Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer

A hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer a szervezet alapvető pufferrendszere, a vér pH-t tartja állandó értéken. Egészséges személynél az arteriás pH 7,4 körül, 7,35 és 7,45 között van. Ha növekszik a pH (pH> 7,6), akkor a sejtek már nem tudják a vérnek kellően átadni a biológiai oxidáció során képződött szén-dioxidot, a pH csökkenése (pH< 7,3) pedig a gázcserét segíti elő a tüdőben a szén-dioxid leadásával. A vér pH< 7,0 kómát idéz elő (pl. súlyos diabetesben). A pufferrendszer fontos komponensei a szénsav(

) és ionjai (

). A 88. ábra ezek mennyiségi arányait szemlélteti a pH függvényében.

A vér pufferrendszerében a vérben oldott szén-dioxid, CO2(aq) és a tüdőben lévő gázállapotú szén-dioxid, CO2(g) is szerepet játszik. A pH-t három egyensúlyi folyamat alakítja ki.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1438aebszk_1395/#m1438aebszk_1395 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1438aebszk_1395/#m1438aebszk_1395)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1438aebszk_1395/#m1438aebszk_1395)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

88. ábra. A pH hatása a szénsav disszociációjára. A szénsav kétlépcsős disszociációs egyensúlyaiból számítógép segítségével számoltuk a résztvevő anyagok relatív koncentrációit. pH = 7,4 értéknél gyakorlatilag csak

és

található az egyensúlyi rendszerben, a

mennyisége, így a szénsav 2. disszociációs lépése elhanyagolható

l. A szénsav első disszociációs lépése:

2. Az oldott szén-dioxid és szénsav egyensúlya:

3. A szén-dioxid oldódása:

A K2 egyensúlyi állandó egyenletéből kifejezve a [H2CO3]-t és behelyettesítve a K1 egyensúlyi állandó értékébe:

majd a [CO2(aq)] értékét kifejezve a K3 egyensúlyi állandó egyenletéből és beírva a fenti egyenletbe, átrendezés után kapjuk:

A három egyensúlyi állandót összevonva (K), a CO2 koncentrációját a tüdőben a gáz parciális nyomásának (

) és a plazmában való oldhatóságának (

) szorzatával helyettesítve

az egyenletből kifejezhetjük a hidrogénion-koncentrációt is:

A fenti levezetés alapján a bikarbonát-szén-dioxid pufferre megadható a Henderson-Hasselbalch-egyenlet:

amelyben három változó (pH, [

) és két állandó (pK,

) szerepel. Behelyettesítve a pK és az

, értékeit 37°C-on (6,1, ill. 0,0226 mmol/mbar):

értéke 46 és 64 mbar között van, átlagosan 53 mbar és a plazma

koncentrációja 24 mmol/dm3, behelyettesítve:

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1438aebszk_1420/#m1438aebszk_1420 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1438aebszk_1420/#m1438aebszk_1420)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1438aebszk_1420/#m1438aebszk_1420)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

89. ábra. A vér-pH szabályozása

A vér pH-szabályozását a 89. ábra foglalja össze. A vérbe kerülő metabolitok (pl. tejsav) növelhetik átmenetileg a hidrogénion-koncentrációt, ami H2CO3 képződéséhez vezet. Ez oldott szén-dioxiddá, CO2(aq) alakul át és a tüdőben gázfázisba lép: CO2(g). A bevitt H+ tehát növeli a

-t, de nem változtatja meg a vér-pH-t mindaddig, amíg elegendő koncentrációjú bikarbonát van jelen (alkálitartalék). A vér-pH átmeneti emelkedése növeli a

-koncentrációt, ami a CO2-gáz oldásából, H2CO3 képződésén át pótlódik.

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero