MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Elsőrendű reakciók
A kinetikusan elsőrendű reakciók sebessége egyetlen anyag koncentrációjával arányos:
v = k[A] .
A sebesség egységét leggyakrabban mol·dm3·s1-ben fejezzük ki, így a fenti egyenletben a k egysége s–1 és az [A] egysége mol/dm3.
Ilyen reakciók például a gázfázisban magas hőmérsékleten (1000 °C-on) lejátszódó bomlások:
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_1723/#m1438aebszk_1723 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_1723/#m1438aebszk_1723)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_1723/#m1438aebszk_1723)
Az elsőrendű reakciók sebességét jellemezhetjük a reagáló anyag koncentrációjának időbeli csökkenésével:
A fenti differenciálegyenlet integrálásával számítható ki a sebességi állandó. Az átalakuló anyag kezdeti koncentrációja (t = 0 időpontban) legyen [A]0 és a t időpontban legyen [A]. Az integrált sebességi egyenlet:
ln [A]0 = ln [A] + kt
ill. 10-es alapú logaritmussal kifejezve:
A sebességi állandó kiszámítható, ha ismerjük a kezdeti koncentrációt, és meghatározzuk a t időpontig átalakult anyag mennyiségét. A fenti összefüggés logaritmus része arra utal, hogy az átalakuló anyag koncentrációja exponenciálisan csökken az elsőrendű reakciókban (98.a ábra). Ennek megfelelően a log[A]-idő függvény lineáris minden elsőrendű folyamatra (98.b ábra).
A reakciók kinetikus rendjének meghatározását megkönnyíti a felezési idő, vagyis az az időtartam, amely alatt az átalakuló anyag koncentrációja a kezdeti érték felére csökken. Ebben az időpontban (t1/2) [A] = [A]0/2, így a kinetikusan elsőrendű reakcióban:
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_1736/#m1438aebszk_1736 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_1736/#m1438aebszk_1736)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_1736/#m1438aebszk_1736)
98. ábra. N2O5 bomlása gázfázisban 45 °C-on. A bomlási reakció: 2N2O5(g) → 4NO2(g)+O2(g) kinetikusan elsőrendű folyamat. a) A reakció felezési ideje független a kezdeti koncentrációtól és minden felezési idő eltelte után a koncentráció felére csökken. b) A koncentráció logaritmusának időbeli változása egyenest ad
A 98.a ábrából látható, hogy az N2O5 bomlási reakciójának felezési ideje 1440 s (24 perc) 45 °C-on. A kinetikusan elsőrendű reakciók felezési ideje független a kezdeti koncentrációtól, a kémiai folyamat a sebességi állandó mellett a felezési idővel is pontosan jellemezhető. Ezt felhasználhatjuk a reakciórend kísérleti meghatározására is, ha a kezdeti koncentrációt változtatva a felezési idő nem változik, akkor a reakció elsőrendű.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
