MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Kötési energiák
Kétatomos molekulánál a kötés felbomlásához szükséges energiát nevezzük kötési energiának. Megmérték például a következő reakciók standard entalpiaváltozását:
|
H2(g)→ 2 H(g)
|
∆H° = 435 kJ,
|
|
Cl2(g) → 2 Cl(g)
|
∆H° = 243 kJ.
|
Mindkét reakcióban a megfelelő kétatomos molekula 1 mólnyi (azaz 6,022 · 1023) kovalens kötése bomlik fel. A kötési energia 1 mólnyi anyagban lévő adott típusú kötés képződéshőjének felel meg. A leggyakrabban előforduló kovalens kötések energiáját a 10. táblázatban (l. 54. oldal) tekintettük át. Az adatok exoterm hőváltozást mutatnak, amiösszhangban vanazzal, hogy a molekulák képződése a belsőenergia, ill. entalpia csökkenésével jár.
Bonyolultabb szerkezetű molekuláknál a kötési energiákat önkényesen rendeljük az egyes kötésekhez. Megállapították, hogy egy bizonyos kötéstípus felszakításához szükséges energia közelítőleg azonos, függetlenül attól, hogy milyen molekulában található. Így pl. a C–H kötés erősségét azonosnak tekintjük a metánban, a butánban vagy a benzolban. Ezért a 10. táblázat adatai átlagos kötési energiák, mivel számításuk során feltételezték, hogy a molekulában minden azonos típusú kovalens kötés energiája azonos. Valójában a többatomos molekula disszociációjakor (pl. CH4) a C–H kötések felbontása egyenként történik, ezért az első kötés energiája nagyobb, mint a másodiké és így tovább.
A kötési energiák fenti additivitása lehetőséget teremtett a molekulák képződéshőjének kiszámítására is. Ezek összehasonlítása az égéshőkből kísérletileg meghatározott képződéshókkel, molekulaszerkezeti következtetéseket tett lehetővé. A módszer felhasználásával mutatták ki pl. a kettős kötés delokalizációját butadiénben és benzolban. A módszer csak történeti érdekességű, mivel modern fizikai eljárásokkal, molekulaspektroszkópiai módszerekkel közvetlenül tanulmányozhatók a molekulaszerkezet legfontosabb paraméterei.
A harmadik fejezetben tárgyalt ionizációs energia és elektronaffinitás is kémiai folyamatot kísérő entalpiaváltozás. A két folyamat alapvető fontosságú az ionkötés kialakításához szükséges belső energiaváltozáshoz.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
