MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Kémiai termodinamika
A fizikai és kémiai változások általában energia felhasználásával, ill. termelésével járnak. A kémiai termodinamika a kémiai átalakulásokat kísérő energiaváltozások törvényszerűségeivel foglalkozik. Az energiaváltozások sokfélesége közül kiemelkedik a hőenergia (hőelnyelés vagy hőfejlődés), ami általában hőmérséklet-változásban mutatkozik meg. A termodinamika az energiaváltozásokon túlmenően foglalkozik a kémiai folyamatok lehetőségének, irányának és egyensúlyának kérdéseivel is. Tekintsük át először a leggyakrabban használt fogalmakat.
Termodinamikai rendszeren az egymással kölcsönhatásban lévő kémiai anyagokat értjük, amelyeknek sajátságait tanulmányozni kívánjuk, s ezért környezetüktől valamilyen módon elkülönítettük. Minden egyebet, ami nem tartozik a rendszerhez, környezetnek nevezzük.
Elszigetelt (izolált) a rendszer, ha környezetével semmiféle kölcsönhatásban sincs: sem anyagot, sem energiát nem ad át környezetének és onnan nem vesz fel. Zártnak tekintjük a rendszert, ha környezetével csak energiakicserélődésben van, anyagkicserélődésben nincs. Nyitott rendszer és környezete között anyag és energia átmenete egyaránt lehetséges.
A rendszer termodinamikai állapotát az ún. állapotjelzőkkel írhatjuk le, ezek a hőmérséklet, a térfogat, a nyomás és a kémiai anyagmennyiség.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
