Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Az oxidációs szám

Az oxidációs számon a vegyület (molekula vagy ion) atomjainak töltését értjük, úgy tekintve a vegyületet, mintha minden atomja ionos állapotban lenne jelen. Az oxidációs szám alkalmazását néhány szabály és példa segítségével mutatjuk be.

Az elemek oxidációs száma nulla, függetlenül a molekulát felépítő atomok számától (pl. He, O2, P4, S8).
Az egyszerű(egyatomos) ionok oxidációs száma az ion töltésével egyenlő. Az aluminiumion (Al3+) oxidációs száma +3, a kloridioné (Cl–) -1, a nátriumioné (Na+) +1, a szulfidioné (S2–) –2 és így tovább. Az alkálifémek vegyületeikben mindig +1, az alkáliföldfémek mindig +2 oxidációs állapotúak.
A fluor oxidációs száma mindig –1, mivel elektronegativitása nagyobb a többi eleménél. Az oxigén oxidációs száma a legtöbb vegyületben –2, a hidrogéné pedig +1.
Egy részecskén belül az egyes atomok oxidációs számainak algebrai összege egyenlő a részecske töltésével. Így a NaCl-ban az oxidációs számok összege nulla, míg a szulfátionban –2:

NaCl

+l–1

[+1+(–1)] = 0

+6–2

[+6+4+(–2)] = –2

Az oxidációs szám pozitív vagy negatív előjelét az elektronegativitás különbsége határozza meg. Az elektronegatívabb atom oxidációs száma negatív lesz:

NH3

–3+l

[–3+3(+1)] = 0

NF3

+3–1

[+3+3(–1)] = 0

ezért az ammóniában a nitrogén oxidációs száma –3, mivel elektronegativitása nagyobb a hidrogénénél. Az NF-molekulában viszont a nitrogén oxidációs száma +3, mivel a F az elektronegatívabb atom.

Egy elem oxidációs száma más-más értékű lehet különböző vegyületeiben:

MnCl2

+2–1

MnO2

+4–2

KMnO4

+1+7–2

így a fenti példákban a Mn oxidációs állapota: +2. +4 és+ 7.

Az oxidációs számot alkalmazva a redoxireakciókra:

Zn(s)	+ Cu2+	→	Cu(s)	+ Zn2+
0	+2		0	+2

megfigyelhetjük, hogy az oxidációban az oxidációs szám értéke nő (itt: 0-ról +2-re). míg redukcióban csökken (itt: +2-ről 0-ra). Az oxidálószerek (itt: Cu2+) oxidációs száma csökken, a redukálószereké [itt: Zn(s)] pedig nő.

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero