MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Kémiai reakciók energiaváltozása
Termodinamikai ismereteink alapján a spontán kémiai reakciók szabadentalpia-csökkenéssel (∆G < 0) játszódnak le. Az aktiválási elmélet értelmében csak az aktiválási energiával rendelkező molekulák alakulhatnak át. A molekulák reakcióképes állapotához, az aktivált komplex kialakulásához először energiát (Ea) kell befektetni. Amikor a reakció lejátszódik, az Ea újra felszabadul és a szabadentalpia is csökken (102. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_1787/#m1438aebszk_1787 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_1787/#m1438aebszk_1787)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_1787/#m1438aebszk_1787)
102. ábra. Aktiválási energia szerepe a kémiai reakciók lejátszódásában. A folyamat előrehaladó irányban szabadentalpia-csökkenéssel játszódik le, és az l befektetésével alakul ki az aktivált komplex (). A termékek képződésével felszabaduló energia az l és ∆G (exergonikus folyamat esetén negatív előjelű) összege. A termékek visszaalakulása endergonikus reakció és nagyobb aktiválási energiát ( igényel
Lehetővé válik a termodinamikai spontaneitás és a reakciókinetikai végbemenetel összekapcsolása is. Az exergonikus folyamatok mindig spontán lejátszódnak, de sebességük csak akkor mérhető, ha az aktiválási energia az adott hőmérsékleten nem nagy. Az aktiválási energia a reakció végbemenetelében gátként szerepel. Bár a befektetett Ea újra felszabadul, csak kis gát jelent a reaktánsok számára könnyen vehető akadályt. Túl magas gát (nagy Ea) a termodinamikailag spontán folyamatok lejátszódását is lehetetlenné teszi. Így például a szén-monoxid oxidációjának első reakciólépése
|
CO(g) + O2(g) → CO2(g) + O(g)
|
∆G ° = –25,5 kJ
|
Ea = 213 kJ
|
exergonikus folyamat, de szobahőmérsékleten olyan magas az aktiválási energia, hogy a teljes oxidációs reakció nem megy végbe. Magas hőmérsékleten (2000 °C-on) az ütköző molekulák energiája elegendő az Ea gát leküzdéséhez, ezzel a termodinamikailag spontán folyamat reakciókinetikai szempontból is kellő sebességgel játszódik le.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
