Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Entalpia

A legtöbb kémiai folyamatot állandó nyomáson vizsgáljuk. Ezért a belső energia megváltozása
 
∆E = Qp – P∆V ,
 
egyenlettel írható le, ahol Qp az állandó nyomáson mért reakcióhőt (hőcserét) és a második tag a térfogati munkát jelöli.
Az egyenletet átrendezve kapjuk:
 
∆E + P∆V = Qp ,
 
A bal oldali kifejezést a rendszer entalpiaváltozásának (∆H) tekintjük.
 
∆H = ∆E + P∆V ,
 
bevezetésével a termodinamika I. főtétele állandó nyomáson:
 
∆H = Qp .
 
Térfogatváltozással járó reakcióban a reakcióhő az entalpiaváltozással egyenlő.
Az entalpia az anyagok hőtaitalmát jelenti állandó nyomáson. A belső energia, a nyomás és a térfogat függvénye:
 
H = E + PV .
 
A belső energiához hasonlóan, a rendszer anyagi minőségétől és állapotától függ.
A kémiai reakció entalpiaváltozása a termékek entalpiáinak összege és a kiindulási anyagok entalpiáinak összege közti különbséggel egyenlő
 
∆H = ΣHtermékek – ΣHkiindulásibanyagok ,
 
és nem más, mint a reakcióhő állandó nyomáson és adott hőmérsékleten. (A Σ jelölés valaminek az összegét jelzi.)
 
Hőmérséklet, hőmennyiség, hőkapacitás. Ismeretes, hogy ha két különböző hőmérsékletű testet érintkezésbe hozunk, a hő (hőmennyiség) a magasabb hőmérsékletű testról az alacsonyabb hőmérsékletű felé áramlik, s végül a két test hőmérséklete azonos lesz. A hőmérséklet intenzív tulajdonság, tehát egy tárgy hőmérséklete nem függ annak tömegétől. A hőmennyiség extenzív tulajdonság, vagyis egy tárgy hőmennyisége adott hőmérsékleten egyenesen arányos annak tömegével. A hőmennyiség – mint láttuk – energia, ezért egysége az SI-mértékegységrendszerben a joule (J). Régebben használatos egysége a kalória. 1 cal = 4,184 J. Azt a hőmennyiséget, amely 1 g tömegű anyag hőmérsékletét 1 °C-kal emeli, fajlagos hőkapacitásnak vagyröviden fajhőnek nevezzük. A moláris hokapacitás (C) 1 mólnyi anyagra vonatkozik. A hőkapacitás kismértékben függ a hőmérséklettől, Cp-vel az állandó nyomáson, míg Cv-vel az állandó térfogaton mért moláris hőkapacitást jelöljük. Segítségükkel a hőmennyiség (Q) könnyen számítható:
 
Qp = nCp∆T
vagy
Q = nCv∆T,
 
ahol n a mólok számát és ∆T a hőmérséklet-változást jelenti.
 
Általános és bioszervetlen kémia

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave