MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
A kémiai reakciók entrópiaváltozása
A kémiai reakciókban az entrópia azért változik, mert (1) módosul a molekulák, ionok, atomok száma; (2) halmazállapot-változás következik be; (3) a részecske geometriája, bonyolultsága változik. Ezek alapján a folyamatot kísérő entrópiaváltozást viszonylag könnyű megbecsülni. Így az alábbi
2 N2O(g)→ 2 N2(g) + O2(g)
gázfázisú reakcióban 2 mól N2O gázból 3 mól gáz (N2 és O2) keletkezik, ezért nagy entrópianövekedést várhatunk. A 42. táblázat abszolút entrópia adatai alapján T = 298 K-en, ∆S° a következőképpen számítható:
AS° = (2 mol · 191,6 J/K mol +1 mol · 205,1 J/K mol) –
–2 mol 219,9 J/K mol = 148,5 · J/K .
A szén oxidációja szén-monoxiddá
2 C(s) + O2(g) →2 CO(g)
ugyan molekulaszám-csökkenéssel jár, de a gázállapotú molekulák száma növekszik, ezért nagy entrópianövekedés várható.
∆S° = 2 mol · 197,9 J/K mol – (2 mol · 5,7 J/K mol + 205,1 J/K mol) =
= 179,3 J/K .
A HCl képződési reakciója
H2(g) + Cl2(g) → 2 HCl(g)
gázfázisban megy végbe, és nem változik a molekulák száma, ezért kis entrópiaváltozás jósolható.
∆S°= 2 mol 186,9 J/K mol –
– (1 mol · 130,7 J/K mol + l mol · 223,1 J/K mol) = 20,0 J/K .
A nitrogén- és hidrogéngáz egyesülési reakciójában
N2(g) +3 H2(g) → 2 NH3(g)
4 mól reaktánsból csak 2 mól termék keletkezik, fázisátalakulás nincs, ezért nagy entrópiacsökkenést várhatunk:
∆S°= 2 mol · 192,4 J/K mol –
– (1 mol · 191,6 J/K mol +3 mol · 130,7 J/K mol) = –198,9 J/K.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
