MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Reakciósebesség és reakciómechanizmus
A kémiai folyamatok sebessége nagymértékben függ a reagáló anyagok koncentrációjától és a hőmérséklettól. A reakciók időbeli lefolyását kísérletileg minden olyan tulajdonsággal követhetjük, amely a reakció során időben változik és egyértelműen kapcsolatba hozható a vizsgált anyag összetételének változásával. Ilyen lehet gázreakcióknál a nyomás, oldatreakcióknál a koncentráció. A reakciósebesség a kémiai anyagmennyiség időbeli változása. A reakciókinetikai vizsgálatok első lépésének célja a folyamat sebességének megállapítása, az ezt leíró sebességi egyenletek megalkotása.
A reakciókat több szempontból osztályozhatjuk. A homogén reakciókban részt vevő valamennyi anyag ugyanabban a fázisban (pl. oldatban) van jelen. A legegyszerűbbek a homogén gázreakciók viszonyai. A heterogén reakcióknál a folyamatban részt vevő anyagok különböző fázisban találhatók, a reakció gyakran az érintkező fázisok határfelületén játszódik le.
A termodinamikailag lehetséges kémiai átalakulások az elfogadható időintervallumban végbemehetnek teljesen vagy részlegesen. A teljes reakciók során az egymásra ható anyagok teljesen átalakulnak végtermékké. A részlegesen végbemenő reakciók leggyakoribb típusa a megfordítható folyamatok. Ilyenkor a termékek a termodinamikailag lehetséges reakcióban visszaalakulnak. Szigorúan véve minden reakció megfordítható (reverzíbilis), de az ún. teljes reakciók egyensúlya annyira a végtermékek irányába van eltolódva, hogy az egyensúly beállta után a kiindulási anyagok gyakorlatilag nem mutathatók ki.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
