MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Kémiai és fizikai folyamatok entalpiaváltozása
A folyamatok egyensúlyra jutását termodinamikailag nemcsak az jelenti, hogy a kémiai összetételben megszűnnek a változások, hanem az is, hogy a kémiai rendszer hőmérséklete újra azonos lesz környezetével. A folyamatokat kísérő hőfelszabadulást vagy hőelnyelést – mint láttuk – a reakcióhő fejezi ki, ami állandó nyomáson az entalpiaváltozással egyenlő. Az exoterm reakciókban a ∆H negatív, jeléül annak, hogy entalpiacsökkenés következett be. Az endoterm reakciók entalpianövekedéssel járnak, ezért a ∆H pozitív.
A termokémiai egyenletekben a kémiai változások mellett a reakcióhőt is feltüntetjük. Így pl. a foszfor-triklorid képződése elemeiből
|
P(s) +3/2 Cl2(g) → PCI3(l)
|
∆H = –319,7 kJ
|
exoterm folyamat 298 K hőmérsékleten. Tehát 1 mol szilárd foszfor reakciója 1,5 mol klórgázzal entalpiacsökkenéssel jár, a termék entalpiája kisebb, mint a reaktánsoké (91. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_1503/#m1438aebszk_1503 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_1503/#m1438aebszk_1503)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_1503/#m1438aebszk_1503)
91. ábra. Entalpiaváltozás exoterm és endoterm reakciókban
A szilárd higany-oxid bomlása elemeire 298 K hőmérsékleten endoterm folyamat
|
2 HgO(s) → 2 Hg(l) + O2(g)
|
∆H = +181,7 kJ
|
A kémai reakciók jellemző adata az entalpiaváltozás (a belső energiaváltozáshoz hasonlóan), nem szükséges ismernünk a részt vevőanyagok abszolút entalpiáinak értékét. Szükség van azonban egy vonatkoztatási alapra, standardállapotra, amelyhez viszonyítani tudjuk az entalpiaváltozásokat. Az elemek és vegyületek standardállapota az illető anyag legstabilabb fizikai formáját jelenti 0,1 MPa nyomáson és 298 K-en. Standard entalpiaváltozás (∆H°) az adott kémiai reakció entalpiaváltozását jelöli, amikor a reaktánsok és termékek standard állapotban vannak. Nagyon sok kémiai reakció természetesen nem játszódik le 298 K-en, ilyenkor a magasabb vagy alacsonyabb hőmérsékleten kísérletileg mért reakcióhőt átszámítják a standardállapotra.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
