Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Reakcióhő

Bármely reakció standard entalpiaváltozását kiszámíthatjuk a termékek és a kiindulási anyagok képződési entalpiáinak különbségéből:

ΔΗ° = ΣΔΗ°k(ermékek) – ΣΔΗ°k(kiindulási anyagok)

Példa

Írjuk fel az acetiléngáz égését termokémiai egyenlet formájában, és adjuk meg a reakcióhőt standard állapotban.

A termokémiai egyenlet:

∆H° = ?

A reakcióhőt a 40. táblázat standard képződési entalpiáiból számítjuk:

∆H° =	[2 (-393,5 kJ) +	(–285,8 kJ)] –	[226,7 kJ +	0kJ].
	2 mol CO2(g)	1 mol H2O(l)	1 mol C₂H₂(g)	5/2 mol O2(g)

∆H° = –1299,5 kJ .

A fenti példa is azt igazolja, hogy a kémiai reakciókat kísérő entalpiaváltozás, a reakcióhő csak a rendszer kezdeti és végállapotátólfügg, de független a reakcióúttól, a részfolyamatok minőségétől és sorrendjétől. Ez a felismerés összhangban van az energiamegmaradás törvényével, és felfedezője után Hess tételének nevezzük (G. H. Hess, 1840). A termokémiai számításokban felhasználják, és segítségével tetszés szerinti folyamat entalpiaváltozása kiszámítható.

A Hess-tétel értelmében pl. a szén oxigénnel való egyesülésekor az entalpiaváltozás ugyanakkora, akár közvetlenül történik az égés:

C(s) + O2(g) → CO2(g)

∆H° = –393,5 kJ ,

akár két lépésben:

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1438aebszk_1529/#m1438aebszk_1529 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1438aebszk_1529/#m1438aebszk_1529)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1438aebszk_1529/#m1438aebszk_1529)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

A folyamat részleteit a 92. ábrán is bemutatjuk. A példa arra is alkalmas, hogy segítségével a képződési entalpia számításának elvi lehetőségére rámutassunk. A 2. reakcióút első lépése a CO(g) képződésének felel meg standard állapotban. A CO(g) standard képződési entalpiája kiszámítható Hess tétele segítségével, felhasználva a C(s) és a CO(g) égéshőit.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1438aebszk_1532/#m1438aebszk_1532 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1438aebszk_1532/#m1438aebszk_1532)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1438aebszk_1532/#m1438aebszk_1532)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

92. ábra. Hess tétele. A szén (grafit) égése szén-dioxid-gázzá ugyanakkora entalpiaváltozással jár, akár egyetlen lépésben (1. reakcióút), akár két lépésben (2. reakcióút) játszódik le. A szén-dioxid és a szén-monoxid standard képződési entalpiát 40. táblázatból vettük, míg a szén-monoxid égését kísérő reakcióhőt (–283,0 kJ) Hess tétele segítségével számítottuk

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero