MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Láncreakciók
Számos olyan kémiai folyamatot ismerünk, amelyeknek sebessége jóval nagyobb, mint ami a hasonló folyamatok alapján várható aktiválási energiának megfelelne. Ilyen folyamatokra példák az égések és robbanások, amelyek csak bonyolult sebességi egyenlettel írhatók le és kinetikus rendjük sem egész szám. Reakciómechanizmusuk bonyolult, sok elemi lépésből álló ún. láncreakciók. A láncreakció kialakulásának feltétele, hogy a folyamat első lépésében (lánckezdet, startreakció) olyan termékek képződjenek, amelyek kis (vagy gyakorlatilag nulla) aktiválási energiával további reakcióra képesek. A további reakciók során ez a termék újra képződik (láncfolytatás), fenntartva a kis aktiválási energiájú lépéseket. A láncreakció mindaddig folytatódik, amíg a láncfolytató termékek újratermelődnek. A láncreakciót a reakcióképes láncfolytató termékek hatástalanítása megszakítja (láncvégződés). Példaként a H2- és O2-gáz (durranógáz) robbanásszerű égésének láncreakcióját mutatjuk be:
|
H2 → H· +H·
|
lánckezdet ,
|
|
H· +O2 + H2 → H2O + HO·
|
láncfolytatás ,
|
|
HO· + H2 → H2O + H·
|
láncfolytatás ,
|
|
H· + O2 → HO· + O·
|
láncelágazás ,
|
|
O· + H2 → HO· + H·
|
láncelágazás.
|
A láncreakció indítását H-atomok (gyökök) képződése vezeti be és a láncfolytatásban a gyökök (H· és HO·) újratermelődnek. A durranógáz reakcióláncában láncelágazás is bekövetkezik 2-2 gyök termelésével. A láncreakció letörése során gyök nem képződik:
|
HO· + H· → H2O
|
láncvégződés ,
|
|
H· + H· → H2
|
láncvégződés .
|
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
