MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Hőmérséklet és reakciósebesség
A reakciók sebessége általában növekszik a hőmérséklet emelésével (99.a ábra). Ezt a tapasztalat: tényt matematikai formában fogalmazta meg S. Arrhenius, svéd kémikus 1889-ben. Elképzelése alapján a reagáló részecskéknek megfelelő energiával, aktiválási energiával kell rendelkezni ahhoz, hogy a kémiai reakció lejátszódjon. Az Arrhenius-féle egyenlet összefüggést teremt a hőmérséklet (T), az aktiválási energia (Ea) és a reakciósebességi állandó (k) között:
ahol a reakcióra jellemző A konstans és az egyetemes gázállandó (R) is szerepel. Az egyenlet alapján a sebességi állandó logaritmikus növekedése várható a hőmérséklet emelésével. Mindkét oldal 10-es alapú logaritmusát véve:
linearizálható az összefüggés (99.b ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_1763/#m1438aebszk_1763 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_1763/#m1438aebszk_1763)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_1763/#m1438aebszk_1763)
99. ábra. Kémiai reakciók sebességének változása a hőmérséklettel. a) A sebességi állandó változása a hőmérséklettel. Átlagosan 10 °C hốmérséklet-emelkedés a sebességi állandót 2–4-szeresére növeli, ezért 100 °C növekedés 210-410-szeresére. Az ábrán olyan elsőrendű folyamat sebességi állandójának változását mutatjuk be, amelyrek = 1s–1 (20 °C-on) és a hőmérsékletet 10 °C-kal emelve 3-szorosra nő. b) A sebességi állandó logaritmusának változása az abszolút hőmérséklet reciprokának függvényében. Az ábrázoláshoz a felső ábra adatait használtuk fel
A hőmérsékletnek a reakciósebességre gyakorolt hatását az ütközési elmélet és az aktivált komplexek kialakulása értelmezi.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
