Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

A mól és az Avogadro-állandó

A mól azt az anyagmennyiséget jelöli, amely 6,022-1023 egységet (atomot, molekulát, iont stb.) tartalmaz. A 6,022·1023 számot Avogadro-állandónak nevezzük. Amadeo Avogadro (1776-1856, olasz természettudós) írta le először azt az elvet, amelyen a mól meghatározása alapul.

Az SI-rendszerben a mól anyagmennyiség, amely annyi elemi egységet tartalmaz, mint ahány szénatom van 0,012 kg tiszta 12C-nuklidban. Ez számszerűleg megegyezik az Avogadro-állandóval.

Az elem 1 mólját tartalmazza az elemnek az a grammban kifejezett mennyisége, amely számszenfen az illető elem atomtömegével egyenlő.

1,008 gramm hidrogén 6,022·1023 hidrogénatomból áll. Egy mól hidrogéngáz 6,022·1023 hidrogénmolekulát tartalmaz, tömege: 2,016 gramm. Mivel a hidrogénmolekula kétatomos, 2 mól hidrogénatom van jelen minden mól hidrogénmolekulában.Az olyan anyagoknál, amelyek egyedi molekulákként nem fordulnak elő, például ionvegyületek, 1 mól a képlet szerinti egységből jelent 6,022-1023 darabot. Így például 1 mól nátrium-klorid (NaCl) 6,022-1023 nátriumiont és ugyanennyi kloridiont tartalmaz.

Az adott tömegű tiszta anyagban lévő mólok száma, az anyag tömege és az Avogadro-állandó közötti összefüggés:

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1438aebszk_106/#m1438aebszk_106 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1438aebszk_106/#m1438aebszk_106)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1438aebszk_106/#m1438aebszk_106)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Példa

1. Az 1 dm3 térfogatú tartály 0,040 mol oxigéngázt tartalmaz. Mennyi oxigénmolekula található a tartályban és mennyi ennek a gáznak a tömege?

A példa első része mol → molekula átszámítást igényel:

A példa második része mol → tömeg átszámítást igényel. Az atomtömeg táblázat alapján az oxigén atomtömege 15,9994 g/mol. Az O2 molekulatömege ennek kétszerese: 31,9988 g/mol.

2. A felnőtt szervezetnek naponta 18 mg vasra van szüksége. Mennyi vasatomot kell a szervezetbe naponta bejuttatni?

A vas atomtömegét → mólra → atomra kell átszámítani, felhasználva a vas atomtömegét (55,849 g/mol).

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero