Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia


Ionvegyületek oldáshője
Az oldás exoterm vagy endoterm folyamat lehet (l. 114. oldal). Az oldandó anyag részecskéi közötti vonzóerőt csak energiabefektetéssel lehet legyőzni, míg az oldószer és oldandó anyag között kialakuló új kölcsönhatások energiafelszabadulással járnak. A két folyamat energiaváltozásának aránya szabja meg az oldáshőt. A fenti két elméleti lépést a KCI vízben való oldása példáján mutatjuk be. A KC! ionjainak disszociációjához szükséges energia nagysága azonos, bár ellenkező előjellel a kristály kialakítását kísérő entalpiaváltozással. A disszociáció mindig endoterm folyamat:
 
KCl(s) → K+(g) + Cl(g)
H° = 701 kJ .
 
A szabad ionok hidratációja az oldás második lépése, ami exoterm reakció:
 
K+(g) + Cl(g) → K+(aq) + Cl(aq)
H° = –685 kJ.
 
Az endoterm disszociáció és az exoterm hidratáció együttesen adja a KCl 1 móljának oldáshőjét:
 
KCl(s) → K+(aq) + Cl(aq)
H° = 16 kJ ,
 
ami jól egyezik a mért oldáshővel (28. táblázat). A különböző sók oldáshője lehet endoterm (NaCl: 3,9 kJ/mol, KBr: 20,0 kJ/mol) vagy exoterm (LiCl: –37,2 kJ/mol, MgCl2: –155,1 kJ/mol).
 

Általános és bioszervetlen kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave