbb részecskék, amelyek – a szokásos kémiai folyamatokban – nem alakíthatók át. Földi viszonyok között csupán egyféle elemi részecskéből makroszkopikus mennyiségű, stabil atomokból álló anyag nem jöhet létre. A legegyszerűbb H-atom is kétféle elemi részecskét (protont és elektront) tartalmaz.
A molekula pontosan meghatározott összetétellel, fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik. A molekula továbbépítése vagy megbontása a kémiai sajátságok minőségi változását vonja maga után. A neongáz egyatomos (Ne), az oxigéngáz kétatomos (O2), a kén legkisebb egysége nyolcatomos (S8) molekulákból áll. A vegyületek molekulái szükségképpen többatomosak és legtöbbször különböző atomok közötti kémiai kötésekkel kialakuló kapcsolatot jelentenek. A nukleinsavak vagy fehérjék molekulái atomok ezreit tartalmazzák – makromolekuláknak tekinthetők.
Ionoknak az elektromosan töltött atomokat és molekulákat nevezzük. Az elektronleadással képződött pozitív töltésű ionok a kationok, az elektronfelvétellel kialakult negatív töltésű részecskék az anionok. Az elektromosan töltött részecskék mozgása lehetővé teszi az elektromos áram vezetését. Így például, ha vizes NaCl-oldatot egyenáramú áramforrás pólusai közé kapcsolnak, az oldat vezetni fogja az áramot. A nátriumionok a katód (negatív elektród), a kloridionok pedig az anód (pozitívelektród) felé vándorolnak. Az elektromos áram vezetésének feltétele az ionok szabad mozgása. Ezért a NaCl olvadéka is vezeti az áramot, szilárd NaCl (konyhasó kristály) viszont nem. Azokat az anyagokat, amelyekben feszültségkülönbség hatására ionok mozdulnak el, és ezek vezetik az elektromos áramot, elektrolitoknak tekintjük.
A nemelektrolitok nem állnak ionokból, még olvadékuk sem vezeti az elektromos áramot.
Az elektrolitokat alkotó ionok töltése eltérő is lehet. A különböző töltésű ionok viszonylagos mennyiségének azonban annyinak kell lenni, hogy a töltések kiegyenlítsék egymást, a vegyület elektromosan semleges. A nátrium-foszfátban például a nátriumion töltése 1+ és a foszfátion töltése 3–, ezért a vegyület képlete Na3PO4. ahol a 3-as index jelzi, hogy egy foszfátionra három nátriumion jut.
Sok olyan többatomos ion van, amely számos kémiai reakcióban önálló egységként viselkedik. A leggyakoribb kationok és anionok közül néhányat az 5. táblázatban soroltunk fel.
5. táblázat.
Néhány gyakran előforduló ion
|
Kationok
|
|||||
|
1+
|
2+
|
3+
|
|||
|
hidrogén
|
magnézium
|
alumínium
|
|||
|
nátrium
|
kalcium
|
króm
|
|||
|
kálium
|
vas (II)
|
vas (III)
|
|||
|
ezüst
|
réz
|
|
|
||
|
ammónium
|
ólom
|
|
|
||
|
|
|
cink
|
|
|
|
|
|
|
bárium
|
|
|
|
|
|
|
króm
|
|
|
|
|
|
|
higany(I)
|
|
|
|
|
|
|
higany(II)
|
|
|
|
|
|
|||||
|
Anionok
|
|||||
|
1–
|
2–
|
3–
|
|||
|
fluorid
|
karbonát
|
foszfát
|
|||
|
klorid
|
oxid
|
arzenát
|
|||
|
hipoklorit
|
szulfid
|
|
|
||
|
klorit
|
szulfit
|
|
|
||
|
klorát
|
szulfát
|
|
|
||
|
perklorát
|
kromát
|
|
|
||
|
bromid
|
dikromát
|
|
|
||
|
jodid
|
hidrogén-foszfát
|
|
|
||
|
cianid
|
|
|
|
|
|
|
hidroxid
|
|
|
|
|
|
|
nitrát
|
|
|
|
|
|
|
nitrit
|
|
|
|
|
|
|
permanganát
|
|
|
|
|
|
|
hidrogén-karbonát
|
|
|
|
|
|
|
dihidrogén-foszfát
|
|
|
|
|
|
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
